A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 18. szám - Ezer esztendő

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 18. szám. Budapest, 1896 május 3. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LÁP AZ IRAZSACÜGY ÉRDHEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - E>r. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — ' Egész « 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Fzer esztendő. Irta: dr. Kenedi Géza bpesti ügyvéd. — A gondnokság alá helyezés kérdéséhez. Irta: Sch e i b ner Kálmán ügyvéd Zentán. — A nevelök jogviszonyai jogi s törvényhozási szempontból. Irta: dr. Szokolay István bpesti ügyvéd. — Vizsgarendszer az egyetemen. Irtu dr. Rónai Sándor bpesti albiró. — Belföld. (Kir. táblai elnöki beiktatás.) — Ausztria és külföld. (Az uj osztrák biztosítási szabályzat.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Kell-e kérvényezési bélyeg, ha a postautalványon rendeltetik meg a telekkönyvi kivonat? Irta: Lukácsy Lajos aradi ügyvéd )— Irodalom(Az anarchisták. Irta : Lombroso Cesar. — Javaslat a birói szervezet s bűnvádi eljárásról. Irta: dr. B ind ing Károly. — A bűnös s prostituált nő. írták : Lombroso és Fezzero.) — Vegyesek— Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. Csődök. — Pályázatok. Ezer esztendő. Irta: Dr. KENEDI GÉZA bpesti ügyvéd. A nemzeti erőben és vezető politikai bölcsességben megnyilatkozó isteni gondviselés által megtartva; dacolva nagy történeti korszakok pusztító viharaival, óriási szerencsétlenségek zsibbasztó hatásával; ellenségek által sokszor letiporva, de soha meg nem ölve ; pártoskodások által sokszor megszakgatva. de soha szét nem tépve ; barbarizmus és idegen műveltségek által sokszor megtámadva, de soha el nem sorvadva: ezeréves fönnállásának ünnepét üli magyar nemzetünk. A fényből, melegből, dicsőségből és erőből minden élethivatás, minden osztály, család és egyén vegye ki a maga részét, de tanulságát is. Vegye ki belőle a magyar jogászvilág is ugy> amint megilleti. A jog a nemzetek és államok legerősebb konstitutív ereje. Vándorló néptöredékek, törzsek és nemzetségek a jog által kezdenek csak nemzetekké lenni és ejog szervezi a megalakult nemzet ezerféle csoportjait állammá A jogban, mint egyetlen erős kapocsban fut össze minden szála a nemzeti egységre való törekvésnek. Hazafiasság, erkölcs, műveltség, gazdasági élet nem él meg és nem marad együtt, hacsak a jog összetartó ereje által nem. És aki egy nemzet jogának történetén végigtekint, azzal végigtekintett annak minden nagy életmozgalma fölött. Aki pedig egy nemzet jogát ismeri, ismeri annak jellemét, múltját, jelenét, talán jövendőjét is, már amennyire emberi szem a jövendő homályába belelátni képes. A magyar törzsek nemzeti életének kezdőpontját is egy nagy államjogi alkotás jelöli. Belae regis nótárius megmentette számunkra a vérszerződés lényeges tartalmát. Nemzeti és állami állapotunk a pusztaszeri szerződéssel kezdődik. Jogügylettel, a mely teljesen egy vándorló néptömeg ethnikai erejéből keletkezett. Idegen jogok nem hatottak rá ; eredeti és nemzeti volt a szónak legtisztább értelmében. A magyar nemzet államalkotó géniuszának soha el nem törölhető fényes bizonysága ez a szerződés, amelyben közjogok és magánjogok egymásba fonódva, doctrina és szabály nélkül, de talán annál igazabban fejezik ki egy nemzet jogi lelkiismeretét. És örökké igazságuk marad azoknak, a kik a magyar nemzet jogéletében mindig meglátják, vagy megkeresik az ősi nemzeti elemet, amelyet semmiféle csapás és idegen befolyás nem tudott soha teljesen megsemmisíteni, de ne is semmisítsen meg soha. Nemzetünk jogi alkatát nem kapta idegen nemzetektől, mint annyi más a régi korban, de az ujabb korban is. Maga magának köszöni jogi életét és erre mindenkor büszkén hivatkozhat. A nemzeti élet autochton keletkezésénél csak az szebb és dicsőségesebb