A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 22. szám - Bírósági kézbesítőkről. 1. [r.]

A JOG 171 igényem van, akkor már nincs nekem v i s s z a-követelési jo^om, hanem csak egyszerű követelésem. Ha a bíróság megállapította v i s s z a-követelési jogomat elvben, akkor ez implicite magában foglalja annak kimondását, hogy visszakövetelhessem azt, a mit adtam, nem pedig annyit, a mennyi jó szerencsére megvan. Ez egyenesen ellenkeznék a csó'dtörv. következő 144. §-ával, mely szerint a hitelező vissz a-követelheti az adósnak elküldött árukat, tehát mind, nemcsak egy részét, mind, vagy teljes ellenértékét. 4. Ha visszakövetelési jogom már megáll, vagyis ha azokat az árukat én visszakövetelhetem, akkor ezt tudnia kellett a tömeggondnoknak. Tudnia kellett, hogy ezeket az árukat nem szabad átvennie, mert én azokat visszakövetelhetem, mert azok az enyémek, így mondja a törvény. Ha tehát mégis átvette a törvény ellenére, ezzel bizonyára jogtalan cselekményt követett el. És ha ez jogtalanság volt, akkor még nagyobb jogtalanság volt a már tulajdonát képező áruk elkótyavetyélése. Már most, ha a tömeg jogtalanul cselekedett, akkor ennek következményét a tömegnek kell viselnie, nem pedig nekem. Én nem károsodhatom azért, mert a tömeggondnok jogtalanul cselekedett. De károsodnám, és pedig érzékenyen, ha csakis a befolyt részértéket követelhetném. Tehát követelhetem a teljes értékét. 5. Milyen hiába való volna az egész visszakövetelési jog, ha a dolog tényleg ugy állana, hogy az áruk az enyémek ugyan és én vissza is követelhetem azokat, de azért a tömeg képviselete tetszése szerint eladhatja, én meg kénytelen legyek tűrni, hogy áruimat potom áron eldobálják azok, kiket meg nem biztam, ha csak nem akarom magam megvenni a saját portékámat. Ilyenformán nem is volna visszakövetelés. Akkor csak tessék nyugodtan mindig kiváltani az ilyen árukatytovább tart a leltározás, nagyobb a tömeg, több folyik be, több a költség stb. De akkor hát minek a törvény ? 6. Abban a percben, mikor a visszakövetelhető dolgok a tömeghez leltároztatnak és pedig jogtalanul, a csődtömeg jogtalanul gazdagodik. Hogy az értékesítés később hogyan sikerül, az itt nem kérdés. Tény, hogy a tömeg birtokba vesz idegen, őt meg nem illető árukat és rendelkezik is velük, tehát jogtalanul gazdagodik velük. Erre pedig áll a csó'dtörv. 48. §-a, mely szerint ezek az áruk tömegtartozást képeznek, a mely mindenek előtt elégítendő ki (47. §.). 7. A vételi szerződés teljesítettnek csak akkor tekinthető, ha az eladó szállított, a vevő pedig a szállitottat átvette. Ha ez utóbbi át nem vesz, akkor részéről a szerződés nincs teljesítve. Amikor a tömeggondnok az adós helyett az átvételt eszközli, ezzel kijelenti, hogy a vételi szerződés teljesítését kívánja és teljesiti is. Átveszi az ügyletet. Hát belépnie a szerződésbe szabad, átvenni a szerződés előnyös oldalát, az árukat, szabad, de a terhes I része alól, a fizetés alól részben fel van mentve ? A csődtörvény 48. §-ának 2. pontja az ellenkezőt mondja. Kétségtelen tehát, hogy a tömeg a vételügyletből származó fizetési kötelezettséget teljes mértékben viselni tartozik. 8. A bizományos, ha a kijelölt értéken alul adja el a bizomány árukat, köteles az értékkülönbözetért, vagyis szavatol az áru teljes értékeért. A tömeggondnok, a ki megbízás nélküli ügyvivő az eladásnál, pláne jogtalan és jogtalanul ügyvivő, annál inkább szavatolni tartozik a visszakövetelhető áruk teljes értékeért, ha azok eladattak, nem pedig csupán a befolyt értékért. így fogom fel a csó'dtörv. 143. §-át, és azt hiszem, hogy igazam van. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a 143. §. homályos szerkesztésénél fogva alkalmas a félremagyarázásra. Y Bírósági kézbesítőkről. Irta: KÖLLÖ IGNÁC kir. járusbiró, Gyergyó-Szt.-Miklóson. A gyakorlati birói életnek egyik miseriája a kézbesítői intézmény lévén, az annak ismertetése és javítása végett tett tanulmányomat a rövidség okáért törvény-tervezet alakjában foglalva mutatom be. Tanulmányomnak első része az általam képzelt uj intézményt, általános és részletes indokolása pedig a mostani kézbesítői intézmény tarthatlanságát s egyúttal ezzel szemben a tervezett bírósági kézbesitői intézmény előnyeit célozza kellő világításba helyezni. Ezek előre bocsátása után itt áll a tervezet: 1. §• A kir. bíróságok, ügyészségek, békebirák, az áru- és értéktőzsde, a termény- és gabona-csarnokok külön bírósági és kir. közjegyzők által a felekhez intézett mindennemű intézkedéseknek kézbesítésére bírósági kézbesítők intézménye szerveztetik s az ezen törvénynyel ellenkező törvény (1875: X. t.