A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 16. szám - A német birodalmi és magánjogi codificatio 1895. évben. Folytatás - Az uj osztrák biztosítási szabályzat

64 A JOG mai naptól számítandó s abból az 1895. augusztus 31-től a mai napig elszenvedett vizsgálati fogságával öt hó kitöltöttnek vétetik. Indokok: Habár vádlott is beismeri, hogy 1895. április 20-án az ipa házánál tartózkodó nejéhez az ajtónak erőszakkal történt felnyitása mellett hatolt be; azonban, minthogy a vádlott abban a hitben élt, hogy a házassági viszonyból kifolyólag neki joga van neje után bárkinek házához bemenni, de sőt, ha nejétől elzáratnék, ahhoz erővel is behatolni: ehhez képest vádlott cselekményében a btkv. 75. §-ában körülirt szándékosság fel nem ismerhető, a magánlaksértés büntette miatt emelt vád aluli felmentése a most fölsorolt indoknál fogva volt helybenhagyandó. (1896. febr. 28-án 1,074.) Adalék a védj egy hamisítás fogalmához. A temesvári kir. törvényszék: M. B. ellen a W. F. A. és fiai kárára elkövetett védjegyhamisitás (1890. évi II. t.-cz. 23. §.) vétsége miatt megindított bűnvádi eljárás beszüntettetik és erről a kir. ügyészség stb. értesíttetnek. Indokok: A temesvári főkapitányságnál 1894. nov. 24-én felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a W. F. A. és fiai budapesti cég képviseletében megjelent R. M. budapesti ügyvéd és bemutatta a budapesti kereskedelmi és iparkamara áruvédjegy lajstromozó hivatalának 1892. okt. 8-án kelt bizonyítványát, mely szerint képviselt cég 1,062/92. sz. a. négy alakban védjegyet jegyeztetett be a „Pain Expeller" név alatt forgalomba hozott bedörzsölési szer védelmére. Ezen védjegy részint a szert tartalmazó üvegeken, részint az üvegeket tartalmazó dobozokon alkalmaztatik. A fent nevezett cég képviseletében ennek jogi képviselője B. M. volt temesvári gyógyszerész és jelenleg budapesti lakos ellen azon panaszt emelte, hogy nevezett a védjegyet bitorolja, a mennyiben azokkal ellátott üvegeket és dobozokat forgalomba hoz. Minthogy a vizsgálat során kihallgatott szakértőknek (napló 9. sz.) véleménye szerint a panaszos cég által árusított tokban levő „Pain expeller" hasonlít ugyan a M. által elárusitotthoz, de alaposabb megtekintés után mindenki meggyőződhetik arról, hogy nem ugyanaz, mert a panaszos által bemutatott „Pain Expeller" tok alapszíne sötétebb mint a panaszlott által árusított „Pain Expeller" továbbá a panaszlott által árusitotton (a tokon) a földgömb és a Merkúr jelképe van, a mi a W.-féle tokon hiányzik, a vörös kereszt a M.-féle tokon sokkal kisebb és más helyen is van, mint a W.-féle tokon; végre pedig a M.-féle tokok szélein M. czége van; mindezeknél fogva ezen esetben védjegyhamisitást fenforogni nem látnak. Mindezekhez képest M. B. ellen a W. F. A. és fiai cég kárára elkövetett védjegyhamisitás (1890: II. t.-c. 23. §.) vétsége miatt meginditott bűnvádi eljárás megszüntetése volt kimondandó. A temesvári kir. ítélőtábla: Az elsőbiróságnak végzését indokainál fogva helybenhagyja. A m, kir. Curia: A kir. tábla végzése helybenhagyatik. Mert: Az 1890: II. t.-c-nek az 1895. évi XLI. t.