A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 9. szám - A birák fizetése - Észrevételek az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.-c. életbeléptetése alkalmából

Tízenötödik évfolyam. 9. szóm. Budapest, 1896 március í. Szerkesztőséé: JT ~T >%T "E¥fIzetésTIrak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. | ,w. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Negyed évre _ 1 frt 50 kr V. Rudolf-rakpart 3 sz MM AZ ICAZSIROGT ÉRDHEINEK KÉPFISELETÉRE A MAGTAR ÜGYYÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE ' ~ 6 * ~ " Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr' *ÉVAI LAJOS- Dr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek ügyvédek. , — ., , , Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendök" TARTALOM: A birák fizetése. - - Észrevételek az öröködési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.-c. életbeléptetése alkalmából. Irta: P a p p Gábor ügyvéd Székesfehérváron. - A mulasztás orvoslásának rendszere polgári perrendtartásunkban. (Nyolcadik közlemény.) Irta: S p e n g e I Sándor, ar.-maróthi kir. tvszéki biró. — A váltói zálogjog érvényesítésének kérdéséhez. Irta : dr. B r u c k J. Gyula, ügyvéd Szécsényben. — Törvénykezési és közigazgatási kérdések. Irta: Lengyel Imre járásbiró H.-Szoboszlón. — Belföld. (A bűnvádi eljárási törvényjavaslat tárgyalása a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Ausztria és külföld. (A német birodalom uj polgári törvénykönyve. — Poroszország jövedelme a perköltségekből és pénzbírságokból az 1896—97. évi költségvetésben.) — Nyílt kérdések és feleletek. (A törvényesen elismert vallásfelekezetek ingatlanszerzési képessége. (Kérdés) Irta : dr. F i s c h e r Ede, ügyvéd Rózsahegy.) — Irodalom. (Lakbérleti jog és eljárás. írták: dr. Berényi Sándor és dr. G r á b e r Károly, bpesti ügyvédek. — Az elmebetegek jogvédelme. Irta: dr. Nyeviczkey Antal Budapesten. — Vegyesek. — Curia és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok. birák fizetése. Felvetették a kérdést, hogy helyes-e a budapesti bírói állásokat nem a helybeli alantasabb állásúak előbbre vivésével, hanem a vidéken levő hasonló állásúak áthelyezésével betölteni s bár nagy örömmel veszem az e felette vitatkozásnak már csak létezését is, nem elégítenek ki az azokban felhozottak. Nem fogadhatom el erre indokul azt, hogy a gócpontokban minta-bíróságoknak kell lenni s pedig azért nem, mert ilyeknek kellene lenni mindenütt s ennek mi köze sincs a helyhez. Semmi biró . . . vagy jó biró, legyen az akárhol. Én emberiebb indokokat akarok keresni. Lássuk, mi oka annak, hogy a birák a fővárosba óhajtanak áthelyezést? Röviden: az előny. Előny a fővárosba jutni, mert : intelligensebb elemek közé jutni, saját körünket megválaszthatni, a társasági életben részt vehetni, avagy abból félrevonulhatni, a művelődési eszközökhöz hozzáférhetni, a kevés szabadidőn belül az üdítő szórakozást felkereshetni . . . csak itt van alkalom. Csak a vidéken már megforgott érti a fentieket s színezi ki a maga átélt prizmája szerint. A fővárosban nem kell repraesentálni, de lehet; nem kell a csupán fizetésére utaltnak visszavonulni, de lehet; nem kell a mások rajzolta alakzatok közé lépni, de lehet. Ez a «lehet» : ez a különbség a vidék s a főváros között. De a bíráknál egy más ok is van, ami a más pályabelieknél hiányzik, és ez a fizetési többlet. Más pályabelieknél a vidéki és a fővárosi hasonló állásúak között csak lakbérkülönbség van meg ; a fővárosi elsőbiróságiaknál a jelentős fizetési többlet is. De hogy is van ez? — hiszen ha ez méltányos az egyik — a bírói — vonalon, ugy miért hiányzik a többin? s ha méltányos a birói vonal első fokán, nem volna-e az a felsőn is ? Mondjuk ki bátran amire rájöttünk : nem igaz, hogy a budapesti elsőfokú birák egyranguak vidéki colegáikkal s nem egyranguak a velők egyrangu más pályabeli budapesti