A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 17. szám - A börtönügy (büntetésvégrehajtás) nemzeti és nemzetközi jellege - A német birodalmi és magánjogi codificatio 1895. évben. Folytatás

A J sem ilyenben követelését nem érvényesítheti, — a csödrendbe utaltatott. A 2,130—2,132. §§. (a 2,143. §-sal) a hirdetményi eljárásnak a végrehajtásra való befolyását szabályozzák; s ezek következő szabályok által helyettesittettek: «Az örökösnek joga van a hagyatéki tartozásának kiegyenlítését, az örökség elfogadásátóli első három hónap lefolyásáig, de nem a leltározás idején tul — megtagadni. Ha az örökös a hirdetményezést, az örökség elfogadása utánra egy év alatt kérelmezte s az elfogadtatott, akkor jogosult a hagyatéki tartozás kiegyenlítését a hirdetményi eljárás befejeztéig megtagadni. Ezen befejezéssel egyenlő hatályú, ha az örökös a hirdetményi határnapon meg nem jelent, és két hét alatt ujabb határnapot nem kérelmezett; vagy ha ezen ujabb határnapról is elmaradt. Ha a kizárási ítélet meghozatik, vagy annak indítványa visszautasittatott, akkor az eljárás a határozat kihirdetésével kezdődő két heti határidő — és a kellő időben beadott panasz elintézése előtt, — bevégzettnek nem tekintetik. Ezen szabályok nem alkalmaztatnak, a mennyiben a hitelező joga 0*,125 §.) a hitelezők felhívása által nem érintetik; hacsak ajelentkezéstőli mentesség azon nem alapulna, hogy valamely zálogjog csak az örökség megnyílta előtt végrehajtás utján vagy az előjegyzés az öröklés beálltával ideiglenes intézkedés utján nyeretett.» Egyszersmind megfelelő szabályok nevezetesen a végrehajtásra vonatkozóknak a polgári perrendbe leendő felvétele elhatároztatott. Különben maga a tervezet következőkkel lett kiegészítve: «Ha hirdetményi eljárásnak nincsen helye, oly hagyatéki hitelező, a ki követelését csak az örökség megnyiltátóli öt év után érvényesiti az örökös ellen, a kizárt hitelezőkkel egyenlőnek tekintetik, hacsak a követelésről az örökösnek már előbb nem lett volna tudomása. Es a 2,125. §. szabályai megfelelő alkalmazást nyernek.* A 2,133 -2.142. §§. azon jogosultságot (úgynevezett Abzugseinrede) szabályozzák, minél fogva a leltári örökös a hagyatéki vagyon elégtelenségénél s a csőd kizártával, a hagyatéki hitelező követeléséből bizonyos részt levonhat. A bizottság a tervezet ezen §§-sai helyett következőket állapított meg: 2,133 §. Ha az eljárás költségeinek megfelelő tömeghiánya miatt a csőd-nyitás nem helyeselhető, vagy ez okból a csőd beszüntettetett: akkor azon örökös, a kinek joga, felelőssége korlátozását érvényesíthetni, nincsen kizárva. — a hagyatéki hitelezők kielégítését megtagadhatja, a mennyiben a hagyaték nem elégséges. Ezen esetben köteles a kielégittetését követelő hitelezőnek, a hagyatékot végrehajtás utjáni kielégittetésére átadni. 2.134. §. Ha az örökös ezen jogával él, akkor a hagyaték kezelése iránti felelősségére a 2,112. §. szabályai nyernek alkalmazást. Az örökösnek a hagyományokból, kötelesrészböl eredő kötelezettségeket ki kell egyenlítenie és ugy, a mint a csődben lennének kiegyenlitendők. Az örökösnek valamely hitelező kielégítését tartalmazó jogerős elmarasztalása oly hatályú a többi hitelezők irányában, mint maga a kielégítés. 2.135. §. Az örökös joga felelősségének korlátozását érvényesíthetni, azáltal nem záratik ki, ha a hitelező az örökség megnyíltával végrehajtás utján zálogjogot, vagy jelzálogot, vagy ideiglenes intézkedés folytán előjegyzést nyert. 2.136. §. A jog s kötelezettségnek az öröklés folytán történt egyesülése következtében megszűnt jogviszonyok, az örökös s hitelező közötti viszonyban megszűntéknek nem tekintethetnek. 