A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 10. szám - A tizenegyedik magyar jogászgyülés

78 A JOG eljárás az igazságszolgáltatás gyorsabb menetét is elősegíti. Jelen concrét esetben pl. felperesek már egy izben éltek is felhívási perrel, csakhogy formahibák miatt elutasittattak, s ha most újra azzal kellene élniök, az egész eljárás bonyodalmassá, hosszadalmassá vált volna. A Curia Ítélete tehát teljesen indokolt s csak az a kérdés marad még hátra, vájjon mire való hát akkor a számadási per s teljességgel nélkülözhető-e az a számadási jogviszonyból származtatott követeléseknél ? Tagadólag kell felelnünk erre. Nézetünk szerint a számadási pernek is megvan a maga helye és jogosultsága s ez legjobban akkor tűnik ki, ha a felhozott esetben magának a Curiának az eljárását tüzetesebben vizsgáljuk. Csakhogy ez ott teljesen precisirozva nincsen. Véleményünk szerint akkor, a midőn bármi alapja van felperesnek annak kimutatására, hogy a számadási jogviszony illetve számadási kötelezettség tényleg fenforog, akkor a számadási per mellőzhető. Ez a jelen esetben is fenforog, mert hiszen már perenkivüli uton megkísértették a számadás megállapítását, csakhogy ez nem sikerült. Alperesek ugyanis benyújtották a számadást, tehát ők maguk elismerték ez állal, hogy számadással tartoznak, csakhogy felperesek észrevételeit valóknak el nem ismerték s így a számadás megállapítható nem volt. Ebi jen az esetben igenis, a mint a Curiai ítélet kimondja, számadási per mellőzésével rendes kereseti perutra lehel lépni. (A Curia ezt már többször kinyilvánította. Lásd Márkus Eels. B. H. a felhívási perről 4,589.4,590 91.) Hanem azután oly esetben a hol egyelőre semmivel sincs kimutatva a számadási kötelezettség, sőt a számadási viszony fenforgása, ott erre, hogy ez megálíapittathassék, hogy tisztába hozassék, tartozik-e a másik fél számolni s hogy egyáltalában létezik-e a fenforgó esetben számadási jogviszony, ennek megállapítására, ennek tisztázására azután a számadási perrel kell élni. De a hol a kereseti jogalap tisztán, világosan áll előttünk, mint a jelen esetben is s csak az képezi kérdés tárgyát, hogy a számadás helyes-e, ott a számadási per teljesen mellőzhető. Szóval: a hol a számadás kötelezettségének fenforgása kétes, ott számadási perrel kell tisztáznunk a dolgot, a hol azonban a számadás megállapításának helyességéről van szó, ott a felhívási per felesleges. Tehát a Curia elvi kijelentése, nézetünk szerint, ezen irányban volna értelmezendő. Belföld. tizenegyedik magyar jogászgyülés elé terjesztendő indítványok előkészítéséül az állandó bizottság a már korábban kitűzve volt kérdések revisiója és részbeni mellőzése mellett mult hó 15-én tartott ülésében a következő kérdéseket tűzte ki: A magánjogból. I. Korlátozandó-e és ha igen, mi módon a tulajdonosnak akár élők között, akár halálesetre szóló az a rendelkezése, mellyel egész vagyonának, vagy vagyona egy részének jövedelmét hosszabb időre leköti és a tőkéhez csatoltatni rendeli ? Előadó: dr. J el 1 i n e k Arthur budapesti ügyvéd. Véleményezők: dr. Jancsó György kolozsvári egyetemi tanár, dr. Katona Mór kassai jogtanár, dr. Kern Tivadar budapesti ügyvéd, dr. Schwarz Gusztáv budapesti egyetemi tanár, dr. Zsögöd Benő budapesti egyetemi tanár. II. Vétessenek-e fel az alkotandó polgári törvénykönyvbe oly intézkedések, a melyek a kisbirtok elaprózását megakadályozzák és ha igen, mely intézkedések? Előadó: dr. I m m 1 i n g Konrád kir. curiai biró. Véleményezők: dr. Beksits Gusztáv miniszteri tanácsos, dr. Dámpf Sándor pécsi kir. táblai biró, dr. Gedeon László nagyvárad; kir. táblai biró, Hlatky Endre nagyváradi ügyvéd, Rohonyi Gyula országgyűlési képviselő. A kereskedelmi jogból. L A szövetkezetek alakulása és azok működésének ellenőrzése szempontjából szükségesek-e és ha igen, minő törvényhozási intézkedések ? Előadó: Bubla Ferenc budapesti kir. táblai biró. Véleményezők: Fabinyi Ferenc kir. curiai biró, dr. Karácsonyi Jenő budapesti ügyvéd, dr. MiSner Ignác budapesti ügyvéd, dr. Ráth Zoltán budapesti egyetemi rk. tanár. II. Minő törvényhozói intézkedések kívánatosak a közönség érdekeinek megvédésére, a biztosítási ügynökök képviseleti minősége és jogköre tekintetében ? Előadó: dr. Beck Hugó kir. curiai biró. Véleményezők; dr. Magyary Géza nagyváradi jogtanár, dr. Neumann Ármin budapesti ügyvéd, dr. T h i e r i n g Lajos budapesti kir. táblai biró, dr. Wittraa n n Mór budapesti ügyvéd. III. Ingó dolognak részletfizetés mellett való eladása és a dolognak a vevő által történt birtokba vétele esetén, hely adható-e oly kikötésnek, mely szerint a tulajdonjog utolsó részlet lefizetéséig az eladó javára fentartatik; ha igen: e tulajdonjog biztosítása végett mily intézkedések volnának megengedendők ? Előadó: dr. Ullmann Sándor budapesti ügyvéd. Véleményezők: Bubla Ferenc budapesti kir. táblai biró, dr. Graner Gyula bpesti ügyvéd, ifj. dr. Neumann Sándor | budapesti ügyvéd, Tuczenthaler Aurél budapesti ügyvéd. A büntetőjogból. I. A Btk. gyakorlati alkalmazása körül szerzett tapasztalatokra való tekintettel, szükségesnek látszik-e a sértett fél nditványára üldözendő büntetendő cselekmények körének, illetve az indítvány viszszavonása jogának megszorítása, s ha igen, mennyiben ? Előadó: dr. Baumgarten Izidor budapesti kir. tör| vényszéki biró. Véleményezők: dr. Balogh Jenő budapesti egyetemi I magántanár (véleménye már beérkezett), Babich Mihály pécsi j kir. táblai biró, Battlay Imre kir. főügyész e. sz. Budapesten, ! dr. Sánta Elemér budapesti kir. alügyész, dr. Szegheő Ignác szegedi kir. táblai biró. II. Létesitendő-e hazánkban az u. n. feltételes elitélés intézménye? Ha igen, mily terjedelemben és mily módozatok mellett? Előadó: dr. Fayer László budapesti egyetemi rk. tanár. Véleményezők: Bodor László kolozsvári kir. törvényszéki biró (véleménye már beérkezett), Fekete Ödön kassai kir. táblai I tanácselnök, dr. G r u b e r Lajos budapesti kir. alügyész, dr. 11 e i 1 Fausztin budapesti kir. táblai biró, dr. Illés Károly nyug. kir. ügyész Budapesten, dr. K e i c h a r d Zsigmond budapesti kir. albiró. A polgári eljárásból. I. A végleges perrendtartásban alkalmazandó-e a felek eskü alatti kihallgatásának a sommás eljárásban már elfogadott intézménye? Előadó: dr. K r á 1 i k Lajos budapesti ügyvéd. Véleményezők: dr. Fodor Ármin budapesti kir. albiró (véleménye már beérkezett), dr. Márkus Dezső kir. törvényszéki biró Budapesten, dr. Schreyer Jakab budapesti ügyvéd, Tolnay Antal pécsi kir. táblai biró. II. Tekintettel az alkotandó szóbeli törvénykezési rendtartásra, a legfőbb bíróság jogkérdésben való felülvizsgálati hatásköre és ezen ügyekben való eljárása miként szabályoztassék ? Előadó: dr. Nagy Dezső budapesti ügyvéd. Véleményezők: Csat hó Ferenc kir. curiai biró, Obers c h a 11 Adolf kir. curiai tanácselnök, P a p p József bpesti ügyvéd, T ó t h Gáspár bpesti ügyvéd (véleménye már beérkezett). A véleményes indítványok az állandó bizottság határozatához képest 1896. évi május hó 15-ig küldendők be alulírott cime alatt. Kelt Budapesten, 1896 február hóban. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos s. k., a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. (Budapest, VII., Erzsébet-körut 7.) Magyar Jogász-Egyesület. Dr. Barna Ignác, a budapesti Kereskedelmi Akadémia jogtanára, a német polgári törvénykönyv j javaslatát ismertette mult hó 29-én a Magyar Jogász-Egyesület I teljes ülésében. A szabad szóbeli előadást, a mely közel két óra j hosszat eltartott, nagy figyelemmel hallgatták. Előadó előreboI csátja az úgynevezett telekkönyvi elidegenítési tilalmakra nézve I tavaly hozott 59-ik számú curiai döntvény bírálatát, mint a mely i a legsajnálatosabb példája annak, hogy magánjogi törvénykezé; sünk még a legmagasabb fokozatban is, mennyire a sötétben ; botorkál. Ezt a curiai határozatot is egyik legerősebb bizonyság! nak tartja arra, hogy mennyire fontos és égetően sürgős a magyar polgári törvénykönyvnek végre-valahára megalkotása. E bevezetés után ismerteti a német javaslat keletkezésének történetét. A javaslat nem kevesebb mint huszonkét évi előmunkálat eredménye: három bizottság dolgozott rajta, amelynek tagjai a német birodalom elsőrangú jogászai vagy más érdekkörök legkiválóbb képviselői voltak. Kimutatja előadó, hogy a javaslat gyökeresen szakított a j hagyományos egyoldalú római jogi iránynyal; de a szociálpolitikai • ujabb törekvések ellenében még mindig erősen konzervatív. A szocialisták, a munkáskörök követeléseit nem igen veszi figyelembe, j Még inkább abszolutisztikus módon szabályozza az egyesületi jog magánjogi oldalát. Előadó kiemeli továbbá, hogy a javaslat nyelvi , tekintetben érthető, világos és egyszerű. A javaslat az egész magánjogot szabályozza az összbirodalom számára, de emellett igen j jelentékeny jogi anyagot tart fenn a partikuláris törvényhozásnak, ! különösen olyan természetűt, mely a közjoggal vagy a különleges j területi viszonyokkal függ össze. Végül felemliti még előadó &az j érdekesebb újítások közül, hogy a német javaslat szerint iszákosság | is egyik oka gondnokság alá helyezésnek; hogy a nő, a férjhezmenetele által nem lesz nagykorúvá s hogy ugy a férfiakra, mint a nőkre nézve a nagykorúságot kizárólag a huszonegyedik' élet! évnek betöltéséhez köti.