A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 20. szám - Soronkivüliség a járásbirósági ügyeknél - Birói cognitio a sommás eljárásban

Tizenötödik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1896 május 17. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V-., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok viss/.a nem adatnak. Megrendelések, felszólalasok a kiadóhivatalhoz intézendök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) a IGAZSÍROCT ÉRMEIM ommmRí i MAGTÁR ÜGYTÍM, BÍRÓI, Ocifözi ÉS KÖZJEGYZŐI m Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. H ÉV AI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési ?rak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél . _ 3 « — « Egész « _ 6 « — • Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmenteser. posta Htalványnynl küldendők. TARTALOM: Soronkivülistíg a járásbirósági ügyeknél. Irta: Kovács Béla, karánsebesi járásbiró. — Birói cognitio a sommás eljárásban. Irta : dr. P 1 o p u György, gyulai kir. tvszéki biró. — Az életbiztosítási ajánlat visszavonása. Irta : R u 11 k a y Aladár, kir. járásbiró Szepes-Szombat. — A magyar kir. belügyministerium ügy- és személyzeti beosztása — Belföld. (Kozma Sándor nyug. kir. főügyész búcsúja.) Ausztria és külföld. I Német birodalmi magánjogi codificatió 18i):Vben. A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban.) Irta: dr. Szokó lay István budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Kelsőbirósági határozatok és dön'vények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl (Csődök. - Pályázatok I Soronkívüliség a járásbirósági ügyeknél. Irta : KOVÁCS BKLA karánsebesi járásbiró. Az igazságügyi budget országgyűlési tárgyalása alkalmával azt az örvendetes nyilatkozatot hallottuk, hogy az igaz ságügyi kormány szándéka az egyes birói rendszerre átmenni, a mi azt jelenti, hogy a döntő körök is a járásbíróságokat tekintik a jogszolgáltatás alapzatának. Abban a fontos szerepkörben, melylyel egyes bíróságaink ezen enunciátió folytán most már ex offo is felruházvák, azokat működésűknek abban a részében tesszük ezúttal megbeszélés tárgyává, a melyet ha jól fognak fel és kellően hajtanak végre, az egyes birói systémát egy ékes koronával látják el, soronkivüli (sürgőst ügyeknek tényleg sürgős elintézését. Roppant nagy befolyással bir az az egyes birói rendszer súlyára s a jogkereső közönség megelégedésére nézve, ha az oda utalt ügyek az alaposságon kivül — a mi soha szem elől nem téveszthető követelmény, egyszersmind sürgősen nyernek befejezést, mert lehet az az egyes biró még oly tudományos színvonalon álló, ha ítélkezése a lassúság és hosszadalmasság hibájában szenved, a vagyoni, vagy becsületbeli érdek által vezérelt nagy közönség areopágja előtt, soha sem fogja elnyerni a jó biró cimét. Csakhogy ezt a diszes titulust mai napság kiérdemelni nem oly könnyű. Ma már ugyanis minden ambitionált biró két osztályú sürgős ügyet különböztet meg, melyek az összes ügyek egész complexumát magukban foglalják. Az egyik osztályba tartoznak azok a sürgős ügyek, a melyek a bir. ügyv. szab: 159. ij-ában elsőrendüleg olyanokul jelölvék meg. a másikba meg a melyeket nem ír elő a chablon, de a melyek természetöknél s az abban részes egyéneknek a biró által felismerendő érdekeiknél fogva nem kevésbé sürgősek. Ilyenek lehetnek a közönséges, még oly csekély értékű kötelmi jogviszonyon ala puló perek, ha felperes elfogadható módon igazolja, hogy követelése veszélyben forog, pl. az ad< s más vidékre készül költözni. Bizonyára igyekezni fog minden lelkiismeretes biró. hogy az ilyen ügyeket a gyors elintézés előnyében részesítse. A bír. ügyv. szab: 159. §-a különösen soron kívüli ügyekül jelöli meg a kereskedelmi (1893. évi XVIII. tc. 2-ik §-a) pereket, a végrehajtási, biztosítási, zárlati kérvényeket, a bírói letétek elfogadását, kiadását, az árverési vételár utalványozását, az előleges bizonyítványok kiadását, a végrendeletek kihirdetését, a hagyatéki zárlat elrendelését s általában a hagyatéki ügyeket, a felebbviteli beadványokat, a felebbvitelt tárgyázó jegyzőkönyveket, továbbá azon ügyeket, melyeknek soronkivüli elintézését törvény vagy külön rendelet kívánja, végül azon ügyeket, melyek a felsoroltakkal szorosan összefüggenek. Ezzel azonban a járásbirósági (Il-ik osztályú) soronkivüli ügyek hosszú lajstroma sincs kimerítve, mert ott van még a bűnt. ügyv. szab. (4,759/1893. I. M. sz. k.) 2. és 3. §-a, melyek a bírák lelkére kötik, hogy büntető ügyekben általán véve lehető sürgősségei tartoznak eljárni, ott vannak az 1886. évi VII. t.