A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 10. szám - A tizenegyedik magyar jogászgyülés

A JOG 79 Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés) y( A házassági jogból. I. Felkérem e lap tisztelt olvasóit szíveskedjenek b. véleményüket közölni, hogy azon esetben, ha a házasság az 1894. évi XXXI. t.-c. hatályba lépte előtt csak az egyik házasfélre nézve bontatott tel és a másik házasfél uj házasságra akar lépni, kell-e kérnie a felbontó ítélet hatályának reá való kiterjesztését vagy pedig a nélkül, hogy az reá kiterjesztve lett volna, uj házasságra léphet ? Továbbá, hogy a midőn az 1894. évi XXXI. t.-c. 142. §-a alapján kéretik a házasság felbontása, házasság-védő kinevezése szükséges-e és a hozott Ítélet a felsőbb bíróságokhoz felterjesztendő-e ? II. A válóperek pocessualis rendezése az uj törvény alapján megtörtént-e? Hol lehet megkapni a válóperek perrendtartását? különítsen tekintve az erdélyi viszonyokat, hol eddig a protestáns egyházi bíróságok egyházi törvények alapján ítélkeznek — melyik bírósághoz kell beadni a válókeresetet, minő alakszerűségekkel, hogy történik a felebbezés stb??? Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara 1896. évi márc. 25-én d. e10 órakor Budapesten, a megyeház nagytermében rendes és tisztújító közgyűlést tart. Napirend: 1. Az 1895. évi működésről szóló választmányi jelentés. 2. Az évi zárszámadások felülvizsgálása s a pénztári maradvány feletti rendelkezés. 3. A költség előirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása, Enyiczkey Gábor kam. tagnak, ez utóbbira vonatkozó 2,150/95. sz. indítványával együtt; s ezekkel kapcsolatosan 4. a tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapítása. 5. A kamara tisztviselőinek és választmányának megválasztása. A magyar jogász egylet f. hó 22-én (szombaton esti 6 órakon a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi-ut 8. sz.) ülést tart, melynek tárgya: dr. Moravcsik Emil egyetemi tanár előadása a gyermekkorban levő büntettésekről. Sztehlo Kornél a bécsi «Juristische Gesellschaft» ülésében Bécsben 1896. évi febr. 26-án este 7 órakor a bécsi uj egyetem államvizsgálati termében a magyar házassági jogról és annak nemzetközi vonatkozásairól előadíst tartott, mely a megjelent nagyszámú jogászközőnség általános tetszésével találkozott. A m. szigeti ügyvédi kamara m. hó 16-án tartotta tisztújító közgyűlését, mely alkalommal elnökké: Jakab Péter, alelnökké: Szab ó Aurél, titkárrá: dr. Korányi Gyula, ügyészszé: Gavallér Lajos, pénztárnokká: dr. Mihályi János, választmányi tagokká: Todorovics Zachar, dr. Grünvald Zsigmond, Vieder Antal, Breznóy Pál, Valkovszky Elek, Hoscsuk János, Erdő Imre és dr. Guttman Jakab választattak meg. A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése sérelmesnek tartja, hogy az ügyvédi rendtartás reformja folyton késik, jóllehet, hogy maga az igazságügyi kormány is már régtől fogva belátta azt, hogy a mostani törvény nem felel meg mindenekben a szervezett ügyvédi kar igényeinek és a kamara kijelenti, hogy nem szűnik kérni, sürgetni, követelni mindaddig, mig csak a szükséges reformot az ügyvédség nem kapja. Addig is azonban, mig az megtörténhetik, kéri a ministert a kamara, hogy kötelező ügyvédi díjszabást létesítsen, mert az e téren való mai állapot tarthatatlan és a birói és ügyvédi kar közt félreértésre ad okot. Kívánja továbbá a kamara, hogy azok az esetek, melyek közt az ügyvéd a gyakorlattól felfüggeszthető