A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 19. szám - Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben. A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» lí>. számához. Budapest, 1896 május hó 10. Köztörvényi ügyekben. Az osztrák polgári törvénykönyvnek az id. trvkez. szab. I-só rész 21. §; által hatályukban fentartott 1,095. es M21- §§"BJ es a tkvi rendt. 66 i;-a szerint a berlö a bérleti jognak bekebelezésével csakis a bérleménynek a bérleti időn át való használatára nyer minden harmadik szerzővel szemben érvényesíthető dologbeli jogot és e jog zálogjoggá csakis a bérleménynek végrehajtási árverés utján való kényszereladás esetében változik át, mely esetben a bérleti jog bekebelezése annak a karnak a biztosítására szolgál, a melyet a berlö a bérleménynek végrehajtási árverésen való eladása eseteben bérleti jogának elvesztése miatt szenved. A mezőtúri kir. járásbíróság (1893. dec. 19. 3,117. sz. a.) N. Ferencnek mint kiskorú C. Berta gyámjának és C. Károlyné H. Ilonának birtok elkülönítése iránti telekkönyvi ügyében a következő végzést hozta: A Mező-Turon 1893. július 19-én kelt birtok elkülönítési szerződés, illetve az ugyanakkor kelt vázlatrajz alapján, mely okiratok kiskorú C. Berta érdekében gyámhatósági jóváhagyással el vannak látva, tekintettel az 1893. szept. 2-án kelt s az ingatlan teriilet mennyiségét igazoló mérnöki bizonyítványra és végre a Rimaszombaton 1893. aug. 3-án kelt, a rimaszombati takarékpénztár és gömörmegyei nép- és iparbank mint jelzálogos hitelező által kiállított és a lejegyzésbeli beleegyezést igazoló nyilatkozatra a pusztapói 22. sz. tjkvben A f 23. hrsz. innen lejegyeztetni és abból a vázrajz szerint 23 a hrsz. alatt 72 hold 271 ::öl területű rész C. 12., 26. sorsz. és a C. 20., 21. és 31. sorsz. a. a gömörmegyei nép- és iparbank és a rimaszombati takarékpénztár javára előjegyzett, illetve bekebelezett tehertételek átvitelével, ugy a C. 29. sorsz. a. B. Bernát javára előjegyzett haszonbérleti jognak egyidejüleges átvitelével a 43. sz. tjkvbe átvitetni s ott arra a tulajdonjog C. Károlyné H. Ilona javára bekebeleztetni rendeltetik; a megmaradó és a vázrajz szerint 23'b hrsz. a. 72 hold 271 Cöl területű rész ide visszajegyeztetni s arra a tulajdonjog kiskorú C. Berta javára rendeltetik bekebeleztetni. Egyidejűleg a K. Pál által Budapesten 1892. május 7-én kiállított, továbbá a külső szolnokmegyei takarékpénztár által Szolnokon 1893. szept. 8-án kiállított és végre K. Simon által MezőTuron 1893. szept. 14-én kiállított törlési engedélyek alapján a fent irt ingatlanra C. 19., 22—27. sorszám alatt, továbbá a mezőtúri 6,518. és 6,519. sz. tjkvben C. 3., 4., 5., 6., 7. és C. 16—19. és 21. sorsz. a. 855 tk. 1886., 2,423 tk. 889., 2,462 tk. 889., 2,673 tk. 1889., 3.372'tk. 1889. és 115/tk. 890. sz. végzésekkel 380 frt és erejéig a külső szolnokmegyei takarékpénztár, 102 frt 20 kr. és jár. erejéig K. Pál, 750 frt és jár. erejéig K. Pál és 200 frt erejéig K. Simon javára bekebelezett zálog- és végrehajtási jog, ugy végrehajtási zálogjogok törlése bekebeleztetni rendeltetik. Végül fent irt ingatlanra C. 12. alatt J. János és neje M. Julianna javára bekebelezett bérleti jog, mint rég megszűnt jog kitörlése, szintén bekebeleztetni rendeltetik stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1894. nov. 29. 12,996. sz. a. I az elsőbiróság végzését nem neheztelt részében érintetlenül hagyja, abban a neheztelt részében azonban, mely szerint a p.-pói 22. sz. tjkvben C. 12. sorsz. a. J. János és neje M. Julianna felfolyamodók javára bekebelezett bérleti jog kitörlése elrendeltetett, kérvényezőket eme bérleti jog kitörlése iránti kérelmükkel elutasítja; mert a tlkvi rendtartás 77. §. értelmében a nyilvánkönyvi jog kitörlésénél általában a bekebelezések és előjegyzések iránti szabályok szerint kell eljárni, következően a nyilvánkönyvi jog kitörléséhez per esetén kivül a jogosított által kiállított szabályszerű okirat szükséges, kérvényezők azonban ilyen okiratot be nem mutattak, egymagában pedig az a körülmény, hogy a bekebelezés által biztosított bérleti jog már lejárt, a kitörlés elrendelésére indokul annál kevésbbé szolgálhat, mert a bérleti jog bekebelezése a netáni kártérítési igényekre nézve elsőbbségi jogot biztosit. A m. kir. Curia (4896. március 5. 791. sz. a.) a másodbiróság végzése megváltoztattatik és az elsőbiróság végzésének az a része hagyatik helyben, amelylyel a pusztapói 22. sz. tjkvben C. I. és 2. sorsz. a. J. János és neje M. Julianna javára'^bekebelezett bérleti jognak kitörlése bekebeleztetni rendeltetik; mert az oszt. ptknek az id. tkez. szab. I. r. 21. §. által hatályukban fentartott 1,095. és 1,121. §§-ai, nem különben a tkvi rendt. 66. 