A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 13. szám - A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése - Az uj osztrák biztosítási szabályzat

102 A JOú A) Biztosító társulatok alakulása. 1. §. Biztosító társulatok alakításához állami engedély szükséges és erre nézve az 1852: 253. sz. egy esületi& törvény intézkedései irányadók. 2. §. Állami engedélyt csakis részvényes vállalatok, vagy kölcsönösségen alapuló szövetkezetek nyerhetnek. Az üzlet megkezdésére és az esetleges veszteségek fedezésére szolgáló alapot reszvénytársulatoknál a részvénytöke, szövekezeteknél az alaptőke es a tagok esetleges kötelezettsége képezi. Az egyetemleges kötelezettség és e kötelezettség mikénti érvényesítése a szövetkezeti alapszabályokban pontosan megállapítandó, nevezetesen, intézkednie kell arra nézve, a) hogy mily helyzetnek kell beállania, hogy a tagok egyetemleges felelőssége is érvénybe lépjen;bi hogy az esetleges veszteség miként fedeztessék (korlátolt, vagy korlátlan utófizetés, a biztosítási dijak hosszabb időre való felemelése, a biztosított tőke leszállítása utján stb.); c) hogy mily alapelvek szerint történjék a veszteség repartirozása, és végül d) hogy a kilépett tagok felelőssége mely esetben lép érvénybe és mennyi ideig tart. 3. §. Részvénytársulatoknál az alaptőkének legalább is annyiszor 100,000 frtból kell állania, a hányféle biztosítási ágazatot óhajt az alakuló társulat űzni; 300,000 frtnál kisebb azonban még akkor sem lehet, ha csak egyetlen egy ágazattal foglalkozik. 4. §. Kölcsönösségen alapuló társulatoknál a remélhető üzleti kiterjedésnek megfelelő összegű alaptőkének kell biztosítva lenni, a mely azonban életbiztosító társulatoknál 200,000 frtnál kisebb nem lehet. Az üzleti tőke visszafizetése csak a nyereségekből történhetik és csak akkor veheti kezdetét, ha már az üzleti tőkének megfelelő összegű biztosítéki alap is van. Kölcsönösségen alapuló életbiztosítási társulatoknál eleve meghatározandó, hogy hány ügylet szükséges ahhoz, hogy a társulat működését megkezdhesse. 5. §. Életbiztosító társulatok üzletkörükbe legfeljebb a járadékbiztosítást vehetik fel. Más biztosítási ággal nem foglalkozhatnak. B) A biztosító társulatok szervezete. 6. §. Részvénytársulati biztosító intézet alapszabályainak tartalmaznia kell mindazon intézkedéseket, a melyeket a keresk. törvény 207 —249. §§. elrendelnek. Szövetkezeteknél még a következőkről kell intézkedni: Cég és székhely; az igazgatóság alakítása és a tagok mikénti legitimálása; a tagok szavazati joga és annak mikénti gyakorlása; a hirdetések közzététele; közgyűlésnek a tagok kívánságára való összehívása. 7: §. A biztosítási ágazatok az alapszabályokban egyenként felsorolandók. 8. §. Életbiztosító társulatok az állami engedély kérelmezésénél díjtételeiket és dijszámitási módjaikat is bemutatni tartoznak. 9. §. A netto-dijtételek megváltoztatása állami engedély nélkül nem történhetik. Az állami engedély a hivatalos biztosításitechnikai osztály véleményezése alapján adatik meg. A bruttodijtételek a hatósággal szintén közlendők. 10. §. Állami jóváhagyás kikérése szükséges továbbá az összes biztosítási feltételekhez is, a melyek a szövetkezeti biztositóknál az alapszabályokba is felveendők. 