államhivatalnokokkal sem, hanem azok fölött vannak. A fizetés-rendezési törvény javaslata őszintébb volt a jelen törvénynél, mert a fővárosi alkalmazottak az egy rangban előbb levő vidéki állásuakkal vétettek egybe, egy összlétszámba. Jó hogy nem így lett, amint hogy szinte nevetséges lett a ministeriumok fogalmazó alsóbb személyzetének megrangositása, mely szerint a jogfutott segédfogalmazócska az uj startoláskor oda jutott, ahova az országban létező legmagasb minősítést megkövetelt állású törvényszéki jegyző. E birói extra pótlékra nem lehet felhozni az anyag jobb minőségét, vagy a nehezebb élhetési viszonyokat: mindez fentforog a többi pályabelieknél is, sőt az igazságügyministeri hasonló fokú tisztviselőknél is! Ha rájöttünk, mondjuk ki, hogy ez igazságtalanság is! — mert a fővárosi s vidéki hasonló állásúak közt ily különbséget tenni nem szabad, amint ezt a magasabb fokon nem is teszik. A budapesti táblabíró, táblai tanácselnök csak lakbérben élvezi a vidékitől való különbözőséget s a másodosztályú több éves curiai biró is csak ebben különbözik a legujonsültebb curiai birói jellegű vidéki törvényszéki elnöktől. Ha itt nem kellett az extra pótlék : mit keres amott ? A budapesti VII. oszt. ügyésznek több a fizetése, mint ha kir. főügyész-helyettes lesz, akár ha ott is. Im ide vitt az, hogy nem foglalkoztak azzal, hogy mi is indokolta, mi hozta létre e fizetés-különbséget. Pedig kár: mert akkor nem csak az elsőfokú s nem csak a budapesti biró kapná azt, hanem a felsőbbfoku is és a vidéki is. Azt mondják, hogy a volt pápai királyságban még a koldus is bőségben élt, ha — közelben volt, míg a távolabbi vidéken a birtokos is csak nyomorgott. így gondoskodott a szervezéskor a főügyész ügyészeiről, igy a minister a pesti biráiról. Mindkettőnek meg kellett küzdenie a más szakbeli ministerekkel, kik ugyanezt kérték a saját híveiknek ; de hogy kivitték amit akartak, ebben óriási segítségük volt az egyetlen indok: az 1869. évi IV. t.-cikk 8. és 9. §-ai, hogy a biró csak a hivatalának dolgozhat, munkája után dijat csak onnét kaphat. Ennek a kárpótlása : a tilalom idejére — a működési tartamra — szóló fizetési pótlék. A birói függetlenségnek nagy garantiái a fönti §-ok s azok a működési pótlékok ezt még stabilizálják. A fentiekből következőleg az a méltányosság s az okszerű, hogy a budapesti elsőfokú bíráknál fentartott e működési pótlékok minden fokú és minden helyű bírákra kiterjesztessenek. Terjesztessenek ki a lakbérszázalékok módjára s hogy concrét tervet ajánljak: ((Törvényjavaslat. Az eddigi fenállott birói, személyi, működési stb. pótlékok megszüntettetnek s ezek helyett (tekintettel az 1869. évi IV. t.-cikk 8. és 9. §-aiban foglaltakra) az összes itélőbirák és ügyészek (lásd az 1891. évi 17. t.-cikk 64. §.) a nyugdíj tekintetében be nem tudható adómentes, a lakbérükkel egyenlő nagyságú s havonként előleges részletekben fizetendő működési pótlékot kapnak.» «Non q u i s, s e d q u i d.» V Észrevételek az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.-c. életbeléptetése alkalmából. — Irta: PAPP GÁBOR ügyvéd Székesfehérváron. — Most, a mikor még csak néhány nappal elébb lett a fent hivatkozott t.-c. életbeléptetve, mikor tehát még a hagyatéki uj eljárásnak hiányait tapasztalatból nem ismerjük, szükségesnek látjuk az uj örökösödési eljárásról szóló törvény alkalmazása körül előfordulandó nehézségekre rámutatni és a hagyatéki ügy megfelelő alapos és gyors lebonyolítása tekintetéből a gyakorlati életből merített tapasztalatainkat elmondani és azokra az illetékes körök figyelmét felhívni. A szóban levő törvény 6. §-a az örökösödési eljárást egyenesen a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalván, egyúttal a törvényszékek mint birtok bíróságok előtti úgynevezett hirdetményi hagyatéki eljárásnak az 1868. évi LIV. t.-c. VII. fejezetében foglalt Lapunk mai száma 12 oldalra terjed