2.137. §. Ha a hagyaték tulterheltetése hagyományok s kiadásokból keletkezik, akkor az örökös jogosult azok kiegyenlítését a 2.133. §. szabályai szerint eszközölni. És a még létező hagyatéki tárgyak kiadásától azok értékének megtérítése által menekülhet. A 2,146. §. következőleg szövégeztetett: A telelősség korlátozhatásának joga, ha örököstársak vannak, azokat egymásközt akkor is megilleti, ha az a többi hagyatéki hitelezőkkel szemben ki van zárva. A 2,147. §. rendelkezése, hogy azon örököst, a ki több örökrészben örökösödik, mindenik részre nézve megilleti a leltárjog, a bizottságban azon toldalékot nyerte: hogy az a növekedés és 1,973. §. eseteiben csak akkor érvényesülhet, ha az egyes örökrészek különbözőleg vannak terhelve. A 2,109. §. tárgyalásánál kimondatott, hogy az örökösnek joga legyen magát a személyes felelősségtől hagyatéki gondnokság elrendelése által is megszabadíthatni. Ezen intézmény részletes szabályozása későbbre hagyatott; és ezt a bizottság most teljesítette, a tervezetet következő szabályokkal egészítvén ki: §. a. Azon örökösnek indítványára, a kinek joga:felelőssége korlátozását érvényesíthetni, kizárva nincsen, a hagyatéki bíróság a hagyatéki hitelezők kielégítése végett hagyatéki gondnokságot rendelhet. Ez visszautasítható, ha a költségeket fedezhető tömeg nem létezik. Elrendelése a hagyatéki bíróság által haladéktalanul közzéteendő, hirdetéseire szánt lapban. Az 1,667. §. nem alkalmazható. §. b. A gondnokság elrendelése által az örökös elveszti jogát a hagyatékot kezelhetni s felette rendelkezhetni. A csődtörv. 67. §. megfelelőleg alkalmazandó. A gondnokság folyama alatt, a hagyatéki hitelezők követeléseiket csak a gondnok ellenében érvényesíthetik; végrehajtások a hagyatékra nem hagyatéki hitelező javára, kizárvák. §. c. Ha a hagyatéki gondnokság elrendeltetik, a 2,116. s 2,117 s az örökösnek a hagyatéki hitelezők irányábani kötelezettségeire a 2,112. §. nyer megfelelő alkalmazást. Es a 2,112. §. szeOG 133 rint a hagyatéki hitelezőket az örökös ellenében megillető jogigények, ugy tekintetnek, mint a hagyatékhoz tartozók*. §. d. A hagyatéki gondnoknak nem szabad a hagyatékot az örökösnek kiadni, mielőtt az ismert hagyatéki tartozások kiegyenlítettek. Es ha valamelyik kiegyenlítése annak idején ki nem vihető, vagy annak álladéka vitás, akkor a hagyaték az örökösnek csak ugy szolgáltatható ki, ha a hitelező biztosíttatik. Ez feltételes követelésnél nem kívántatik, ha a feltétel teljesedésének lehetősége még oly távol van, mikép a követelés jelenben még nem bir vagyoni értékkel. §. e. A hagyatéki gondnokra, a hagyatéki hitelezők irányában, az örökösnek a 2,112. §-ban meghatározott kötelezettségei nehezednek. A hitelezőknek innen kifolyó igényeik, hagyatéki csőd esetén a csődtömeghez tartoznak. A gondnok illő megtérítést igényelhet. §. f. A hagyatéki gondnokság a hagyaték feletti csődnyitás által bevégződik. Mi felfüggeszthető, ha kitűnik, hogy a költségeknek megfelelő vagyon nem létezik. A hagyatéki hitelezők elkülönítési jogára nézve (250. §.) a bizottság eltérőleg a tervezettől, következő szabályt állított fel: «Valamely hagyatéki hitelező indítványára hagyatéki gondnokság rendelendő, ha alapos ok létezik annak feltevésére, hogy a hagyatéki hitelezőknek a hagyatékból való kielégittetése, az örökös eljárása, vagy vagyon-állása folytán veszélyeztetve van. Ezen indítvány csak a/, örökség elfogadásától számított két év alatt engedtetik meg». Az elkülönítési joggal kapcsolatos többi szabályok nagyobb része a csődrendbe utasíttatott, a melynek 205. §-a azzal egészíttetett ki, hogy a hagyományok — a kiktől a tervezetben megvonatott a jog: a hagyatéki csőd nyitását javaslatba hozhatni inditványozási joggal bírjanak azon esetben, ha az örökös vagyona felett csőd nyittatott. Több részről tétetett indítvány, hogy a földbirtokbani öröklésre nézve kivételes szabályok alkottassanak — a törvényes öröklés formaságai szerint, a melyeket részleteikben az országos törvényhozások állapittanának meg. Ezen indítványok mellőzve lettek. Ezután tárgyalás alá került a 251. §. 2. pontja, mely a német közönséges és a szász jogból kifolyólag azon szabályt tartalmazta, hogy több örökös lételében, az egyes jogok s kötelezettségek törvén;, nél fogva szállnak át az örökösökre, örökrészeik arányában. Ennek ellenében a többség a bizottságban az örököstársak jogviszonyát a porosz jog elve (der gesammten Hand) ellenében kívánta szabályozni; minél fogva a 251. §-ba következő szabályokat vett fel: a. Ha az örökhagyó után több örökös maradt, akkor a hagyaték az örökösök közös vagyonát képezendi; és a megosztozásig a b. stb. alatti szabályok alkalmazandók. §. b. Mindenik örököstárs rendelkezhetik hagyatéki része felett. Az ebbeli szerződésnek bírósági vagy közjegyzői okiratban kell előállittatni. Ha a társörökös örökrészét egy harmadik személynek elidegeníti, akkor a többi társörököst — a 439—447. §§. szerinti — a harmadik személy irányában is joghatályos elővételi jog illeti. A határidő ezen jog gyakorolhatására: két hónap. És ezen jog örökölhető. Az egyes hagyatéki tárgyakbani részek felett a társörökös nem rendelkezhetik. §. c. A hagyatéki vagyon kezelése közösen illeti a társörökösöket. Mindenik örököstárs köteles közreműködni ahhoz, a mi a rendes kezeléshez megkívántatik; mindenikök tehet, társörököseik hozzájárulása nélkül oly intézkedéseket, a melyek a hagyaték fentartására szükségesek. A 679., 681., 684. §§. (Terv. II.) szabályai alkalmazandók. A termények felosztása a hagyaték felosztásával történhetik. És ha a felosztás egy évnél hosszabb ideig lenne kizárva, akkor, ha nincsen más megállapodás, mindenik örökös követelheti, hogy mindenik év végén a tiszta jövedelem a terményekből felosztassák. §. d. A hagyatékhoz tartozó követelést az adós csak közösen valamennyi örökös részére elégítheti ki és mindenik örökös a kielégítést csak az összes örökösök részére követelheti. Mindenik örököstárs igényelheti, hogy az adós a tartozásban levő tárgyat letéteményezze valamennyi örökös részére, vagy ha az letéteményezésre alkalmas nem lenne, bíróilag rendelendő személy őrizete alá bocsássa. §. e. A hagyatéki tárgyak felett az örökösök csak közösen rendelkezhetnek. És az adós a hagyatékhoz tartozó követelés ellenében, az őt egyes örököstárs irányában megillető követelést nem számithatja fel. f. Mindaz, a mi valamely a hagyatékhoz tartozó jog alapján, vagy mint megtérítés a hagyatéki károsításért, elpusztításáért, s elvonásokért, vagy valamely jogügylet által szereztetik, a mi a hagyatékra vonatkozik, mind a hagyatékhoz tartozik. §. g. Az örökösök, mint összadósok felelősök a közös hagyatéki tartozásokért. Az örököstárs az osztozás előtt jogosult egyéb vagyonára vezetett végrehajtásnak ellenmondani, ha a hitelező részére a hagyatéki tárgyakat jelölt ki, a melyekre az őszes örökösök ellen végrehajtható jogalapon a végrehajtás sikeresen vezethető. Az örökrészére vezetendő végrehajtásnak ellent nem mondhat. Ezen elvek a febr. 27-iki ülésben lettek megállapítva és a midőn március 4-én a 2,051 §. felülvizsgálata s átalakítása tovább folytattatott, a g) pont újra tárgyalás alá vétetett, s most a következő szövegezést nyert: §. g. Az örökösök, mint összadósok felelősök a közös hagya-