A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 14. szám - A felsőházak szervezete a több államokban

öli A JOG A kérdésben forgó kérelem benyújtását csakis a m. kir. pénzügyministeriumnak a küzadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-c. 4. §. 5-ik pontjának értelmezése iránt 1884. évi november 28-áu 73,911. sz. a. kiadott és a «Magyarországi Rendeletek Tára» 1884. évi folyamának 248. sorszáma alatt (1,967. lapom közzétett körrendelete köti határidőhöz; ez a körrendelet ugyanis azt mondja 2. b) pontjában, hogy az 1883. évi XLIV. t.-c. 4. §. 5. a) pontjában emiitett azon esetekben, midőn az előirt, de be nem fizetett adótartozás összegének leírása az adótárgy megszűnése miatt kéretik, az adótárgy megszűnését követő 15. nap alatt» nyújtandó be az adótörlés iránti folyamodvány. A kérdésben forgó esetben tehát törvény nem, hanem pénzügy min steri körrendelet szab határidőt és szorítja meg a törvény rendelkezését. Ily megszorítása a törvénynek azonban egész határozottsággal ellenkezik az 1883. évi XLIV. t.-c. 12. §. 2. b) pontjában íoglalt s idézett rendelkezés célzatával, de az igazságos és egyenlő adóteher viselésének elvével s az adótörvényekben lefektetett általános jogelvekkel is; mert egyes adózók az utóbb is idézett törvényben az üzlet megszűnése napjától számított időre feltétlenül biztosított adótörlés iránti joguktól csak azért, mivel üzletük vagy haszonhajtó foglalkozásuk megszűnése, az illetékes pénzügyi hatóságnak bizonyos idő alatt bármily okból tudomására nem jutott, jogsérelem nélkül meg nem foszthatok. Támogatja ezt a felfogást a m. kir. pénzügyministerium ugyanazon körrendeletének 2. c) pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy «midőn már a befizetett adónak visszatérítése kéretik, az adótartozás befizetésének napjától számítandó három éven belül» kérhető a befizetett adó vissza; továbbá az, hogy az 1886. évi május 3-án 23,546. szám alatt kelt és a «Magyarországi Rendeletek Tárának* 1886. évi 110 sorszáma alatt (536. lapon) megjelent körrendeletében felhatalmazta a m. kir. pénzügyministerium az illetékes pénzügyi közigazgatási hatóságokat arra, hogy oly esetekben, midőn a;' iparhatóságok valamely iparengedély visszaadásáról, vagyis az iparüzlet megszűnésének náluk történt bejelentéséről őket hivatalból értesitik: ezen értesítések alapján az adótárgy megszűnése folytán az adótörlést az érdéit fél kérelmének bevárása nélkül, a megszűnés napjától hivatalból eszközölhessék. A mig a fentiek szerint egyrészt adótörvényeink a kérdésben forgó kérelmet nem kötik egyátalán határidőhöz: addig másrészt maga a m. kir. pénzügyministerium is, midőn a törvény szigorításával 1884. évi november 28-án 73,911. sz. alatt kiadott rendeletének 2. b) pontjában a kérelmet tartalmazó folyamodvány benyújtását, ha az adótartozás összegének leírása kéretik, 15 napi határidőhöz köti ugyan, már ugyanennek a körrendeletnek következő 2. c) pontjában, — ha az adó már befizettetett — az adó visszatérítése iránti kérelmet a befizetéstől számított három éven belül beadhatónak mondja; s igy módot nyújt az adókötelesnek arra, hogy ha a törülni kért adót még be nem fizette, annak lefizetése esetén jogainak megvédésével a hosszabb háiomévi határidőben élhessen; ebből a most utóbb körülirt rendelkezésből, továbbá ama későbbi rendelkezésből, mely szerint a m. kir. pénzügyministerium 1886. évi május 3-án 23,546. szám alatt kelt s már idézett rendeletével az ebben a rendeletben felhozott oly esetekben, midőn üzlet megszűnéseknek iparhatóságoktól közvetlenül nyert értesülések alapján — az érdekelt felek kérelmének bevárása nélkül is megengedi a megszűnt adótárgy után — a megszűnés napjától az adónak hivatalból leendő törlését, a leghatározottabban az az okszerű következtetés vonható és vonandó, hogy maga a m. kir. pénzügyministerium sem ragaszkodott szigorúan az előbb hivatkozott 1884. évi november 28-án 73,911. sz. a. kiadott körrendeletében megszabott határidők oly szigorú betartásához, hogy az eme határidők elmulasztásával beérkezett ilynemű kérelmek elkésés cimén mereven visszautasitassanak. Miután tehát hazai adótörvényeink a III. oszt. keresetadónak a kérdésben forgó esetben leendő törlése iránti kérelmet határidőhöz egyátalán nem kötik: s miután az 1883. évi XLIV. t.-c. 12. §. 2. b) pontja az adótárgy megszűnése esetén a III. oszt. keresetadónak a megszűnés idejétől leendő törlését az adózó felek részére feltétlenül biztosítja: továbbá miután a később hozott s már idézett 1889. évi XXVIII. t.-cikk. a m. kir. pénzügyministeriumnak ugyancsak már többször idézett 1884. évi november 28-án 73,911. sz. a. Kiadott körrendeletében annak 2. b) pontja alatt meghatározott határidőt rendelkezéseibe fel nem vette, s igy ez a később hozott törvény az előbbi törvények intézkedéseit meg nem szorította: a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság az 1883. évi XLI1I. t.