A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 11. szám - A tulajdon megsértésének kérdéséhez. Felelet - A jogegység és a temesvári kir. tábla

44 A JOG A védfóltés jellegét nem az engedély-okirat, hanem azon cél adja meg, a mely célból a védföltés létesíttetett. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. minister urnák m. é. 8,578. sz. a. és f. é. 6,241. sz. a. Cs. vármegye alispán­jához intézett rendeletében.) Az anyakönyvvezető csak a fél után írja alá a bejegyzést. A m. kir. belügyminister 1895. évi 92,248. sz. határozata.) Engedélyes mások érdekében álló. vagy mások kötelezett­séget képező munkálatok létesítésére a visszkereseti jog bizto­sítása mellett sem kötelezhető s csakis oly munkálatok kivite­lire szorítható, melyek az engedélyezett jogosítvány gyakorlatá­ból káromolható károsodás megelőzése érdekében szükségesek. (A földmivelésügyi m. kir. minister 1895. évi 18,169. sz. a. kelt körrendelete.) Azok, kik megbízás alapján idegen vízterületen kalász­nak s arról, hogy a kalászterület nem megbízójuké, felvilá­gosítva nem lettek, idegen halászterületen való halászat cimén meg nem büntethetők, hanem a kihágásban e címen rossz­hiszemű megbízójuk marasztalandó. A Jialaszati jog haszonbérlőjének a halászatban való akadályozásának kihágása nemcsak közvetlen, de közvetve is elkövethető. (A földmivelésügyi m. kir. minister 27,504. sz. a. rendelete.) A jog terjedelmet korlátozó hatósági intézkedés csak azon egy esetben jogosult, ha az mások tényleges károsodá­sának mcggátlása érdekében válik szükségessé s ka a káro­sított azt .követeli. (A földmivelésügyi m. kir. minister m. évi . 6,652. sz. rendelete.) Törvényesítetten maradt állapot oly tényleges állapotként ekintcndö, melynek megváltoztatása csak a természetes álla­pot megváltoztatásának megfelelő úton-módon történhetik. Ha ily állapot törvényesítése kéretik, a fórvényesités kere­tében a törvény 50. §-ának a tényleg fennálló vizimüvekre vonatkozó rendelkezései nyerhetnek csak alkalmazást. (A föld­mivelésügyi m. kir. minister m. évi 42,593. sz. a. rendelete.) Társulati igazgató és mérnök az ötös bizottság taná­csainál mint előadók közreműködhetnek, azonban magában a katározatkozatalban részt nem vehetnek s mint ilyenek a határozatot alá sem írhatják. (A földmivelésügyi m. kir. minis­ter 69,343/95. sz. a. kelt rendelete.) Közigazgatási bizottság jogosítványok igazolása tárgyá­ban ff. fokon nem illetékes határozni. «Ha valamely község belterületén keresztül vonuló utá­rók vízhasználatot' közvetít, az árok jármüvei történt eltóme­tése nem az 18q0 : / t.-c. alapján minősítendő; de viszont ily cselekmény az 1885. évi XXlff. t.-c. alapján sem büntet­Iiető. ha bebizonyítást nyert azon körülmény, hogy az árok létesítői által felállított, de ismeretlen tettes által felszedett híd helyett az árok fennállása által érdekeltek a közlekedést kötelességszerűen nem biztosították.» A vízjogi törvény életbe lépte előtt gyakorolt vízhaszná­latok fentartása által a törvényes tilalom nincs megszegve, s ez esetben a használat betiltása, s a tényleges állapot meg­változtatása lielyett az érdekelteknek megadandó a mód arra, hogy a vízhasználat törvényes alapját megszerezhessék. Vizek partján levő ültetvények eltávolítása előtt meg­vizsgálandó azon körülmény, vájjon ezen ültetvények eltávolí­tása folytán a part megtámadás?iak és alámosásnak nem lesz-e kitéve? Kihágást ügyekben az alanyi és tárgyi tényállás meg­állapításán kívül különös figyelem fordítandó arra is, kogy a kihágás mely időben követtetett el; mert annak ismerete hiányában — az elévülés eshetőségére való tekintettel — a a büntethetőség kérdése nem bírálható cl. A házasulok kiválóbb társadalmi állása nem tekinthető oly fontos oknak, melynek alapján a házasság a polgári tiszt­viselő hivatalos helyiségén kivul volna megköthető. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 92,<ii>4 sz. határozata.) Vízi munkálatok káros hatásának megszüntetését a káro­I sitottak törvényes alapon követelhetik, s igy azon címen, mert j a vizt munkálatok átalakítása következtében jövőre károsítva nem lesznek, az átalakítási költségekhez való hozzájárulá­j sokra jogalapul nem szolgálhat. Az ügyvédi követeléseknek a képviselt féllel szemben való megállapítása közigazgatási útra nem tartozik. Az engedélyezés kérelmezésérc egyesek nem kötelezhetők, j hanem csak mint más terhes rendelkezés függőben tartásá­nak feltétele irható elő. Ha a házasuló születése nincs anyakönyvezve, a születés utólagos anyakönyv élésének van helye, kivételesen az anya­könyvvezető a fenfergó körülményekhez képest az ilyen káza. sulót születési bizonyítványának felmutatása alól felmentheti. Ha az anyakönyvben «délutáni) lielyett «esten íratott, e miatt nem kell a kiigazítási eljárást megindítani. (A m. kir. belügyminister 1895. évi október hó 12-én 87,699. sz. a. kelt határozata.) Magyar /ionosra magyarországi katóság által kihágás miatt kiszabott büntetés külföldön végre nem hajtható. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,594 számú határozata.^ Ha a mezei kárt sem a károsult meg nem becsiilteti, sem a mezőőr meg nem becsüli, a kárbecslést eszközöltetni az elsöfokban eljáró hatóság köteles. Ennek elmulasztása semmt­ségi okot képez. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 66,899 sz. határozata.) A községi határjelek megrongálása vagy eltávolítása által elkövetett cselekmény nem a mezőgazdaságról és mező­rendőrségről szóló 1894. évi XH. t.-cikk, hanem az 18gl. évi XLf. t.-c. alapján, a kir. bíróságok által büntetejidö. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 70,666 sz. határozara.,) Ha valamely szerződésben a szerződés tárgyának értéke kitüntetve nincs, a felek kötelesek a becsértéket az illeték­kiszabási hivatal felhívására bevallani, különben 25 frtig terjedő pénzbirsággal büntethetők. (A m. kir. pénzügyminisz­ternek 1895. évi 25,683. számú határozata.) Az i8g4- évi Xff. t.-c. 2. §-a értelmében a birtokosság által továbbra is fentartott nyomásos gazdálkodási rendszer fennállását a vonatkozó birtokossági határozat ellen benyújtott felebbezés nem érinti. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 64,6*27. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Weisz E. Albert e. Budapest, budapesti ker. és váltótörvényszék, bej. ápr. 20., félsz. máj. 21., csb. dr. Hammersberg Miklós, tmg. dr. Toldi Ármin. — Koller Márton e. Kis-Márton. soproni tvszék, bej. ápr. 15.. félsz. máj. 1., csb. dr. Stengl Antal, tmg. dr. Schreiner Sándor. — Robinek Ignác e. Tata. komáromi tvszék, bej. ápr. 25., félsz. máj. 2., csb. Skoday László, tmg. Friedrich József. — Borsi Lajos e. Debrecen, debreceni tvszék, bej. ápr. 1 félsz, ápr. 13., csb. dr. Vass Antal, tmg. Des Combes Henrik. — Patak Ignác és testvére e. Budapest, budapesti ker. és váltótörvényszék, bej. ápr. 28., félsz. máj. 28., csb. dr. Hammersberg Miklós, tmg. Enyiczkey Gábor. — Zeisler Dezső e. S.-A.-Ujhely, s.-a.-ujhelyi tvszék. bej. ápr. 30.. félsz. ápr. 30., csb. Mészáros István, tmg. dr. Thuránszky > Zoltán. —- Szenkovics Miklós e. Erzsébetváros, erzsébetvárosi tvszék, I bej. ápr. 8., félsz. máj. 2., csb. Koszta Gábor, tmg. Rozgonyi Ottó. — Strausz Móric e. Kalocsa, kalocsai tvszék, bej. ápr. 16., félsz. máj. 13. csb. dr. Simon József, tmg. dr. Horváth Ferenc. — Baumann és Kölber e. Budapest, budapesti ker. és váltótvszék, bej. ápr. 28., félsz, máj. 28., csb. dr. Szüts István, tmg. dr. Fried Adolf. — Buxbaum József e. Pápa, veszprémi tvszék, bej. ápr. 13., félsz. ápr. 27., csb. Berky Károly, tmg. Steinberger Lipót. — Koncz István e. Sárbogárd] székesfehérvári tvszék, bej. máj 10.. félsz. jun. 3.. csb. Sohár Béla "tm? Pálffy Károly. ' S' Pályázatok: A szolnoki kir. ügyészségnél a 1 ügyészi áll. márc. 19. — A vámos-mikolai jbiróságnál albirói áll. márc. 21. — Az I apatini jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 21. — A pancsovai kir. tvszéknél aljegyzői áll. márc. 21. — A budapesti kir. tvszéknél al­jegyzői áll. márc. 21. — A nagytapolcsányi jbiróságnál albirói áll. márc. 22. — A palánkai kir. járásbíróságnál aljegyzői áll. márc. 22.— A fehértemplomi tvszéknél birói áll. márc. 24 — A homonnai jbiróságnál albirói áll. márc. 24. — A tokaji járásbíró­ságnál albirói áll. márc. 24. — A székesfehérvári tvszéknél aljegy­zői állás március 25. — A szentmiklósi jbiróságnál albirói állás márc. 25. — A mezőkövesdi jbiróságnál járásbirói áll. márc 25 A temesvári ítélő táblánál több joggyakornoki áll. márc 25 — Az alsó-lendvai jbiróságnál albirói áll. márc. 26. A lugosi tvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. márc. 27. - A nyitrai ügyészségnél 1 a lu gy é s zi áll, márc. 25. PALLA8 RÉSZ VÉN YTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPE6TE N

Next

/
Thumbnails
Contents