-c. 9., 15. §-ai az 1893. évi XVIII. t.-c. d, f, g, h, i, Lapunk mai száma k, m, n pontjai, az 1874. évi XXXIV t.-c. 3'-ik §-ának második bekezdése, s járásbíróságoknál is a foglyos, nemkülönben a tkvi beadványok, a melyek mindmegannyi sürgősen elintézendő egyes bírósági ügyeket tárnak fel. Hát a 4,'873/894 I. M. E. sz. rendelettel szabályozott lakbérletfelmondási ügyek (K. 6-ik §-a) az anyakönyvi kiigazítások (1894. évi XXXIII. t.-c. 75. 7fi. t;-ai) nem sürgősek-e ? S nem sürgősek-e a fizetési meghagyások, (189.'5. évi XIX. t.-c.) és az ezekre vonatkozó valamennyi beadvány? A kinek ezek sürgőssége tekintetében kételyei volnának, annak meggyőzése, okából hivatkozunk arra, hogy a hol a fizetési meghagyási ügyek neTn intéztetnek el a legnagyobb gyorsasággal, ott a bírót azok céljától messze elvezetik s a jogkereső közönség bizalmát ezen nagyon hasznos intézmény iránt megingatják, mely ignorálja azt. látva, hogy a megszokottabb peruton kerülő nélkül jut pénzéhez. Végre nem sürgősek-e az administrativ (elnöki J ügyek (pályázati kérvények felterjesztése, valamely bírósági állás rendszeresítése vagy megszüntetése, épületjavitások, fegyelmi jelentések, a felügyelet gyakorlása, az irodai általányt illető számlák, nyugták hitelesítése, a naponként előforduló bünv. eljárási költségek kifizetése stb.) s nem épp ngy sürgősek-e az összes perek is, melyeknek befejezési idejét külön melléklajstromban kell kitüntetni a végből, hogy az igazságügyi igazgatás minden bíróságnál lássa, nem szenvednek-e a perek huzást-halasztást ? Bízvást mondhatni ugyanazért, hogy a járásbíróságok hatáskörébe utalt ügyek hiven az egyesbirórendszer egyik sarkalatos elvéhez — kivétel nélkül sürgős elintézésre kell hogy számot tartsanak. Tekintettel már most arra^ hogy a sürgős elintézést szerfelett megnehezíti a járásbirósági ügyek töméntelen sokasága, elannyira, hogy némely járásbíróságnál egy biróra az administratión és elnöki ügyvitelen kivül évenként 3.000-et jóval meghaladó ügy elintézése vár; tekintettel továbbá arra, hogy az igazságügyi kormányzat legjobb intentiója ellenére ma még számos járásbíróság van, a hol a bírák az ügyek ezreit a viszonyok kényszerítő erejénél fogva minden segítség (jkönyvvezető aljegyző, jegyző) híján egyedül látják el, kétségte en, hogy ezek a bíróságok a munkahalmaz olyan nyomása alatt görnyednek, a mihez fogható a continensen nincsen. Felszólalásunkról minden oly színezetet, a mely azt akár egészében, akár egészben, akár részletben félremagyarázásnak tenné ki, elhárítandó, ki kell jelentenünk, hogy nem érinthetjük, még kevésbbé bolygathatjuk azt a kérdést, vájjon ma Magyarországon a társas vagy az egyes biró dolgozik-e többet, sőt számosan concedálják, hogy a sokat dolgozás mind a kettőre egyaránt áll, de épp ugy köteleségünknck tartjuk, ismételve is rámutatni arra a súlyos hivatásra, melylyel egyes bíráink, a kiktől gyors, alapos és más országokhoz viszonyítva példátlanul sok munka igényeltetik, tagadhatatlanul szembeállitvák. Célunk, a járásbíróságok irányában az intéző körök részéről nyilvánuló jó akaratot ébrentaitani, mert csak az ébrentartás és állandó figyelem lehet záloga fejlődésüknek és tökéletesedésüknek. Ezek ugyan egy későbbi időszak ködképéből való kibontakozás stádiumában vannak még, de az már most is remélhető, hogy a jövő s ebben a túlsúly a görönygyös pályájú, de annál jelentékenyebb egyes birói rendszeré lesz. Birói cognitio a sommás eljárásban. Irta : Dr. PLOPU GYÖRGY gyulai kir. törvényszéki biró. Minden hatóságnak, mely valamely eset eldöntésére hivatott, azt alaposan kell ismernie; e végből szükséges, hogy a hatóság azon jogositványnyal ruháztassék fel, hogy a tényállást részletesen derítse ki, az eset minden körülményeit, annak tényés jogkérdéseit Vizsgálja meg, mert mindezek nélkül az eldöntés helyessége kétes leend. 12 oldalra terjed