legyen, kellőbb módon szabályoztassanak, mert a mostani törvény majd szigorúbb, majd enyhébb állásponton van, mint az különben indokolt lenne, igy például esetleg a vizsgálati fogságba jutott ügyvédet a kamara az ügyvédi gyakorlattól nem függesztheti fel nyomban, mert annak joga van a felfüggesztő határozat ellen felebbezéssel élni és csak ha a kamarai határozat jogerős, foganatosítható a felfüggesztés. Viszont pedig jogerős vádhatározat alapián is felfüggesztendő az ügyvéd bizonyos esetekben. Sokszor megtörténik, hogy a végtárgyalás adatai azt mutatják, hogy az ügyvéd teljesen ok nélkül lett vád alá helyezve és ezért föl is mentetik. Dacára e fölmentő ítéletnek a kamara által hozott felfüggesztő határozat nem szüntethető meg, hacsak a fölmentő Ítélet jogerőre nem emelkedett. Kiterjeszkedik még a jelentés arra is, hogy azok az ügyvédi kamarák, melyek kevés számú tagokból állanak, fölosztassanak, mert a kamarák a reájuk hárult feladatot sikeresen esak ugy oldhatják meg, ha rendelkeznek is mindazon feltételekkel, melyek szükségesek, hogy működésüknek kellő súlya legyen, már pedig ez föltételezi a tagok tekintélyesebb számát, már azért is, mert a tagok csekély száma mellett az anyagi segélyforrások hiányában sem fejtheti ki egy kamara kellő tevékenységét. Kívánatosnak tartja, hogy a minister a kinevezéseknél nagyobb tekintettel legyen az ügyvédségre s mert azt hiszi a kamara, hogy azért, mert az ügyvédi pályán töltött idő be nem számitható a nyugdíjazásra vonatkozólag, ezért az ügyvédek maguk sem igen mennek a birói pályára. Azt inditvá- I nyozza tehát, hogy az ügyvédi pályán töltött idő bizonyos mérI tékben beszámítható legyen, ha az ügyvéd a birói pályára lép. 300 napi elzárás. A budapesti kir. ítélőtábla . . az elsö! bírósági (budapesti törvényszék) Ítéletnek az a rendelkezése, melylyel a vádlottra kiszabott 3,000 frt pénzbüntetés 300 napi fogházra átváltoztatandónak mondatott ki, a törvénynek nem felel meg, mert a btkv 53. §-a szerint a pénzbüntetés mint mellékbüntetés legföllebb 3 havi szabadságvesztéssel helyettesíthető (1896. febr. 13. 6,484.) Lengyel ügyvéd helyettesítése magyar ügyvéd által. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa. A mi első sorban felperesnek azon kifogását illeti, hogy az eljáró bíróságnak I.-r. alperessel szemben az 1893: 18. t.-c. 50. §-a értelmében kellett volna eljárnia, mert I.-r. alperes nem jelent meg szabályszerű megbízással ellátott megbízott által, a mennyiben egy lembergi ügyvédet bizott meg, a ki magát dr. N. Tivadar budapesti ügyvéddel helyettesittette, ezt figyelemre méltatni nem lehetett, mert a fél nem külföldi, hanem az osztrák-magyar monarchia másik államában székelő ügyvéd részére állítván ki a megbízást, sem az ügyvédi rendtartás, sem pedig a kifejlődött ez iránybani törvénykezési gyakorlat nem állanak útjában, hogy a magyar bíróságok előtt az ily megbízott ügyvédet, magyar ügyvéd egyszerű helyettesítő megbízás alapján jogérvényesen helyettesíthesse; a meghatalmazásnak azon szabálytalanságai pedig, hogy a fél által adott megbízás 2 tanúval előttemezve nincsen s a helyettesítés j nem közjegyző utján történt, a már felhozottaktól eltekintve, azért sem vehető figyelembe, mert az 1893: XVIII. t.-c. 155. §-ának a felfolyamodási ügyekre is vonatkoztatható rendelkezése szerint a most jelzettek oly szabálytalanságok, a melyek miatt felperes az elsőbiróság előtt felvett iratok tanúsága szerint fel nem szólalt. (1896. febr. 1. E. 480.) A Monte-Carlo-i játékbarlangról érdekes könyv jelent meg a következő cím alatt: La question de Monte-Carlo. Le Casino de Monte-Carlo dans la loi commune qui réglemente les casinos en Francé, suivi d'une idylle á Monte-Carlo. Bibliothéque des modernes. Az egri érseki joglyceum tanrendje az i8g5- 96. tanév második felére. / A) Rendes tantárgyak. { Az I. évi tanfolyamon: 1. Európai jogtörténet; het. 5 óra, tanár: dr. Udvardy László. 2. Római magánjog; het. 8 óra, tanár: helyettesitőleg dr. Falcsik Dezső. 3 Bölcsészeti ethika; het. 4 óra, tanár: Szabó Ignác és dr. Maczki Valér. A II. évi tanfolyamon: 1. Magyar magánjog; het. 5 óra. tanár: helyettesitőleg dr. Csutorás László ügyvéd. 2. Magyar közjog ; het. 6 óra, tanár: dr. Kiss István. 3. Pénzügytan ; het 4 óra, tanár : dr. Kerekes Arvéd. 4. Európai nemzetközi jog; het. 3 óra, tanár: dr. Kiss István. A III. évi tanfolyamon: 1. Magyar büntetőjog és eljárás: het. 5 óra, tanár: dr. Martinovich J. 2. Peres és perenkivüli eljárás ; het. 5 óra, tanár : dr. Hubert János. 3. Magyar állam statisztikája tekintettel Ausztriára ; het. ö óra. tanár: dr. Falcsik Dezső. A IV. évi tanfolyamon a hallgatók collegiumaikat a kellő óraszámban a B) alattiakból válogatják össze. A szabályzat által határozott tanfolyamhoz nem kötött kötelező tantárgy. A legújabb kor története ; het. 4 óra, tanár: Michalek Manó. B) Rendkívüli tantárgyak. 1. Törvényszéki orvostan; het. 2 óra. tanár: dr. GIósz Kálmán. 2. Nemzetközi magánjog ; het. 1 óra, tanár : dr. Kiss István. 3. Bányajog ; het. 2 óra, tanár: helyettesitőleg dr. Csutorás László. 4. Allamszámviteltan ; het. 2 óra. tanár : dr. Kerekes Arvéd. ő. Észjogi repetitorium ; het. 2 óra, tanár: dr. Martinovich József, (>. A büntető Ítéletek végrehajtása; het. I óra, tanár: dr. Martinovich J. 7. A kihágási büntetőtörvénykönyv ; het. 1 óra, tanár: dr. Martinovich József. 8. Csőd- és telekkönyvi rendtartás; het. 4 óra, tanár: dr. Hubert János í). Államadósság; het. 2 óra, tanár: dr. Kerekes Arvéd. 10. Mezőipar; het. 2 óra. tanár: dr. Kerekes Arvéd. 11. Kánoni büntetőjog; het. 1 óra, tanár: dr. Udvardy László. 12. Alkotmányunk fejlődése a mohácsi vész óta ; het. 2 óra, tanár: dr. Udvardy László. 13. Igazságügyi közigazgatás; het. I óra, tanár : dr. Falcsik Dezső. Helyreigazítás. Papp Gábor t. munkatársunknak lapunk múlt számában közölt cikkében következő értelemzavaró hibákat helyesbitünk: A cikk 5. sorában idézett 23. §. helyett olvasandó: 233. §.; a második oldal utolsó sorában pedig 1897 helyett 1894. A kecskeméti ev. ref. jogakadémia tanrendje az 1895—96. tanév Il-ik felében. A) Kötelezett tárgyak. I. Első évi jogi tanfolyam. Római jog; hetenkénk 8 óra, naponként — csütörtök kivételével — d. e. 8—9-ig és hétfő, kedd, szerda d. e. 9—10-ig az I-ső számú teremben; előadja dr. Helle Károly. Európai jogtörténet; hetenként 5 óra, naponként — csütörtök kivételével — de. 10—11-ig az I-ső számú teremben; előadja dr Móricz Károly. Legujabbkori egyetemes történet; hetenként 4 óra hétfő, kedd, péntek és szombat d. e. 11—12-ig az I-ső számú teremben ; előadja dr. Móricz Károly. Bölcsészeti erkölcstan ; hetenként 4 óra, hétfő, kedd, péntek d. u. 2—3-ig és szerda d. e. 11—12-ig az I-ső számú teremben; előadja dr. Tegze Gyula. II. Második évi jogi tanfolyam. Magyar magánjog; hetenként 5 óra, naponként — csütörtök kivételével — délelőtt 8—9-ig a Il ik számú teremben; előadja Csilléry Benő.