-c. és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott) rendeletek a bírósági kézbesítő intézménynyel szemben, hatályon kívül helyeztetnek, 2- §• Bírósági kézbesítő olyan magyar honpolgár lehet, a ki magyar nyelven beszélni, irni és olvasni tud s illetőleg, a ki a nem magyar ajkú községek vagy kézbesítési körök lakóinak anyanyelvén is beszél, a ki nyereségvágyból eredő bűncselekmény vagy hamis eskü miatt büntetve nem volt, vagy ilyenért vád alatt nem áll. 3. §. A bírósági értesítőket minden járásbíróság területén a kir. járásbíróság vezetője nevezi ki a községek s illetve az általa kijelölendő kézbesítési körökbe. 4- §• A kinevezésről okmány állítandó ki, melynek vételétől számított 3 nap alatt a kinevezett a kir. járásbíróság vezetője előtt fogadalomtételre jelentkezni tartozik, mit ha igazolatlanul elmulaszt, ugy tekintendő, mint a ki a kinevezést el nem fogadta. 5' §• A bírósági kézbesítő kinevezése a fogadalom letétele után az illető község, kézbesítési kör vagy város elöljárósága utján közhírré teendő. A bírósági kézbesítő kinevezési okmányát magával hordozni és kívánatra előmutatni tartozik. A bírósági kézbesítők hivatalos bélyegzővel is ellátandók, melyet hivatalos levelezéseiknél használnak. Ezen bélyegyző közepén az ország címerét, köriratban pedig • bírósági kézbesítő* megjelölést s az illető község vagy kézbesítési kör elnevezését tünteti fel. e. §• • ; Minden község vagy kézbesítési kör részére a kir. járásbíróság vezetője a szükség szerint helyettes kézbesítőt is nevezhet ki a 4. §-ban irt módon. 7- §• A bírósági kézbesítőt a kir. bíróságok, az áru- és értéktőzsde és a termény- és gabona-csarnokok külön bíróságai, kir. közjegyzők és békebirák által kézbesítés végett kiküldött polgári peres, vagy polgári perenkivüli minden ügyben a kézbesítendő darabok száma szerint 10—10 kr. illeti. Kézbesítendő darabok alatt ugy periratok, mint bírósági határozatok, végzések, Ítéletek, felek vagy tanuknak szóló bírósági vagy közjegyzői idézők is értetnek s a darabszámok a címzett nevek szerint számitandók. 8. §. A bírósági kézbesítők a 7-ik §-ban meghatározott kézbesítési dijaikat a peresfelek s illetve kir. közjegyző által mindig előlegesen adandó, a kézbesítési ív szelvényére felragasztott s a kir. bíróságok, az áru- és értéktőzsde és a termény- és a gabonacsarnokok külön bíróságai, kir. közjegyzők vagy békebirák hivatalos pecsétjével felülbélyegzett bélyegjegyekben veszik, mely bélyeges szelvényeket az illető adóhivatalok szabályszerűen kiállított és bélyeggel ellátott nyugtára minden hó végén készpénzben, beváltanak. 9' §• Peresfelek által beadványaikhoz a kézbesitői dij-bélyegjegyek betakartan csatolandók, úgyszintén a tárgyalások rendén feladott tanuk száma szerinti bélyegek a tárgyalási jegyzőkönyv bezárásáig, valamint felebbezés vagy más jogorvoslat esetén a felebbező által az értesítés és felsőbb bírósági határozat kézbesítési dijai a felebbezéshez, hivatalból indítandó hatósági eljárásoknál a leltárhoz, más esetekben a tárgyalási napra idéző végzések kézbesítési dijai a beadandó kéréshez, valamint az átruházási vagy perre utasító végzések kézbesítési dijai is a tárgyalási jegyzőkönyvhöz zárandók. Ennek elmulasztása a bélyegilleték szerinti leletezést vonja maga után és az ott előirt módon hajtatik fel. Ha egy ügyben több felebbezés adatik be, a később beadott felebbezéshez csatolt, felsőbb bírósági határozat kézbesítési fölösleg bélyegek a felebbezés felterjesztésérőli értesítéssel egyidejűleg a felebbezőknek visszaküldendők. Más esetekben fizetési meghagyással hajtatnak fel a kézbesítő dijai. 10. §. A bírósági kézbesítők hivatalos levelei és küldeményei póstabélyegmentesek, mivégből tartoznak a küldemény boritékán ezen jelzést «igazságszolgáltatási ügyben bélyegmentes» feltüntetni. 11. §. A polgári peres és perenkivüli ügyekben kézbesítésre kiadott iratdarabokon kívül, minden más, a m. kir. bíróságok és kir. ügyészségektől jövő ügyiratot a bírósági kézbesítők díj nélkül tartoznak kézbesíteni. 12. §. A szegényi jogon perelő érdekében kiadott ügyiratok kézbesítéséért a kézbesítőt előleges díj nem illeti, azonban ennek perbeli ellenfelére a 8-ik §. intézkedése irányadó s per nyerés esetén a szegényi jogon perelő terhére is megállapítandó a kézbesítési dij, mivégből a bírósági kézbesítő a teljesített kedvezményes kézbesítésekről a kézbesítési ivek beterjesztésével egyidejűleg kimutatást ad be az illető kir. bírósághoz. Ezen dijak a bírósági kézbesítő bélyegtelen kérésére fizetési meghagyás utján, esetleg községi végrehajtó által hajtatnak fel. Ha a szegényi jogon perelőnek megnyert követelésére végrehajtás vezettetnék, a kézbesitői dijak előnyös tételnek tekintendők s hivatalból elsősorban utalandók ki. A szegényi jogon perelők pervesztés esetén kézbesítési dijat nem fizetnek. 13. §. A bírósági helyettes kézbesítők által teljesített kézbesítésekért járó dij ezeket illeti. 14. §. A birósági kézbesítők a kir. bíróságok székhelyein személyesen vagy előlegesen bejelentendő, irni és olvasni tudó meg-