A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 17. szám - A börtönügy (büntetésvégrehajtás) nemzeti és nemzetközi jellege - A német birodalmi és magánjogi codificatio 1895. évben. Folytatás

134 A JOú téki tartozásokért. Mindenik társörökös jogosult ellentmondani az oly vagyonára vezetett végrehajtásnak, a melyet a hagyatéki vagyonrészén kivül birtokol. Ezen jog azonban nem illeti meg a hagyatéki kötelezettség azon részére nézve, a mely az örökrészének felel meg, ha jogát a korlátolt felelősségre elvesztette. Ezután a 2,051. §. kiegészítése tovább folytattatott, következvén: §. h. Mindenik örököstárs mindenkor követelheti az osztály megtételét, ha csak az i., k. és 1. 3. következő uj szabályaiból más nem következik. A 685. §. 2—3. kik. és a 686—694. §§. (Terv. H.) szabályai alkalmazandók. §. i. Az örökhagyó halálesetrei intézkedés által a hagyatéki osztályt megtilthatja. A 685. §. 2—3. kik. és a 686—687. §§. megfelelő alkalmazást nyernek. Hatálytalan az eltiltás, ha az öröklés megnyíltától 30 év elmúlt; az örökhagyó azonban elrendelheti, hogy bizonyos, valamelyik örököstárs személyébeni esemény bekövetkezéséig, vagy ha utóöröklös, vagy hagyomány rendeltetett, az utóöröklés beálltáig, vagy a hagyomány átszállásáig érvényes legyen a tilalom. §. k. A mennyiben az örökrészek, a lehető nevezések, különösen születések következtében még bizonytalanok, az osztály a bizonytalanság eltávolításáig ki van zárva. §. 1. Ha az örökhagyó halálesetrei rendelkezésében az osztály iránt intézkedéseket tett, ezek irányadók. Az elrendelheti, hogy az osztály egy harmadik méltányos belátása szerint eszközöltessék. Ez esetben a harmadik által hozott határozat az örökösökre nem kötelező, ha az nyilván méltánytalan. §. m. A hagyatékból mindenekelőtt a hagyatéki tartozások kielégitendők. És ha valamelyik még le nem járt, vagy vitás, akkor a kielégítésre szükséges dolog visszatartandó. Ha valamely hagyatéki kötelezettség csak egynémely örököstárs terhére esnék, ugy ezek a kiegyenlítést csak az őket illető örökrészből kívánhatják. A hagyatéki tartozások kielégítése végett a hagyaték, a mennyiben szükséges, pénzzé teendő. §. n. A hagyatéki tartozások kielégítése után maradt fölösleg az örökösöket illeti örökrészük nagyságának arányában. Közösek maradnak azon irományok, a melyek az örökhagyó személyes viszonyaira, annak családjára, vagy az összhagyatékra vonatkoznak, j §. o. A mennyiben osztálynál valamely közös hagyatéki tartozás ki nem elégíttetett, vagy biztosíttatott, az örökösök összadósként kezeskednek azért a hitelezőnek, a leltárjog s az örökösök közötti kiegyenlítés szabályainak sértetlenül hagyásával. §. p. A fenti felelősség, mindenik örököstársnál, az előtte az osztálynál ismerve nem volt hagyatéki kötelezettség tekintetében, az örökrészének megfelelő tartozási részre szorítkozik, ha a hitelező a nyilvános felhivástóli hat hó alatt követelését a hagyatéki bíróságnál be nem jelentette. Ezen felhívás saját költségéni kibocsátására mindenik örököstárs jogosult; a minek a hagyatéki bíróság hirdetményi lapjában s a Reichs-Anzeigerben kell megjelenni. A kezeskedésnek hason korlátozása áll elő szemben azon hagyatéki hitelezővel, a ki a 2,120. §. szerint indított hirdetményi eljárásból ki van zárva és az, aki az ekkép kizárt hitelezővel egyenlő. A hirdetményezés által a hagyományosok kötelesrészre jogosultak s valamely meghagyás teljesítésének követelésére jogosultak, valamint azon hitelezők, a kiknek irányában ki van zárva az örökösnek joga: a leltárjog alapján felelelőssége korlátozását kérhetni — hasonlóan érintetnek. Mindenik örökös követelheti, hogy az osztály az 1. pontban meghatározott bejelentési határidő lefolytáig, vagy a hirdetményi eljárás befejeztéig felfüggesztessék, ha az haladéktalanul kibocsátja a nyilvános felhívást, vagy indítványozza a hirdetményezést. q. Valam'ely örökös indítványára a hagyatéki bíróság az osztályt az örökösökkeli tárgyalás utján eszközlésbe veszi, ha arra jogosított végrendeleti végrehajtó nem léteznék. Ezután tárgyalás alá kerültek a 2,157 2,164. §§., amelyek az örökösöknek az előlegesen kivett örökrészekre vonatkozó kiegyenlítési kötelezettségét szabályozzák. A tervezet arra csak az örökhagyó leszármazóit s csak azon esetre kötelezte, ha azok törvényes örökösökül vannak hivatva. A leszármazókra vonatkozó korlátozás nem elleneztetett a bizottságban; ellenben az mondatott ki, hogy kétely esetében a kielégítési kötelezettség a halál eseti rendelkezésből kifolyó örökösödésre is érvényesítendő, ha a leszármazóknak csak az hagyatott, a mit mint törvényes örökösök is kapnának; vagy ha más örökösök mellett a törvényes örökléssel egyenlő részben vagy valamely leszármazó kizáratásánál oly örökrészben neveztetnek örökösökül, a mely annak elesése folytán nagyobbodott törvényes örökrésznek megfelel. A 2,158—2,159. §§. a kiegyenlítési kötelezettség tárgyairól azon toldalékkal fogadtattak el, hogy az azon célra adott pótlékok, hogy mint bevételek használtassanak, valamint a leszármazónak valamely életpályára való kiképeztetése céljából rendelt költségek kiegyenlítése tárgyává csak annyiban válhatik, a mennyiben azok túlhaladják azon mértéket, mely az örökhagyó vagyonviszonyainak megfelelhet. A 2,160—2165. §§. oly leszármazó kiegyenlítési kötelezettségéről, a ki valamely kiegyenlítésre kötelezett leszármazó helyébe örökösül hivatott, vagy a ki az őt az öröklésből kizárandó közelebbi leszármazónak eleste előtt az örökhagyótól a 2,158—2,159. §§. alá.eső részesedést nyert, azon változtatással fogadták el, hogy ' érvényesitendők akkor is, midőn a leszármazók az örökhagyó után mint pótörökösök jelennek meg. A 2,163—2,164. §§. a kiegyenlítési kötelezettség tartalmáról — 'tekintettel arra, hogy az örökösi közösség alapjául a .gesammte Hand. rendszere fogadtatott el, — következő szakaszok által helyettesittettek: 2.163. §. A kiegyenlítésnek az osztálynál van helye. Mindenik örököstársnak örökrészébe számíttatik annak értéke, a miben részesittetett. Az örökrészek kiszámításánál a kiegyenlítés alá vonandó összes részesítések értéke a hagyaték alkatrészéhez számítandó. A részesítések értéke keletkezésük ideje szerint határozandó meg. 2.164. §. Ha az örököstárs a részesítés által többet kapott, mint a mennyi osztásnál reá esik, a többlet kiadására nem köteleztetik. Ily esetben a hagyaték a többi örökös közt akkor osztatik fel, hogy a részesülés és a társörökösök örökségének értéke számításon kívül marad. Ezenkívül 2,164. a) alatt következő uj szabály alakíttatott: Mindenik társörökös köteles a többi örököstársak kívánatára felvilágosítást adni az iránt, vájjon s mily részesüléseket nyert a 2,158—2,159. §§-ban kijelölt módon. A felfedező eskü letételének kötelezettségére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. És ezzel a szorosan vett magánjogi codex tervezetének 2-ik felolvasása skritikai tárgyalása befejeztetett. Dr. Szokolay István bpesti ügyvéd. A házassági