-c. által érintetlenül hagyott 1. §-ához képest a védjegyek oltalma azt célozza, hogy kereskedelmi forgalomra szánt készítmények és áruk más hasonló készítményektől és áruktól megkülömböztethetők legyenek. Törvényes oltalomban tehát nem maga a tartalom nélküli védjegy, hanem a közforgalom tárgyául szolgáló áru részesül. Már pedig magánvádló cég üzletvezetője Simon Ottó 11. sz. alatt fekvő vallomásában azt adja elő, hogy a panaszos cég nem a „Pain Expeller" néven ismeretes orvosi szert gyártja, hanem csak bizonyos formájú üvegcséket és dobozokat árul, illetve gyárt, a melyek a magyarországi gyógyszerészek által áruik csomagolása végett vásároltatni szoktak, azonban magát a gyógyszert az illető gyógytárosok készítik és töltik az üvegekbe. Nyilvánvaló tehát, hogy terhelt M. B. csak akkor követett volna el védjegyhamisitást, ha ő a panaszos cég által árusított üvegecskékhez és dobozokhoz hasonlókat és gyógyszerészeknek szállított vagyis ily üvegecskékkel és utánzott dobozokkal kereskedést űzött volna. Ez azonban nem is állíttatik, hanem vádképen csak az hozatik fel, hogy terhelt a saját "maga által gyártott „Pain Expeller" nevü szert nem csomagolta a panaszostól rendelt üvegekbe és dobozokba, hanem ezekhez hasonlító saját üvegeibe és dobozaiba. Miután pedig a panaszos cég védjegyének belajstromozása által nem állhat elő mindenkire nézve, ki Pain expeller nevü szert gyárt és árul, azon kötelezettség, hogy a gyógyszer csomagolására szolgálandó göngyöt kizárólag csak a panaszos cégnél legyen kénytelen vásárolni és ettől eltérő vagy ahhoz akár hasonló, más tartályokat saját használatára ne készítsen, készíttessen avagy használhasson: terheltnek bepanaszolt eljárása nem képez büntetendő cselekményt (1896. febr. 5. 767.) A csendőri előnyomozat során tett beismerés, egyéb kétségtelen tárgyi bizonyítékok hiányában, egymaga nem elegendő a vádlottak bűnösségének megállapítására. (Pécsi kir. tábla 1896 március 9-én 555 B. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétség miatt vád alá helyezett panaszlott ellen indított eljárás megsemmisíttetett, mert az ügyvédi kamara fegyelmi" hatóságát csak a kamara lajstromába bevezetett ügyvédek felett gyakorolhatja, panaszlott pedig abba bevezetve nincs. Az aradi ügyvédi kamara (1895. évi november 22-én 631. sz. a.) N. Károly ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik s az ügy végtárgyalására ezen határozat jogerőre emelkedésével határnap kitüzetni elrendeltetik, mert: Panaszlott dacára annak, hogy a kamara lajstromába bejegyezve nincsen, kartársával szemben oly magaviseletet tanusitott. mely által a fennhivatott §-ba ütköző fegyelmi vétség ismérvei fennforognak stb. A magyar királyi Curia (18:96. évi március 7-én 74. sz. a.) az elsőfokú fegyelmi bíróság által 631. sz. alatt hozott végzése az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik, mert: az 1874. évi XXXIV. t.-c. 19. §-a szerint az ügyvédi kamara fegyelmi hatóságát csak a kamara lajstromába bevezetett ügyvédek fetett gyakorolhatja, panaszlott pedig abba bevezetve nincs, továbbá mert: panaszlott ellen nem nyerhet alkalmazást a fenntidézett törvény 76. §-ának rendelkezése sem, mely a kamara hatósága alól kibúvni akarók ellen irányul, mivel panaszlott kamarai tag sohse lévén, abból ki sem léphetett. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A közös legeltetésben érdekelt birtokosságnak 'joga és kötelessége a legeltetést nemcsak az osztatlan közös legelökön, hanem minden közös legeltetésre liasznált területen is szabályozni. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 99.130. sz. határozata.) Ügyvédre nézve az 1879. évi XL. t.-c. 46. §-« alapján az 1887. évi XXVIII. t.-c. életbelépte előtt kiszabott pénzbüntetés az ügyvéd-özvegyek alapja javára nem engedhető át. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 102,401. sz. határozata.) Azon cselekmény, hogy valaki zálo ként behajtott ökreit a községi biró udvaráról jogtalanul elhajtja, a btkv 368. §-ában körülirt jogtalan elsajátítás z étségének ismérveivel bir s elbírálása a kir bíróságok hatáskörébe tartozik. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 6,857. sz. határozata.) Az 1895. évi okt. 1 jét megelőzőleg tett felekezeti anyakönyvi bejegyzések kiigazítása tekintetében az előbbi jogszabályok ez idöszerint is érvényben vannak. (A m. kir. belügyminister 1896. évi január 31-éh 9,253. sz. a. kelt határozata.) Az anyakönyv első példányában a másodpéldány lezárása után tett utólagos bejegyzéseket szóról-szora kell a másodpéldányba bejegyezni. Az elhalálozásnak a születési anyakönyvben való feljegyzése az anyakönyv másodpéldányában sem mellőzhető. (A m. kir. belügyminister 1896 évi febr. 19-én 11,231. sz. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Steiner és Rosenthal közk. társ. e. Budapest, bpesti ker. és váltótvszék, bej. máj. 12., félsz. jun. 11., csb. dr. Szentgyörgyi Imre. tmg. Gchwindt György. — Hirschhorn Leopold e. Fogaras, brassói tvszék. bej, máj. 30., félsz. jun. 15.. csb. Kovács Károly, tmg. dr. Micu András. — Kováts Bálint e. Abrudbánya. gyulafehérvári tvszék, bej. máj. 20. félsz. jun. 2., csb Veress Jenő, tmg. dr. Drája Encas. — Kammerloher Ferenc e. Sopron, soproni tvszék, bej. máj. 30., félsz, jun. 19., csb. Áldor Ödön, tmg. Huf József. — Weisz Bertalan e. Sziget, mármaros-sziget tvszék, bej. máj. 26., félsz. jun. 1., csb. Breznay Lajos, tmg. Politzer Ármin. — Komlós Ferenc e. Arad, aradi tvszék, bej. máj. 31., félsz. jun. 19., csb. Nyirő Géza, tmg. dr. Somló- Ármin. — Horn Mór e. Igló, lőcsei tvszék, bej. jun. 5., félsz. jun. 30., csb. Putz Mátyás, tmg. dr. Rottenberg Márton. — Zubanjak Viktor e. Kosztajnicza. petrinjai jbiróság, bej. jun. 3., id. gond. Crnadak Vladimír. — Kalisch Mór e. Pécs. pécsi tvszék. bej. máj. 30.; félsz. jun. 15., csb. dr. Parges Miksa, tmg. dr. Ferency László. — Schwager Mihály e. Vinkovce, vinkovcei jbiróság, bej. márc. 23., id. gond. Anasztaszijévits M. — Strauss Adolf e. Szlatina, szlatinai jbiróság. bej. ápr. 11., id. gond. dr. Herzog Mór. — Ellbogen Samu e. Nyitra, nyitrai tvszék, bej. máj. 31., jun. 30., csb. Névery Ignác, tmg. dr. Jelinek Miksa. Pályázatok : A budapesti ítélőtábla kerületében több j o ggyakornoki áll. ápr. 25. — A szegedi kir. ítélőtábla kerületében 11 joggyakornoki áll. ápr. 26. — A kolozsvári városi jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 26 — A zsombolyai jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 26. — A halmi jbiróságnál albirói áll. ápr. 26. — Ab. újfalui jbiróságnál albirói áll. ápril. 28. — Az egri jbiróságnál albirói áll. ápr. 28. — A budapesti büntetőtvszéknél aljegyzői áll. ápr. 29. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN