A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 19. szám - Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben. A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban

7í A JOG joga, mely öt az egész csődeljárás folyama alatt megilleti, hanem különösen az a joga, hogy a kényszeregyezség jóváhagyása vagy a jóváhagyás megtagadása iránt határozzon, kifejezetten is fentartatott, illetve kimondva van. I216., 217. §§.•) Ily hatáskörrel felruházva nem lehet kétség az iránt, hogy a csődbíróság azon kérdés felett is határozhat, vájjon ha a forma szerint megtett és a csödválasztmány által eljárásra alkalmasnak talált kényszeregyezségi ajánlat az egyezség foganatosítását megelőzőleg valamely akadály merült fel. visszavonható-e vagy nem? illetve, hogy a kényszeregyezségi eljárás vagy a csődvagyon felosztása folytattassék vagy foganatosittassék. A debreceni kir. törvényszék mint csődbíróság 11895. évi június hó 28-án 10,686. sz. a.) F. Fülöp és fia cég csődügyében következő végzést hozott: Ezen csődbiztosi jelentéssel bemutatott csődválasztmányi jegyzőkönyv 119. sz. abbeli határozata, mely szerint a vb. F. Fülöp és fia cég beltagjai által 150. sz. a. beadott kényszeregyezségi ajánlatra vonatkozólag a választmány továbbra is ragaszkodik a 103. sz. a. már előbb hozott határozatához, azon véleményt terjeszti elő, hogy F. Károly elhalálozása folytán ennek neje szül. F. Róza részéről beadott visszalépési kérvény elfogadásával az egész kényszeregyezségi ajánlat megszűntnek tekintessék, ezen kir. törvényszék mint csődbiróság által tudomásul vétetvén, e helyen kimondatik, miszerint tekintettel arra, hogy F. Róza «özv. F. Károlynénak a kényszeregyezségi ajánlatban vállalt azon kezességi kötelezettsége, hogy a megajált 40°/0 kifizetése céljából a férje F. Károly által elfogadandó egyezségi váltókat mint kezes fogja aláírni, mint a főadós elhunyta miatt többé nem teljesíthető, fent nem áll ; tekintettel továbbá arra, hogy a csődhitelezők közgyűlésének f. évi márc. 27-én hozott határozatában foglalt az iránti kérelem, hogy a kényszeregyezségi eljárás a szül. F. Róza visszaadási kérelme figyelembe vétele nélkül rendeltessék el, csakis egy sikertelen kísérlet lenne és a csőd végleges lebonyolításának évekig terjedhető és elhárithatlan akadályul szolgálna : F. Károly halála miatt az ez által tett kényszeregyezségi ajánlat végleg megszűntnek tekintetik, s minden további lépések ez irányban beszüntettetnek stb. A debreceni kir. Ítélőtábla (1895. nov. 27. 4,641. sz. a.| az alsófoku bíróság végzésének az a része, melylyel a F. Károly halála miatt a F Fülöp és fia vb. cégnek kényszeregyezségi ajánlata megszűntnek tekintetett és minden további lépések ez irányban beszüntettettek, megsemmisíttetik, és a kir. törvényszék mint csődbiróság a kényszeregyezségi eljárás lefolytatása végett további szabályszerű eljárásra utasittatik stb. Indokok: A csődválasztmány a F. Fülöp és fia vb. cégr nek 150. sz. a. beadott kényszeregyezségi ajánlata és ezzel kapcsolatban az özv. F. Károlynénak 151. sz. a. előterjesztett bejelentése felett, a 103. sz. a. hozott határozata szerint az összes csődhitelezők meghallgatását kérvén, megállapítható az, hogy a csődválasztmány, mely a kényszeregyezségi ajánlat elfogadhatására nézve az 1881. évi XVII. t.-c. 203. és 204. §§. szerint hatáskörrel bir, az egyezségi ajánlatot az eljárás megindítására alkalmasnak találta, a megindított eljárást pedig csak is az idézett t.