4j. szerint a bérlő a bérleti jognak bekebelezésével csakis a bérleménynek a bérleti időn át való használatára nyer minden harmadik szerzővel szemben érvényesíthető dologbeli jogot és e jog zálogjoggá csakis a bérleménynek végrehajtási árverés utján való kényszer-eladás esetében változik át, mely esetben a bérleti jog bekebelezése annak a kárnak a biztosítására szolgál, a melyet a bérlő a bérleménynek végrehajtási árverésen való eladása esetében bérleti jogának elvesztése miatt szenved és | minthogy J. János és M. Johanna házastársaknak bekebelezett bérleti joga a p.-pói 22. sz. tjk. szerint az 1876. szept. 29-én a bérleti idő eltelte folytán szűnt meg és jelen esetben a bérlőknek az 1881: I.X. t.-c. 191. §. értelmében a vételárra támasztható kártérítési igénye nem is keletkezhetett: ok nem forog fenn arra, hogy a nyilvánkönyvből kitetszően a bérleti idő letelte folytán hatályát vesztett bérleti jognak kitörlése a volt bérlők kitörlési engedélyének vagy ezt pótló birói Ítéletnek bemutatásától függővé tétetnék. A szolgalat minőségét nem annak esetleges elnevezése, hanem annak lényege határozza meg. A fennálló bírói gyakorlat szerint az elfogadható ok nélkül nyomban elbocsájtott gazdatisztet félévi díjazás megilleti. A debreceni királyi ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa : Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-c. 197. §-a szerint, azt, a felülvizsgálati bíróságnál is irányadó tényállást állapította meg a kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság, hogy az alperes a felperest 1894. évi ápril. hó 24-től 1895. évi ápril. hó 24-ig terjedő egy évi tartamra oly gazdasági alkalmazottul fogadta fel a keresetben felsorolt fizetés mellett, aki az alperes terjedelmes gazdaságában más alkalmazottakra is felügyelni s ehhez képest a dolog természeténél fogva, gazdatiszti teendőket teljesíteni lett volna hiva.tva Megállapította továbbá a kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság azt a tényállást is, hogy a felperes szolgálatának megkezdése végett az alperesnél 1894. évi április hó 23-ik papján, , tehát kellő időben jelentkezett is, az alperes azonban öt a közbejött zsidó ünnepek után való jelentkezésre utasítván, midőn a felperes az alperesnél 1894. április 29-én ismét jelentkezett azzal a kijelentéssel, hogy régi alkalmazottját tartja meg, a felperest elutasította. Minthogy pedig a szolgálat minőségét nem annak esetleges elnevezése, hanem annak lényege határozza meg s így a felperes szolgálata annak természeténél fogva csakis gazdatiszti szolgálatnak tekinthető, és minthogy a fennálló birói gyakorlat szerint az elfogadható ok nélkül nyomban elbocsátott gazdatisztet félévi dijazás megilleti, a kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság helyesen alkalmazta az anyagi jogszabályokat akkor, a mikor az alperest arra kötelezte, hogy a felperes részére ennek félévre kötött járandóságát s az okozott per és felebbezési költségeket fizesse meg. (1896. március 11-én G. 20.) Perbeszüntetésnek csak az 1893. XVIII. t.-c. 27. $-ában tételenként elősorolt pergátló kifogások alapján van helye, ezek közé az a tény, hogy a kereset immár ítélt dologgá vált, egyáltalában nem tartozik. lA kassai kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság 1895. május 30. H. 6.) A peres fél ügyvédje a perben tanuként kihallgatható; de ezen esetben is megtartandó a sommás eijárásról szóló törvény azon intézkedése, mely szerint a tanú a még kihallgatandó tanuk jelen nem létében hallgatandó ki. Ha tehát a peres fél ügyvédje elsőnek hallgattatott ki, ez nem képez alaki jogszabálysérelmet. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1896 március 27. I. G. 50. sz. a.) A felülvizsgálatot kérő félnek 'az a kérelme, hogy a szóbeli tárgyalás mellőztessék, figyelembe nem vehető. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1896 március 20. I. G. 200. sz. a.) A szerződő felek között létesült jogviszonyra az, hogy a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve, hogy mi képezte a szerződés létrejöttének indító okat, csak akkor bírhat befolyással, ha ez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek feltétele lett megállapítva. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1896 márc. 18. I. G. 190. sz. a.i Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Habár az 1881. XVII. t.-c. IX. fejezetének III. címe alatt szabályozott kényszeregyezség az erre nézve tett ajánlatnak az eljárásra alkalmas vagy alkalmatlan volta feletti határozat tekintetében első sorban a csödválasztmány, illetve a csödhitelezök elhatározási körébe is van utalva, a csődtörvény 206., 209., 211., 216., 220. ijij-nak rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a kényszeregyezség köriili eljárásnál a csődbíróságnak nemcsak felügyeleti