11. §. Az általános biztosítási feltételeknek következők felett kell intézkedni: Megjelölendők azon veszélyek, a melyek ellenében a biztosítás szól és azon esetek, a mikor a társaság fizetési kötelezettsége kezdetét veszi; — magállapitandó a biztosítottak ellenszolgáltatmánya; — a társaság kötelezettségének nagysága: — e kötelezettség elévülésének időpontja, továbbá: hogy mi történjék, ha hamis adatok vallatnak be, ha a biztosított kötelezettségeit nem teljesiti stb.; — a stornirozás, visszavásárlás és reaktiválás körüli eljárások; — a szövetkezeti tagok nyereményrészesedési joga; — pereskedés esetén, mely bíróság dönt; — az elévülés mikor következik be. 12. §. A biztosítás megszűnésekor az életbiztosító társaságok kötelezettségére nézve következő szempontoknak kell irányadónak lenni: Három év óta fennálló kötvények a díjfizetés megszüntetése miatt minden kártérítés nélkül nem helyezhetők érvényen kivül; — a kártérítésnek vagy bizonyos visszavásárlási összegből; vagy egy dij-dijtalan, de redukált összegű kötvényből kell állani; a kettő között a biztosítóit szabadon választhat. A társaságnak azonban jogában van a visszavásárlást bizonyos üzletágakra nézve ab ovo kizárni; — a visszavásárlási összegnek a díjtartalék legalább háromnegyed részét kell tenni; — végül megállapítandó, hogy a díjfizetés megszüntetése miatt érvénytelenített biztosítás, mily feltételek mellett reaktiválható. 13. §. Azon feltételek, a melyek mellett a biztosította nyereményben részesedhetik, világosan megjelölendők. E tekintetben következő szempontok veendők figyelembe: Kölcsönösségen alapuló biztosító társulatoknál az összes tagoknak részesednie kell a nyereményben; — a felosztásra kerülő nyeremények évenként elszámolandók és egy előre megállapítandó carrence-idő eltelte után a díjfizetés csökkentésére fordítandók; — oly nyereményrészesedési rendszerek, a melyeknél a nyeremény egy külön alapra fordittatik és csak évek multán fizettetik ki a túlélőknek, csak ugy engedhetők meg, ha ez a kifizetés legfeljebb öt-öt éven belül történik. Az u. n. örökösödési társaságok és tontinák intézményét elen intézkedések nem érintik. 14. §. A biztosítási ügynökök, felügyelök csakis hitelesített felhatalmazások alapján működhetnek. 15. §. A kötvényeknek és ajánlatoknak, valamint a kibocsátandó prospektusoknak a következőket kell tartalmazniok: A társaság székhelyét, a befizetett részvénytőke, illetve üzleti tőke nagyságát, az általános biztosítási feltételeket, és utalást arra, hogy az ügynökök csak felhatalmazás alapján dolgozhatnak. 16. §. A használatba kerülő összes nyomtatványok és űrlapok a belügyminiszternek tudomás végett íelmutatandók. A belügyminiszternek jogában áll annak bizonyítását követelni, hogy a kibocsátásra kerülő nyomtatványokban foglaltak igazságon alapulnak. A belügyminiszter legjobb belátása szerint dönt, hogy a bemutatott nyomtatványok nyilvánosságra hozhatók-e, vagy se. 17 §. A biztosító társulatoktól elvállalt kötelezettségek biztosítása céljából a társaság alakulásakor kaució követelhető, illetve a működés idejében a kaució felemelése kívánható. 18. §. A biztosító társulatok tulajdonképeni üzletkörükön kivül csak oly üzleteket folytathatnak, a melyek a társulat vagyonának szaporítását célozzák. 19. §. Az életbiztosító társaságoknak jogában áll, asszociáció-biztosításokat kezdeményezni és kezelni. 