-c. 200. §-ának 1. és 2. pontjai alatt érintett esetekben szüntethető meg. Ezek szerint a kényszeregyezségi ajánlat előleges elintézésére hatáskörrel biró csődválasztmány az egyezségi ajánlatot az eljárás megindítására alkalmasnak találván és az 1881: XVII. t.-c. 200. >;-ának 1. és 2. pontjai alatt érintett esetek egyike sem forogván fenn, az eljárást még a hatáskörrel biró hitelezőválasztmány sem szüntethette meg, annál kevésbé, mert a hitelezők közgyűlése az 1895. március 27-én 157. sz. a. felvett jegyzőkönyv szerint az eljárás folytatását határozta el. Minthogy tehát a kényszeregyezségi eljárás megszüntetésére a kir. törvényszék mint csődbiróság hatáskörrel nem bírt és igy a nehezített végzés hozatalánál lényeges eljárási szabályt sértett meg, ennélfogva végzésének a kényszeregyezségre vonatkozó részét megsemmisíteni stb. kellett. A m. kir. Curia (1896. márc. 10. 193. sz. a.) a kir. ítélőtábla végzésének az a része, mely által a debreceni kir. törvényszék mint csődbiróság a 10,686. sz. végzésének az a rendelkezése, melylyel a F Fülöp és fia cégnek kényszeregyességi ajánlata megszüntetettnek mondatott ki, megsemmisíttetett, megváltoztattatik, a határozat vonatkozó része megsemmisítésének helye nem találtatik és a másodfokú bíróság utasittatik, hogy a közadós F Fülöp és fia cég által tett kényszeregyezség hatályban tartása vagy hatálytalannak nyilvánítása kérdésében érdemi határozatot hozzon. Indokok: Habár az 1881: XVII. t.-c. IX. fejezetének III. cime alatt szabályozott kényszeregyezség az erre nézve tett ajánlatnak az eljárásra alkalmas vagy alkalmatlan volta feletti határozat tekintetében első sorban a csődválasztmány, illetve a csődhitelezők elhatározási körébe van is utalva, a csődtörvény 206—209, 211, 216- 220. S$-nak rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a kényszeregyezség körüli eljárásnál a csődbíróságnak nemcsak felügyeleti joga, mely őt az egész csődeljárás folyama alatt megilleti, hanem különösen az a joga, hogy a kényszeregyezség jóváhagyása vagy a jóváhagyás megtagadása iránt határozzon, kifejezetten is tentartatott, illetve kimondva van (216. 217. Ily hatáskörrel felruházva nem lehet kétség az iránt, hogy a csődbiróság azon kérdés felett is határozhat, váljon ha a forma szerint megtett és a csődválasztmány által eljárásra alkalmasnak talált kényszeregyezségi ajánlat az egyesség foganatosítását megelőzőleg valamely akadály merült fel, visszavonható-e vagy nem? illetve, hogy a kényszeregyezségi eljárás vagy a csődvagyon felosztása folytattassék avagy foganatosittassék-er Ezekből folyik, hogy a debreceni kir. törvényszék a 10,686/95. sz. határozatának szóban forgó része által nem ment tul csődbirósági hatáskörén, a másodbiróság tehát helytelenül határozott, midőn az első bíróság végzésének vonatkozó részét megsemmisítette; ugyanazért végzésének ezt a részét megváltoztatni, s a másodbiróságot a kényszeregyezség kérdésében érdembeni határozat hozatalára utasítani kellett. Ha csak az ügylet megkötésére vonatkozó ajánlat tétetett a gabonacsarnokban, annak elfogadása azonban már nem a gabonacsarnokban történt és igy az ügylet nem ott jött létre : a kereseti követelés tekintetében a tözsdebiróság hatásköre nem állapitható meg. (A budapesti kir. ítélőtábla 1896 márc. 10-én 533. sz.) ^ Annak a körülménynek, hogy a biróság a csődöt kérő hite lezöket nem utasította előlegesen az eljárási költségek letételére, csak az a következménye, hogy a tömeggondnok munkadijainak fizetésére nem kötelezhetők, de a csődnyitás folytán feltétlenül szükségessé vált készkiadást a csődöt kérő hitelezők, mint a kik arra okot adtak, tartoznak viselni. (Magy. kir. ("uria 1896. márc. 17. 218. sz. a.) Bűnügyekben. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla i8g6. évi február hó 8-án tartott büntető teljes üléséből. A marosvásárhelyi kir. ítélőtáblának az 1881. évi november hó 1-én 3,274/881. I. M. E: sz. a. kelt rendelet, illetve az abban idézett 2,214/881. I. M. E. sz. a. kelt rendeletén alapuló teljes ülési elvi megállapodása. Telekkönyvi beadványok szerkesztése mások részére liaté<ság előtti képviseletnek tekintendő-e? és az ily beadványoknak dij fizetés mellett üzletszerű szerkesztése az 1X-4. évi XXXIV. t.-c. j<). §-ábau meghatározott sugirászati kihágást kép ez he t-e ? (2,209'895. számhoz.) Határozat: Telekkönyvi beadványok szerkesztése mások részére hatóság előtti képviseletnek tekintendő és ily beadványoknak dij fizetés mellett üzletszerű jogositlan szerkesztése az 1874- évi XXXIV. t.-c. 39. i;-ában meghatározott zugirászati kihágást képez Indokok: Az 1874. évi XXXIV. t.-c. intézkedéseire tekintettel képviselet» alatt azon ténykedés értendő, a midőn valaki másnak megbízása alapján annak nevében jogi hatálylyal biró cselekményeket teljesít; bíróságok és hatóságok előtti képviselet alatt pedig, ha a képviselő képviseltje nevében ily cselekményeket bíróságok és hatóságok előtt teljesít; minthogy pedig jogi hatálylyal biró cselekmények nemcsak személyes közbenjövetel, hanem bíróságok és hatóságokhoz benyújtott beadványok által is teljesíthetők, nyilvánvaló az, hogy a képviselet nem szorítkozik csak a személyes közbenjövetelre, hanem a bíróságok és hatóságokhoz benyújtott kérések azaz beadványok szerkesztésében is nyilvánul; ennélfogva telekkönyvi beadványnak más nevében való szerkesztése is hatóság előtti képviseletnek tekintendő. Az 1884. évi XXXIV. t.-c. 39. §-a szerint «a ki a nélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja», büntetendő cselekményt (zugirászatot) követ el; tehát általános szabály az, hogy feleknek bíróságok és hatóságok előtti képviseletére rendszerint az ügyvédek vannak jogosítva, és minthogy ezen általános szabály alól peren kivüli beadványok üzletszerű szerkesztése tekintetében kivétel csak is a kir. közjegyzőkre, továbbá a körjegyzőkre (községi jegyzők) vonatkozólag áll fenn, következik, hogy peren kivüli beadványok üzletszerű szerkesztése mások által, mint a kik erre a fennebbiek szerint jogosítva vannak, mint jogositlan képviselet tiltva van: ezen nézetet támogatja: egyfelől az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-ának szövege, mely nem tesz különbséget a jogositlan üzletszerű képviseletet illetőleg azon ügyek között, melyekben az ügyvédi képviselet kötelező és azok között, a melyekben e képviselet nem kötelező, — hanem általánosságban intézkedik, — tehát mindkét nemű ügyre kiterjedőleg. Másfelől azon körülmény, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. •39. §-ának alkotását azon tapasztalat tette szükségessé, hogy a zugirászat igen gyakori, már pedig ha a zugirászat csak azon esetekre korlátoltatnék, a midőn az ügyvédi képviselet kőtelező, I mivel ily esetben zugirászat alig képzelhető, az esetek gyakori volta a törvény idézett intézkedése alapját nem képezhette volna; végül pedig azon körülmény, hogy habár kétségtelen, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-a az ügyvédek érdekeit is óvja, félre-