jog revíziója Németországban A német birodalom ultramontánjai a polgári törvénykönyv megalkotása alkalmával ráadták a fejüket arra, hogy megpróbálják nyélbe ütni a polgári házasság revízióját. A centrumpártban ugyanazok a tényezők működnek ott a kötelező polgári házasság eltörlése érdekében, amelyek itt minálunk a kötelező polgári házasság létrejöttét akarták meghiúsítani. Csakhogy a német birodalomgyülésben az ultramontánok e törekvése nem igen talál szövetségesekre; a jó urak számítottak a protestáns konzervativek támogatására, a kikkel együtt biztosítva lett volna számukra a többség, de ez a számításuk hiábavalónak bizonyult. A konzervatív párt túlnyomó része megtagadta a kérve-kért szövetséget, s így a kötelező polgári házasságnak fakultatívvá való visszafejlesztéséből — mert erre céloz a revízió, — aligha lesz valami. A centrum egyébiránt ma nyújtotta be revizionális módosító javaslatait a polgári törvénykönyv tervezetéhez. A javaslatok a következők: Az 1,300. szakasz helyére a következő rendelkezés lépne: «A házasság megkötöttnek veendő, ha a jegyesek abban az alakban, mely elveiknek és vallásuk rendelkezéseinek megfelel, kijelentik, hogy egymással házasságra akarnak lépni. Az oly jegyesek közt, akik a házasságot vallásuk szabványai szerint meg nem köthetik, a házasság megkötöttnek veendő, ha a polgári közeg előtt személyesen és együttesen kijelentik, hogy egymással házasságot akarnak kötni. E kijelentések sem föltételesen, sem időmeghatározástól függőleg nem tehetők. A házassági akadályok, a házasság semmisége és megtámadhatósága tekintetében, az államilag elismert vallásfelekezetekhez tartozókra nézve azok szabványai iránytadók.» Az 1,299-ik szakaszhoz a következő kiegészítés pótolandó: «Az oly jegyeseknél, akik valamely államilag elismert vallásfelekezethez tartoznak, a kihirdetés nem történhetik meg, vagy a fölmentés nem engedélyezhető, ha a polgári tisztviselő előtt fel nem mutathatják az egyházi hatóságnak azt a tanúsítványát, hogy egyházi szempontból bontó házassági akadály fenn nem forog.» A javaslatok el nem fogadása esetén az 1,300. szakasz igy szóljon: «A házasság a polgári tisztviselő előtt egyidejűleg megjelenő jegyeseknek személyes nyilatkozata által megkötöttnek veendő. A jegyesek indítványára a polgári tisztviselő ezt a kijelentést olyképpen fogadja el, hogy jelen van, amikor a jegyesek az egyházi esketés alkalmával a lelkész előtt teszik e nyilatkozatot.* Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) A részvényes szavazati jogának kérdéséhez. Bátorkodom a következő tényleg történt esetet nyilvános megvitatás alá bocsátani azon kérelemmel, hogy tisztelt tagtársaim becses véleményüket előadni szíveskedjenek: A helybeli takarékpénztár igazgatósága a közgyűlés előtt több mint 100 részvényt visszautasított, mert hátirattal ugyan el voltak látva, de a hátiratok ki voltak törülve. Az igazgatóság erről jegyzőkönyvet vétetett fel. A takarékpénztár fel ügy e lő bizottsága ellenkező nézetben volt, mint az igazgatóság s ily értelemben szintén vett fel jegyzőkönyvet, melyben az igazgatóság határozata ellen óvást tett előadván, hogy miután kitöröltettek az átiratási aláírások a' részvények tehát átíratás végett be nem mutattattak, mindazok a kiknek ilyen részvényei a törzskönyvben a nevükre iktatva találtatnak, a közgyűlésen szavazhatnak. A közgyűlésen a felügyelő bizottság kérte jegyzőkönyvének felolvasását, mert az igazgatóság határozata szerint a részvényesek-