-c. 14. §-a alapján, saját felfogása szerint, a m. kir. pénzügyministerium által 1884. évi november 18-án 73,911. szám alatt kiadott és a «Magyarországi Rendeletek Tárának» 1884. évi folyamában 248 sorszám alatt 11,967 lapom közzétett körrendelete 2. b) pontjában adótárgy megszűnése esetén az adó törlése iránti kérelem beadására történt határidő megszabását a III. osztályú keresetadóra vonatkozólag, az 1883. évi XLIV. t.-c. 12. §. 2. b) pontjában foglalt törvényes rendelkezéssel szemben, alkalmazhatónak nem tartja : Az elmondott okokból tehát ki kellett mondani, hogy: ha a I III. osztályú keresetadó tárgya megszűnik, a megszűnést követő időre kivetett adónak törlése iránti kérelem határidőhöz kötve nincs. Kelt Budapesten a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi március hó 12-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi március hó 19. napján tartott teljes tanácsülésében. A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Hallgatólag megszerzett állampolgárságnak hivatalos megállapítása nem: bir formaszerü honosítás jellegével. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 92,838. sz. határozata.) A külön esküt tenni köteles anyakönyvvezet ötöl [anyaí könyvvezető helyettestől) az eskü kivételével a belügyminister, a főispán helyett ennek akadályoztatása esetében más tiszviselöt is megbízhat. (A m. kir. belügyministernek 1895. évi okt- 20-án 81,420. sz. a. kelt határozata.) Az anyakönyvvezető [helyettes) esküjének kivételével a főispán helyett a főszolgabíró is megbízható a belügyminister engedelmével. (A m. kir. belügyminister 1896. évi febr. 26-án 17,580. sz. alatt kelt határozata.) A magyar állampolgárság elnyerése előtt a külföldi bíróság előtt kimondott ágytól és asztaltól való elválasztás esetén a magyar bíróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság az 1894. évi XXXI. t.-c. szerint is felbotitható (A m. kir. belügyminister 1896. évi febr. í 14-én 13,436. sz. alatt kelt határozata.) A mely községekben a gazdálkodás szabad, de az ugarés tarló legeltetés közösen gyakoroltatik, ennek gyakorlása a községi képviselőtestület, illetve a mennyibeti a birtokosság az ugar- és tarló-nyomás legeltetési módozatainak szabályozása végett szervezkedik, a birtokossági tanács által szabályozandó. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 54,685. sz. határozata.) Az utibizottsági tagoknak külső szolgálat és ellenőrzés teljesítése esetében felmerülő készpénz kiadásai és fuvarköltségei, az utibizottsági pénztár terhére, utibizottsági határozattal kiutalványozhatok, illetve megtéríthetők. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 49,798. sz. határozata.) A mezörendö' i fórvény g -j. § ának a) pontjában felsorolt területek és helyiségek lözött a kert is felemlittetvén. a szérűskert is mint kizárólag mezőgazdasági célra szolgáló hely tekintendő, mely oknál fogva szénának szérűskertből ellopása mezőrendőri kihágást képez. (A m. kir. ministertanács f. évi augusztus hó 17-én hozott határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Grósz Henrik e. Nagyvárad, nagyváradi tvszék. bej. ' máj. !. félsz. máj. 27., csb. Kurvoszky Ferenc, tmg. Hegyesi Márton. — j Fischer Sándor e. Pincehely, szegszárdi tvszék, bej, máj. 18., félsz. máj. | 27., csb. ifjú Závody Álbin, tmg. dr. Frühwirth Jenő. — Fleischer Adolf e. Heves, egri tvszék, bej. ápr. 23., félsz. máj. 27., csb. Singer Lajos, tmg. Weiszmann Ignác. — Stross Simon e. Félegyháza, kecskeméti tvszék, bej. máj. 4, félsz. jun. 5., csb. Kazincy Lajos. tmg. Patay Samu. — Hirsch Albert Adolfné, szül. Hirsch Gizella e. Sz. Udvarhely, sz. udvarhelyi tvszék, bej. ápr. 18., félsz. máj. 4., csb. Győrfi Titus, tm?' dr. Kovács Mór. — Kutas G e. Debrecen, debreceni tvszék, bej. máj. I 31.. félsz. jun. 8.. csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Irinvi István. — Gunst Dávid e. Szentes, szegedi tvszék. bej. máj. 2., félsz jun. 2., csb dr. KecsI keméty Dániel, tmg. Polacsek Albert. — Rosenthal Sámuel Kolozsvár I kolozsvári tvszék. bej. máj. 15. félsz. máj. 21., csb. Recsek Lajos ' dr. Bogdán Péter. — Feldmann Izsó e. Budapest, budapesti ker és ] váltó tvszék. bej. máj. 9.. félsz. jun. 6., csb. Hammersberg Miklós tm« ! dr. Acél Béla. — Kresch Jakab e. Balkány, nyíregyházi tvszék bej I Íun- U felsz- Jul- !>• cst>. Virágh Kálmán, tmg. dr. Korány Endre — | M. Odrobinyak e. Beszterce, besztercei tvszék, bej. máj. 15., felsz | jun. 8., csb. Tamás Károly, tmg. Blummenfeld Isaac. Pályazatok: A szolnoki tvszéknél aljegyzői áll ápr 12 - A topolyai jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 12. - A temesvári ! n'szék"él. jegyzői esetleg aljegyzői áll. ápr. 12. — A szolnoki tvszékI nél a 1 b í r o í áll. ápr. 12. — A tordai ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll ápr. 11. — A dévai tvszéknél albirói áll. ápr. 17. — A győri kir' í ítélőtábla kerületében több joggyakornoki áll. ápr. 17. — A zalaegerszegi tvszéknél j egyzői esetleg aljegyzői áll. ápr 17 "ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN