A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 16. szám - A német birodalmi és magánjogi codificatio 1895. évben. Folytatás - Az uj osztrák biztosítási szabályzat

126 A. JOú szabályszerüleg (vorschriftsmássig) elhelyezendők és az évi számadási zárlatokban elöviendó'k. 1. Életbiztosító intézeteknél: a) Az életbiztosítási díjtartalékok az érvényben álló biztosítási szerződésekre nézve matematikai alapelvek szerint szakértő által minden évben kiszámitandók. b) A kiszámításnak a netto-dijak és azon halálozási táblázatok és kamatlábnak alapul vétele mellett kell történnie, mely az engedélyezett díjszámításoknál alapul vétetett. Ha a számítás alapjául vett kamatláb vagy használatban álló halandósági táblázat a biztosító intézet saját tapasztalatai szerint megfelelőknek nem látszanak, ugy a kiszámítási alap megváltoztatása oly módon eszközlendő, hogy ez által a díjtartalék gyarapítása eléressék. Minden ily változtatás állami jóváhagyásnak van alávetve. (8. §.) c) A díjtartalék számításának röviditetlenül, a kötésdijak (Abschlussprovisionenj beszámítása nélkül kell történnie. Ezek eredménye minden összekeverés (unvermengt) nélkül más, nem a biztosítási ügyletből keletkező kötelezettségektől elkülönítetten mutandó ki. d) Az átvett viszontbiztosítások díjtartaléka a viszontbiztosításba vevő intézetek díjszabása, az átadott viszontbiztosításoké a viszontbiztosításba adó intézet díjszabása szerint számítandó. e) A díjtartalékok legalább is az egyes biztosítási főágak szerinl elkülönítve mutatandók ki. 2. Tűzbiztosításoknál a díjtartalékok a befizetett dijak pro rata temporis a folyó biztositások vagy általányozásnál legalább is 40%-ra rugó tartalék alapján számitandók és állitandók be, Mindkét esetben a kiszámítás előtt a stornok és viszontbiztosítások és első esetben az esedékes szerzési és behajtási költségek levonhatók. 3. Szállítmánybiztosításoknál a díjtartalék időleges biztosításokra nézve pro rata temporis, utazási biztosításoknál a még le nem járt biztosításokért fizetett dijak teljes összegével számítandó. Mindkét esetben csak a viszontbiztosítási részlet és esedékes szerzési és behajtási költségek levonása után maradó netto-dijak számitandók. 4. Jégbiztosításoknál a későbbi évekre előre fizetett dijak — a szerzési és behajtási költségek levonásával — tartalék gyanánt előirandók. 5. Balesetbiztosítások díjtartaléka a folyó biztositások után pro rata temporis a befizetett dijak szerint, vagy átalányozásnál legalább is 40°/0-ra tartalékkal számítandó és állítandó be. Kiszámítás előtt mindkét esetben a stornok és viszontbiztosítások és előbbiben pedig a szerzési és behajtási költségek levonhatók. A balesetjáradékok fedezeti tőkéje a felügyeleti hatóság által jóváhagyott alapelvek határozmányai szerint számitandók és állitandók be. Méltányolást érdemlő esetekben ezen szakaszok határozmányai alól kivételek oly célból engedélyezhetők, hogy mód nyújtassák a biztosítási intézeteknek ezen szabályzatokhoz való lassankénti (allmáhlich) alkalmazkodásra. A dijtartalék szakértői felülvizsgálatát a belügyminister bármikor elrendelheti. II. Tőkebefektetés. 29. §. A biztosító intézetek pénzeinek elhelyezése az alapszabályokban pontosan meghatározandó. A mennyiben az alapszabályok nem intézkednek, uj tőkeelhelyezéseknél a 30. §-ban megállapított határokat túllépni nem szabad. A pénzek elhelyezésénél általán azok könnyű realizálhatása lehetőleg tekintetbe veendő, nehogy az intézet kötelezettségeinek teljesítése nehezen realizálható tárgyakkal, mint házak stb. való túlterhelése által veszélyeztessék. 30. §. Belföldi, valamint külföldi biztosító intézet által kötött belföldi biztosítási ügyleteknél a dijtartalék fedezetére alkalmas értékekül tekintendők: 1. árvavagyon elhelyezésére alkalmas belföldi értékpapírok; 2. államnak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak nyújtott kölcsönök; 3. belföldi kamatos fekvőségek, ha a vételár egy harmadán felül nincsenek megterhelve; 4. belföldi pupillarbiztos jelzálogok; 5. betétek belföldi takarékpénztáraknál; 6. oly váltók leszámítolása, melyekáz osztrákmagyar banknál való leszámítolásra alkalmasak; kölcsönök saját életbiztosítási kötvényekre, de semmiesetre sem azok visszavásárlási értékén felül; 8. kölcsönök az 1. pont alatt felsorolt értékekre s pedig csak a tőzsdei érték 80%-a erejéig, mely összeg azonban kisorsolható papíroknál a sorsolási tervezet szerint esedékes legkevesebb összeget — az illeték levonásával — tul nem hághatják; 9. kölcsönök belföldi kereseti és gazdasági szövetkezetek részére, melyeknél alapszabályszerüleg idegen pénzek felvétele azon feltételhez van kötve, hogy ezek a befizetett szavatossági tőkéket tul nem léphetik; 10. óvadékkölcsönök biztosítottak részére, ha ezen tőkebefektetés biztonságára különös berendezés, különösen külön tartalék létesítése által gondoskodás történt; 11. betétek folyószámla üzletre vagy pénztárjegyekre accreditált belföldi hitelintézeteknél, de csak annyiban, a mennyiben az üzletvitel disponibilis eszközök készentartását követeli. - A belföldi biztosító intézetek által kötött külföldi biztosításokra ezeken kivül a dijtartalék fedezetére oly értékek is alkalmasak, melyek az illető külföldi államok egybehangzó szabályainak megfelelnek, vagy ily határozmányok nem létében oly külföldi értékek is, melyek az elhelyezés biztonságára nézve hivatkozott követelményeknek megfelelnek. Ha a díjtartalékok nem oly értékekkel fedezvék, melyek a. fenti határozmányok szerint fedezetül alkalmasak, ily fedezetről gondoskodni kell s ez különösen tőkeelhelyezéseknél feltétlenül tekintetbe veendő. III. Azárszámadás. 31. §. A biztosító intézet évi zárszámadásának állania^ kell: 1. az üzleti (Betriebsrechnung) számadásból (nyereség- és veszteség-számla); 2. a mérlegből. Az üzletszámadáshoz az évi kezelési felesleg felhasználásáról kimutatás csatolandó. A zárszámadásnak az összes üzletkezelési és vagyonkimutatást tisztán és érthetően kell feltüntetni. Ez a számadási jelentésben (Rechenschaftsberichte) foglalt alakban az üzlet terjedelmére s tejlődésére vonatkozó lényegesebb statisztikai adatokkal együtt az alapszabályokban a közzétételekre meghatározott lapokban, de mindenesetre a «Wiener Zeitungéban és azon ország hivatalos lapjában, hol az intézet székhelye van, közzéteendő. 32. §. A zárszámadások az ide csatolt formuláréknak megfelelően állitandók egybe. Az egyes számadási tételek további részletezése megengedtetik. A zárszámadás oly alakja és tartalmától való másnemű eltérések az államkormány által engedélyezhetők, ha ezek az alapszabályszerü berendezések által elengedhetetlenekként tekinthetők. A csatolt minták közül az A) 1., 2. és 3. azon biztosító intézeteknél alkalmazandók, melyek az élet- és járadékbiztosításokon kivül az invaliditási biztosítást folytatják, a B) 1., 2. és 3. alattiak pedig azoknál, melyek az élet- és járadékbiztosítást nem űzik. Vegyes biztosító társulatok, azaz olyak, melyek az életbiztosításon kivül még más, ugynevezott elemi biztosításokat is folytatnák, kötelesek egyfelől az élet- és járadékbiztosításra, másfelől a többi üzletágakra nézve elkülönített üzleti számadásokat az A) 1., illetve B) 1., elkülönített mérlegeket az A) 3., illetve B) 3., de a felesleg hova fordításáról a C) minta szerint készíteni. Hasonló szabályok érvényesek a viszontbiztosító társulatokra nézve. Ha valamely intézet a mintákban megnevezett üzletágakon kivül másokat is folytat, azok, mint a formulárékban megnevezett többiek — megfelelő helyen kimutatandók. (Befej, köv.) Nyilt kérdések és feleletek. Ügyvédi meghatalmazás a fizetési meghagyási ügyben. (Kérdés.) Az 1893. évi XIX. t.-c. 20. §-ának a) pontja értelmében az ügyvéd a fizetési meghagyás iránt való kérelem előterjesztésénél és az ellenmondásnál meghatalmazását igazolni nem köteles. Kérdés: köteles-e az ügyvéd meghatalmazását igazolni a fizetési meghagyás alapján támadó további eljárásban, jelesül a végrehajtásnál vagy az ellenmondás következtében folyamatba tett perben ? S ha igen: mi abban a legisratio? Bogdánfy Lajos ügyvéd, Tordán. Sérelem.* Ellentétes határozatok a* csatlakozott végrehajtató árverési kérelmezési jogáról. (1881: 60: t.-c. 167. §-a) S. T. kielégítési végrehajtást intézett B. J. és neje ellen 200 frt tőke és jár. iránt és végrehajtási joga a kalocsai kir. törvényszék, mint tlkvi hatóságnak 1895 év június hó 22-én kézbesített 4,613/tk. 895 sz. végzése alapján végrehajtást szenvedetteknek egyedül Kalocsa község területén levő ingatlanaira feljegyezve lett és egyúttal Gr. Pál korábbi végrehajtatóhoz való csatlakozása kimondatott. A 4,613/tk. 895 sz. végzés jogerőre emelkedvén S. T. csatlakozott végrehajtató 1895. év július hó 20-án 5,988/tk. 895 sz. alatt árverési kérvényét benyújtotta, mire a kalocsai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság a következő végzést hozta. 5,988/tk. 895 sz. Végzés. Miután a kalocsai 3,234. 5,962. 6,354 és 3,829. sz. tjkvekben foglalt ingatlanokra az árverés az 5,572/895 sz. végzéssel folyamodó mint csatlakozó javára is elrendelve lettjeién kérelme mint tárgytalan elutasittatik, a széljegyzet a felsorolt tjkvekről töröltetik, s erről folyamodó az A. alatt csatolt adóbizonylat és B. alatt csatolt árverési feltételek visszaadása mellett értesíttetik, Kalocsán 1895 július 25-én. A végzésben hivatkozott 5,572/tk.895 sz. árverési hirdetmény S. T. csatlakozottnak kimondott végrehajtatónak 1895 év július hó 26-án lett kézbesítve és 1895. év július hó 25-én kifüggesztve, * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.