20. §. Belföldi biztosító társaságok, ha üzletkörüket a külföldre is ki akarják terjeszteni, tartoznak ezen szándékukat a felettes állami hatóságnak bejelenteni és közölni azon módozatokat, a melyek mellett a külföldön működni akarnak. Életbiztosító társulatoknak ez csak ugy van megengedve, ha a díjtartalék a 30. §-ban emiitett módon teljesen fedezve van. A külföldön való müködhetés céljából a díjtartalékból csak az esetben szabad kauciót kivenni, ha ezt az összeget újonnan kibocsátott részvényekkel, illetve üzletrészekkel fedezik. 21. §. Újonnan alakuló társulatok engedélyt nyerhetnek arra, hogy a szervezési költségeket bizonyos időtartam alatt törleszteni, és mig ez megtörténik, a maradékot aktívum gyanánt elővezetni. A törlesztés módozatait az alapszabályok határozzák meg, a törlesztés határideje azonban legfeljebb öt évben állapítandó meg. 22. §. Az alapszabályoknak intézkedni kell a számadások elkészítésének módozatairól is. Öt százalékot meghaladó osztalék csak akkor osztható el, ha I a 21. §-ban emiitett törlesztés már befejeztetett. kölcsönösségen alapuló társulatoknál a felesleg mindaddig nem osztható fel, a mig az alapítási tőke visszafizetve nincsen. 23. §. A társaságok feloszlásának módját, de különösen azt, hogy egy feloszló társulat üzletei mily módon bonyolittassanak le, az alapszabályokban csakis állami hozzájárulás alapján határozható meg. 2-i. §. Úgyszintén állami hozzájárulás kikérése szükséges mindazon esetekben, midó'n a társaságok közt fúzió, vagy az üzlet egy részének átadása történik, vagy pedig, ha a biztosítási ügyletek összesége teljes viszontbiztosításra más társaságnak adatik át. 25. §. Viszontbiztosító társulatokra ajelen rendelet megfelelő intézkedései alkalmazandók. 20. §. A jelen intézkedések azon külföldi társulatokra is érvényesek; a melyek az 1873. 42. sz. törvény és az 1865. nov. 29-iki császári parancs engedélye alapján Ausztriában működnek. (Folytatása következik). A bécsi ügyvédi kamara fsgyelmi birósághoz 1895-ben 103 feljelentés érkezett; 58 esetben az volt a határozat, hogy nincs helye a fegyelmi eljárásnak. A mi a büntetéseket illeti, 1 ügyvéd töröltetett, 1 ügyvéd 300 frt pénzbirságra ítéltetett, 3 ügyvéd 100 frtra, 3 ügyvéd intésre. Összesen 3 jogorvoslat adatott be, melyek közül a legfőbb bíróság kettőt elvetett, kettőnek helyt adott. A fegyelmi ügyek forgalma e szerint hasonlithatlanul kisebb, mint a budapesti kamaránál. Az alsó-ausztriai kamara tagjainak száma978 Nyilt kérdések és feleletek. > Kell-e nyugtabélyeg ? (Kérdés) Ha az ingatlanokra vonatkozóan megtartott árverés megsemmisíttetik, az ennek következtében visszautalt bánatpénz és esetleg befizetett vételár fölvehetését célzó nyugtára kell-e bélyeget ragasztani r g L Irodalom. A közjegyzői törvények magyarázata, kapcsolatban az örökösödési eljárásról szóló törvénycikk idevonatkozó intézkedéseivel. Irta dr. Blum Bela pécsi kir. közjegyző, Budapest Grill Károly kiadása 1890. A magyar közjegyzői törvények irodalmi ismertetése a tudományos és gyakorlati alapokon való feldolgozása képezi szerző ezen legújabb munkájának tárgyát. És ha már eddigi számos kisebb és nagyobb dolgozatai, melyek legnagyobbrészt lapunkban láttak napvilágot, szerzőt a közjegyzőség egyik legszorgalmatosabb és leghivatottabb munkásának mutatták ezen nagyobb szabású rendszeres dolgozata a közjegyzői intézmény egyik legalaposabb ismerőjeként tünteti fel. Nálunk a közieev zőség irodalma egyáltalán összehasonlítva a külföldivel nagyon szegény. Mert R u p p, Z 1 i n s zk y, I) á r d a y e nembeli munkái akkor készültek, a midőn még a közjegyzői törvény életbe sem lepett vagy csak rövid időn át volt gyakorlatban. f)e különben