jogtörténetünkben, amint azt megtartótt u k. Az államalkotó történeti tehetség csodálatos sugarai ragyognak elénk jogtörténetünk minden korszakából. A pogány-magyarok előtt is voltak a népvándorlás förgetegében autochton nemzetek. A vandálok, góthok, gepidák is alkottak államokat, de elvesztek idegen müveit nemzetek között; fölolvadtak, fölszivódtak, mert ősi, nemzeti jogintézményeiket a müveit jogoknak egészen föladták. A hun és avar nemzet nagyobb volt, mint a mienk; de tönkrement, mind a kettő a háborúk katasztrófáiban, mivel nem volt képes primitív jogérzését kiművelni és jogintézményeit Európa nagy jogéletével megnemesiteni. A magyar nemzet megmaradásának, sőt bővülésének és hatalmának titka abban volt mindig, hogy politikai tehetségével képes volt a római és frank-germán jogélet roppant területén békésen elhelyezkedni anélkül, hogy nemzeti jogát össze engedte volna törni. Az Árpád-királyok három évszázadának küzdelmei csodálatosan tükröződnek le e nagy korszak jogtörténetében, mely nemcsak méltó, de föllelkesítő területe ma is minden történeti nyomozásnak. A királyság két első százada az ősi nemzeti jogérzés egyensúlyozó harca az akkor élő európai általános joggal. A politikai géniusz nagysága legjobban Szent István korában, Szent Lászlóig és Kálmánig ragyog. A magyar nemzet első nagy királyai megnyitották az ország számára a müveit jog termékeny zsilipjeit. De ez a jog nem a frank-germán feudáljog volt. A hűbéri jog akkor összetörte volna az uj magyar állam szabad szerkezetét s ha Magyarország ma is, ezer év után, Európa Jegszabadelvübb államai közé tartozik, ez még mindig első Árpád-királyaink nagy és szent hagyománya. Az európai jogok recepciója az egyházjoggal s ennek révén hűbériséggel nem komplikált római joggal kezdődik. A német befolyás ellen viselt háborúink a XI. században a hűbériség ellen voltak viselve. Szent István és utódjai lángeszének legnagyobb bizonysága, hogy a jogrendezést a szent koronával együtt a pápaság és egyház kezéből vettük, mely csak kereszténynyé, szelíddé és rendezetté akarta tenni a barbár Magyarországot, de meghódítani nem akarta, mert hiszen végső célja az Isten országa volt. Magyarország jogtörténetének bölcsőjét nem a német hűbéri jog durva vaskeze, hanem az egyházjog szelíd, rendező keze ringatta. Igen, ezzel is harcolt az ősi pogány jogszerkezet; de ki is tudott vele békülni. Ha e feudális joggal csapott volna össze, azzal ki nem egyezhetett volna s a magyar nemzet az első kétszáz év alatt befejezte volna pályafutását. Éppen az avarok sorsára jutott volna. Az egyház és állam nagy világharca igaz, a hűbéri jog teljes diadalára vezetett Európában. Magyarország sem térhetett ki többé előle. II. Endre aranybullája már a hűbéri jog befolyásának gyümölcse s innét tul a régi vérszerkezet is átalakul rendiséggé. De ekkor már a nemzet sorsa el volt döntve és államilag szilárdan rendezve volt. A pogányság elenyészett, a jogrend meg volt állapítva. És ekkor ismét csak a nemzet politikai tehetsége és örökké egészséges jogérzése hozta magával, hogy a hűbéri jog recipiálása megint csak nem a Német-Európa befolyásával történt, bár erre óriási erőfeszítéseket tettek nyugatról. Az a n j o u - k i r á 1 y o k kora az olasz hűbériséget hozta Magyarországba, mivel ezzel a nemzeti szellem az eredeti jogintézmények megsemmisítése nélkül meg tudott alkudni : Róbert Károly idejében folyt a nagy jogtörténeti egyezség az autochton nemzeti jog és Európa akkori joga között. A feudalizmust az anjouk korában recipiáltuk, de nem adtuk föl öriönmagunkat. Es bár a megmagyarosodott olasz-dinasztia korai kihalása uj csapás volt reánk nézve, a német feudalizmus zsákmányává nem lettünk soha. Zsigmond király és császár ellen a régi magyar jogérzet harcolt s ez alkotta meg a Hunyadyak fényes Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.