A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 17. szám - Még egy néhány szó a bírósági személyzet számának szaporitásáról. 1-2. [r.]

Tizenötödik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1896 április 26. Szerkesztőség: JT Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. w I 1 M K -w Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Kiadóhivatal: (EZEL5TT MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ***YED ÉVRE ~\F*™ *R* v D J ír u t Q 0„ ™P M IRAZSAROGY ÉRMEINEK KÉPZELETÉRE A MAGYAR ÜGYÍÉDI BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. R X V., Kudolt-rakpart a. sz. ' 1 Egész « _ 6 * — • Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" HEVAI LAJOS - Dr, STILLER MOR Az előfizetési pénzek ügyvedek. J „~T~7, , , Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Még egy néhány szó a bírósági személyzet számának szaporításáról. I. Irta: Y—s. II. dr. R o s e n. thai Mór, ügyvéd Nagyváradon. — Tengerjogi kérdések. Irta: dr. Z a r e v i c h Antal, kir. táblai bíró Fiume. — Az uj felebbezési eljá­rás a gyakorlatban. Irta: dr. Weisz Sándor, ügyvéd N. Bogsán­— A börtönügy (büntetés végrehajtás) nemzeti és nemzetközi jellege­Irta : A t z é 1 Béla. bpesti kir. alügyész, volt országos fegyintézet! igazgató. — Belföld. (A bűnvádi eljárási javaslat a képviselőház igaz­ságügyi bizottságában.1 — Ausztria és külföld. (A német birodalmi és magánjogi rodificatio 1895. évben. Irta: dr. S z o k o 1 a y István buda­pesti ügyvéd. — A házassági jog revíziója Németországban.) — Nyílt kérdések és feleletek. (A részvényes szavazati jogának kérdéséhez. Irta: Részvényes.) — Sérelem. (Egy érdekes jogeset az igazo­lási költségre nézve. Irta : Z a k á 1 Henrik, ügyvéd Csáktornyán. — Irodalom. (A magyar öröklési jog mai érvényében. Irta: Kern Tivadar budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesí­tések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvé­nyek. — Kivonat a ("Budapesti Közlöny»-ből. Csődök. — Pályázatok. Előfizetési felhívás! Április hó i-töl előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. Még egy néhány szó a bírósági személy­zet számának szaporításáról.*) y 1. E cimmel keletkezett az a cikkelysorozat, a melyhez én is hozzá szólni óhajtok. A cimet cseréljük inkább fel azzal, hogy miként kell intézkedni arra nézve, hogy a birói létszám meg ne fogyatkozzék; mert mint a cikkely sorozatokból kitűnik : attól kell tar­tani, hogy a birói állás elnyeréseiránti törek­vés oly csekély, hogy ma-holnap nem lesz kellő számú aspiráns. Ez maga már szomorú jelenség; de még szomorúbb az a jelenség, hogy e magasztos birói pályára — tisztelet a kivételnek — többnyire a gyengébb elemek törekszenek, kikben sem erély, sem tehetség nincs arra, hogy az ügyvédi pályára adják magukat, mert jól tudják, hogy ott a tehetségesebbekkel megküzdeni képtelenek. Dr. Rosenthal Mór ügyvéd ur az elevenére tapint, midőn a baj elhárítása céljából azt javasolja, hogy a közok­tatásügyi kormány ösztöndijat adjon annak a joghallgatónak, ki magát kötelezi arra, hogy a birói pályára lép. E javaslatot csak azzal kívánom megtoldani, mit Bekker István közjegyző ur is javasol, habár e javaslattól eltérőleg más irányban is, hogy az ily aspiráns a tandíjmentességben feltétlenül részesi­tessék: akár vagyonilag szegény, akár nem. — A fődolog az, hogy a magasztos birói pályára azok buzdittassanak, kik már az érettségi bizonyítvány elnyerésével érettségüknek az által adnak kifejezést, hogy az akaraterőt, ugy azt a hajlamot, melylyel bizonyos pályán szeretettel munkálkodni magukat hivatottnak érzik, önmagukban felismerik. Ennyit egy érett­ségit tett, magát a pályaválasztásra érettnek tudó fiatal em­bertől méltán elvárhatni. Hogy kitűnően érett, vagy egyszerűen érett-e az illető, az teljesen mellékes dolog; mert a fődolog e kérdés elbírálásánál csak az