A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 1. szám - Jövedéki misériák

Tizenötödik évfolyam. 1. szám. Szerkesztőség: ''., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: VM Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Budapest, 1896 január •"). A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) a mmmi wmm KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre ... 1 frt 5U kr Fél « _ 3 « - Egész « 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM Előfizetési felhívás. — Értesítés — Jövedéki miseriák. Irta : T r a e g e r Zsigmond, besztercebányai kir. tszéki biró. —• A mulasztás orvoslásának rendszere polgári perrendtartásunkban . (I) Irta: S p e n g e 1 Sándor, aranyos-maróthi kir. tszéki biró. — Az egyházi esketésekhez szükséges kihirdetési bizonyítványok bélyegmentessége. Irta: Lasitz Pál. p.-ü. minis.eri titkár. — A limitó be nem tartása a bizományos által. Irta : Dr. G a r a i Benő bpesti ügyvéd. — Belföld. (Az uj bűnvádi eljárás tervezete a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Nyílt kérdések és feleletek. (A telekkönyvi rangsorozat. (Kérdés). Irta: D e b i t o r.) — Sérelem. (Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. Irta: Igazmondó.) — Irodalom. (A p p o n y i Albert gróf beszédei. — A felelősség elve a magyar alkotmányban. Irta: Dr. Ferdinandy Gejza Bpest. — A «jus» szó jelentései a római jogban. Irta: Dr. Eszterházy Sándor kassai jogak. tanár. — Magyarország Szent -László király idejében Irta: Németh Péter curiai biró. — A tőzsde megadóztatása, írták : Dr. Hegedűs Lóránt és dr. F e 1 1 n e r Frigyes Budapest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás ! Január hó i-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kériük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a < Jog kiadóhivatalához: Bndapest, V., Rudolfrakpart 3. szám alá küldendők. Értesités. Miután a Törvényeknek és Igazs. rendeleteknek ivekben való kézhezvétele és megőrzése az előfizetők egy részének terhére van, azon egyezségre léptünk a R á t h Mór céggel, miszerint azokat a Jog > előfizetői részére bérmentve füzetekben fogja ezentúl elküldeni. Áz i8g6-i évfolyam előfizetési összegét (3 frtot) kérjük R á t h Mor könyvkereskedésének (Budapest, HaaspalotaJ beküldeni. Nevezett cég azután pontosan fogja a füzeteket expediálni Egyúttal tudatjuk, hogy a «Jog Törvénytára* 1895. évi t. előfizetői a napokban veszik az 1895. Törvények és az Igazságügyi rendeletek utolsó füzetét. A törvények utolsó füzetéhez mellékelve van : Az 1865 -1895. évi Országgy. Törvénycikkekre vonatkozólag történt h a t á 1 y o n kívül helyezések, változtatások, helyettesítések, módosítások és kiegészítések betűsoros tárgymutatója. Előfizetőink azok, kik a Törvénytára nem fizettek volt elő, az országgy. törvények ezen nélkülözhetlen függelékét külön is megrendelhetik Ráth-nál. Ára 60 kr. Kjövedéki misériák. Irta TRAEGER ZSIGMOND, besztercebányai kir. tvsxéki biró. \((A kassai kir. táblai 3-ik sz. döntvényhez ) A jövedéki bíráskodás az igazságszolgáltatás mostoha gyermeke Egy század kevés volt ahhoz, hogy e téren meghonosodott szabályok és jogelvek tételes törvénybe foglaltassanak. Egy század kevés volt ahhoz, hogy az illetékes köröket törvényes kötelességeik teljesítésére késztesse és azelőtt törvényszékekként, ma ezekkel karöltve — kir. táblákként létező jogbizonytalanságot elenyésztesse. Azok az elszórt szabályok, melyeket még II József kormánya 1788-ban «általános harmincad utasitás» gyanánt közrebocsátott, melyeket az 1842-ik évben kiadott ((harmincad hivatali utasitás» 4-ik része felölelt, még ma is érvényesek és pedig nemcsak a bányajövedék ellen elkövetett kihágások tekintetében, hanem a többi jövedék, közvetett, egyenes adók, illetékek ellen elkövetett kihágások iránt követendő büntető eljárásra nézve is mérvadók. De ez még hagyján! Azonban azóta rengeteg törvény, legio rendelet, utasítás és joggyakorlat ezeket a harmincad utasításokat oly annyira átlyukgatták, pótolták, hatályon kivül helyezték, hogy valóban gyászos képét adjuk e részben jogállamiságunknak. A mi állapotok a pénzügyi bíráskodás terén uralkodnak, az gúnyja az igazságszolgáltatásnak és veszedelme a magánérdekeknek. Nincs rend, rímes szabály, nincs tekintély és jogforrás. Kapkodó bizonytalanság a jogszolgáltatásban, financiális önkény : a kincstár hivatalszobáiban. Hála legyen azonban a kassai kir. itélő táblának. Mert a ki a fenforgó viszonyokat ösmeri, c-ak elösmeréssel lehet a kassai kir. ítélőtábla iránt, azért, mert a 3-ik sz. döntvény, melyet e kir. tábla 18(J5. év november 25-én tartott büntető teljes tanács ülésében hitelesített, kimondott elveiben, gyakorlati kihatásában talán alkalmas lesz végre arra, ho^y a kormánykörök figyelmét ez áldatlan helyzetre J felhívja. Talán bekövetkezik e döntvény nyomán valami törvényhozási actio. Mert csak nem lehet feltételezni azt a financiális j indolentiát, mely megengedné, hogy minden pénzügyi kihágási ügy és ehhez fűződő rengeteg kincsI tári érdek elévüljön, illetve e 1 e n y é sz s z e n. Mert voltaképen két döntvény áll előttünk ! Kettő ! — 1 akkor, a mikor a józan ész és ítélő képesség szempontjából i s a fenforgó kérdés világossága mellett — egy is sok ! És ez a két döntvény egymást teljesen keresztezi. A [ bennök lefektetett elvek egymást kölcsönösen kizárják. Valóban, azt lehet mondani, hogy versenyre kel az ész, ! — a felsőbíróságok jogi tekintélye, — de nem a közviszo| nyok consolidálására, hanem a létező kevés tételes rendelkezés I meglazitására. Arról van ugyanis szó, hogy a pénzügyi kihágás I mennyi idő alatt évül el? illetve az elévülést mi szakítja félbe? E részben a pénzügyi téren alaptörvény gyanánt vehető 1883. évi XLIV. t.-c. 103. §-a azt rendeli: «Azon kihágás, mellyértaz illető, a vétkes cselekmény vagy mulasztás napjától számított három év I előtt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet. Ennek a törvényes rendelkezésnek magyarázatába bocsátkozott először a budapesti kir. Ítélőtábla és 1895. év február 21-én hitelesített 5. sz. döntvényében nézetem szerint helyesen kimondotta, hogy ezt az elévülést a pénzügyi hatóság részéről a kihágás részese vagy tettese ellen intézett vizsgálati cselekmény is megszakítja. A kassai kir. ítélőtábla fentjelzett döntvénye pedig ezzel homlokegyenest kijelenti, hogy a pénzügyi hatóság részéről a kihágás elkövetője, vagy részese ellen intézett vizsgálati cselekmény az elévülést nem szakítja félbe. Az egymásnak ily ékesen ellentmondó két döntvény megvilágítása szempontjából utalok az 1883. év XLIV. t.-c. 100 — 110 §S-aira. E szakaszoknak átolvasása azért szükséges, mert a kassai kir. Ítélőtábla egyrészt a 100. § 5-ik bekezdésében foglalt ama intézkedést, «hogy a kincstár megkárosítására irányzott bűncselekmények bűnvádi eljárás utján fenyitendők meg» — állásfoglalásának alapjául fogadta el, másrészt Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.