lehet, hogy az ekkép tandíj­mentességgel felvett ösztöndíjas joghallgató annak bizonyul-e *) A vitát e tárgy felett befejezettnek nyilvánítjuk. A szerkesztőség. a minek ígérkezett; mert ha csakugyan hivatásszerüleg ígér­kezett a birói pályára, kitűnő jogásznak is kell bizonyulnia, mert ki e pályára komolyan adja magát, annak tudnia kell, hogy e pályán a selejtes elemek nem, hanem a legkitűnőbb jogászok tűrhetők. Ki e várakozásnak megfelel, élvezi a tandíjmentességet mindvégig és ösztöndijat mint joggyakornok, aljegyző és jegyző is húzza mindaddig, mig csak a magasztos, célba vett birói állást el nem éri; ki pedig a várakozásnak meg nem felel, a tandíjmentességet és ösztöndijat legott elveszti. Ily biztosítékok mellett várni lehet, hogy a birói pályára, komolyan vágyó tehetséges elemek száma egyre szaporodni fog ; de nehogy e jelesebb tehetségeket holmi zsírosabb köz­jegyzői vagy ügyvédi jövedelem után való vágyás a bírósági pályáról leszorítson, — mert hisz meg kell engednünk, hogy tehetségük tudatában a bírósági szolgálatot elhagyva könnyen versenyre kelhetnek közjegyző és ügyvédekkel — gondoskodni kell, hogy a bírósági pályán meg is maradjanak. Nem pressiót kívánok e tekintetben gyakoroltatni; mert a kiindulási alap: tandíjmentesség és ösztöndíj ezt magából kizárja. Ugy kizárja a kiindulási alap azt is, hogy holmi rever­zális adásával a szabadságot ép ugy mint az igazságot szerető birói aspiráns rabszolga módra 10 évi államszolgálatra kösse le magát. Ha kedve elment a bírósági pályától, menjen oda a hova kedve és hajlama viszi, ártani, nem árthat, hanem csak használhat az igazságügynek, legyen ügyvéd vagy köz­jegyző az mind egy, a tandíjmentesség és ösztöndíj kárba nem veszett. Hogy tehát az illető a bírósági pályán megmaradjon, gondoskodni kell, hogy a birói állás elfogadása ne jelentsen egyszersmind szegénységi fogadást; mert mig ezt a fogadást jelenti, bíráink mind olyanok lesznek mint a maiak. És ezzel nem azt mondom, hogy biráink között nem volnának jelesek és tehetségesek. Vannak bizony elegen, de sajnos ép ezek működnek közre, hogy tehetséges fiaik apjuk nyomdokait ne kövessék ; adják fiaikat inkább a kereskedelmi iskolába mint a jogi fakultásra, lietellettek. a szegénységteljes dicsősséggel ! Az angol kitűnően javadalmazza biráit és csak a gyakorlati jogászok legjelesebbjeinek adja a birói állást, legszívesebben ki­tűnőknek bizonyult ügyvédeknek. Jól tudja az angol, hogy a sok corrupció közepette egyedül csak az ítélő bíróság hirdetheti ítéleteiben a törvényen alapuló tiszta erkölcsöt. De nem is engedi ám, hogy bírái a szegénységet és az ezzel napról napra járó nélkülözést a leg­szükségesebbekben ismerjék. Mig tehát e tekintetben az angol rendszerre nem térünk át, jó biráink és jó igazságszolgáltatásunk soha sem lesz ; és ép ezért Bekker István ur is a bajnak elevenére tapintott, midőn cikkelyében e tekintetben a birák jobb javadalmazá­sát ajánlotta az igazságügyi kormányzatnak. Irta : y—s. Mindenekelőtt bocsánatot kell kérnem e lapok tisztelt olvasóitól, hogy a tekintetes szerkesztőség engedelmével fel szólalásomra kapott feleletekre röviden adandó válaszommal türelmüket igénybe veszem, de azt tartom, hogy a fiatal jogász­nemzedékre, sőt törvénykezésünk mi módon való kezelésére nézve igen nagy horderejű kérdés alapos megvitatását még nagynevű jogásztársaim részéről is megérdemelné. Azt látom, hogy első sorban azon urak részéről kaptam feleletet, kik bizonyára váluton vannak s ugy látszik, hogy bennök már, véleményemmel ellenkező felfogás vert gyökeret, mi bennem s azt hiszem az igazságszolgáltatás jövője felől gon­dolkozó minden kartársamban, azon szomorú érzést keltette, hogy ime két kiváló tehetségű fiatal ember ismét csak az ügyvédi pályát keresi fel, holott éppen a birói pályán tudná­L.apunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents