A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 8. szám - A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője

A J O 3 a közokirat hamisításra s ezzel eszmei halmazatban álló csalás vétségére irányzott szándék nem állapitható meg. Tekintve azonban, hogy szándéka csak arra irányult, hogy fia B. J. Pista másodrendű vádlott a vajda-hunyadi kir. járásbíróság által reá lopás vétsége miatt kiszabott husz napi fogházbüntetés kiállása alól meneküljön és büntetlenül maradjon, e cselekménye a btkv 37 i. szakaszában körülirt bűnpártolásnak volt minősítendő. E tettét azonban fiának, tehát hozzátartozójának érdekében követvén el, a büntető törvénykönyv 378. §. értelmében a 374. büntető rendelkezése nem alkalmaztatott. Hogy B. J. Pista másodrendű vádlott a btkv (i9. akár első akár második pontjában körülirt valamely részes cselekedetet követett volna el, e tekintetben a vizsgálat bizonyítékot nem nyújt, mert az, hogy elhallgatta apjának a csendőreik előtt tett valótlan nyilatkozatát s hogy elnézte apjának, elsőrendű vádlottnak azt a ténykedését, hogy helyette jelentkezett az ő büntetésének kiállása végett, olyannak, azon egymagában álló cselekedete pedig, hogy a büntetés alól menekülni igyekezett, bűnvádi beszámítás alá külömben sem esvén, a vád alól felmentendő volt. Az ilyen kifejezések: «az ágostai evang. vallás nem keresztény vallás, ennek követői kacérok, azok Krisztusban nem hisznek, azokat az ördög teremtette, azok a pokolba fognak kerülni - nem állapitják meg a kbt. 51. íj-ában foglalt vallás elleni kihágást. A turóc szt.-mártoni kir. járásbíróság 11895. év május hó 13-án 1,146. sz. a. B) Vallás elleni kihágással vádolt B. Mátvás elleni fenyítő ügyben ítélt: Vádlott B. Mátyás t.-szt.-péteri plébános ezen a kbt 51. §-ába ütköző, vallás elleni kihágásban bűnösnek mondatik ki s ezért a kbt 21. $-ának alkalmazásával 1892. évi XXVII. t.-c. 3-ik §-ában megjelölt célokra fordítandó 15 nap alatt s végrehajtás terhe mellett fizetendő 50 frt pénzbüntetésben vagy ennek behajthatatlansága esetére a kbt. XXII. §-a alapján 5 napi elzárásra stbre Ítéltetik. Indokok: K. szül. R. Mária f. év február 3-án a turócszent-péteri plébániára a vádlotthoz, mint ottani plébánoshoz azon célból jött, hogy K. Mihály trebosztói lakos ujdonszült gyermekét mint keresztanya keresztvízre tartsa s ezt megkereszteltesse. Vádlott B. Mátyás turóc szt.-péteri plébános a keresztelés előtt kikérdezte, hogy a beírandó keresztszülők ágostai evangélikusok, nevezett vádlott ezeknek az anyakönyvbe való beírását határozottan megtagadta, mondván, amint a/ a kihallgatott tanuk által be lett igazolva: h o g y az ágostai evang. vallás nem keresztény vallás, hogy ennek követői kacérok s hogy azok Krisztusban nem hisznek, s hogy azokat az ördög teremtettes hogy azok a pokolba fognak kerülni s t b. mi által vádlott a kbt. öl. §-ába ütköző kihágást követett el, ebben a kihallgatott tanuk vallomásai, nemkülönben vádlott részbeni beismerése alapján bűnösnek mondatott ki s ezért az ítélet rendelkező részében megszabott pénzbüntetésben s ebből folyó következményeiben lett elmarasztalva. Vádlott a tárgyalás folyamán védelmére azt hozta fel, hogy ő ez esetben mint római kath. plébános a katholikus dogma szerint járt el, s hogy ő mint katholikus plébános máskép nem tehetett. Vádlott ezen védekezése, hogy ő az általa mondottakat a róm. kath. vallás dogmájához képest jogosítva volt mondani, birói figyelembe nem volt vehető azért, mert ő a vallási dogmáját védeldelmezhette volna a nélkül, hogy ő egy az állam által elismert, számra nézve a lakosságnak majdnem '-',',0-ed részét ezen kerületben kitevő evangélikus lakosságnak hitfelekezetét kénytelen lett volna ily indoktalan módon megsérteni és meggyalázni. A büntetés kimérésénél figyelembe vétetett vádlott papi állása és feddhetetlen előélete s ezért a kbt. 21. §-a vétetett alkalmazásba stb. A Budapesti kir. Ítélőtábla (1895. év június hó 20-án (1,152. sz. a.i A kir. ítélőtábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja, P). Mátyás vádlottat az ellene emelt valláselleni kihágás vádja s következményei alól felmenti és az Ítéletet jogerőre emelkedése után a vádlott egyházi hatóságával közöltetni rendeli. Indokok: Minthogy a vádlott által használt s neheztelt kifejezések, jelesül, hogy az ágostai vallás nem keresztény vallás, hogy ennek követői kacérok (eretnekek), hogy azok Krisztusban nem hisznek, hogy azokat az ördög teremtette, s hogy azok a pokolba fognak jutni stb. nem állapitják meg a kihágásokról szóló törvény 51. ij-ában foglalt kihágást, mert azok nem az állam által elismert azon vallásfelekezet követőire nézve vonatkoznak és igv a jelen esetben az idézett alkalmazható nem lévén, az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával a vádlott az ellene emelt kihágás vádja és következményei alól felmentendő volt. Minthogy azonban ily körülmények között az evangélikus vallás követőire vonatkozó fennebb idézett s a tanuk vallomásai által is bizonyított sértő kifejezések s egyáltalában vádlott ezen esetbeni eljárása és magatartása esetleg fegyelmi eljárásra alkalmasak lehetnek, az ítéletnek jogerőre emelkedése után a vádlott felettes egyházi hatóságánál leendő közlése esetleges további eljárás végett elrendelendő volt. stb. A m. kir. Curia 11895. év december hó 27-én 11,624. sz. a.) Tekintve, hogy jelen bűnügyben az 1883. évi VI. t.-c. 7. ij-ának egyik esete sem forog fenn, a fellebbezés visszautasittatik. stb. A m. kir pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai 2,096. Az állami tisztviselők stb. illetményeinek rendezéséről szóló 1893. évi IV. t.-c. 14. §-a csak az emiitett törvény hatályba lepte után folyóvá tett fizetési többletekre nézve módosítván az 1875. évi XXIX. t.-c. 5. §-ának d) pontját, az első végleges kinevezés alkalmával — egy év tartamára — az cqesz fizetés s nemcsak a szolgálati dij alá tényleg vont rész adómentes. (1895. évi 6,117. sz.) 2.098. Telókk'ónyvi rangsor feljegyzése iránti kérvény nem esik az illet, díjjegyzék 13. tétel IV. 15. pontjában tnegállapitott bélyegilleték alá. (1894. évi 17,971. sz.) 2.099. Ha volt gőzmalom-épület, kitűnő falainak felhasználásával, lakházzá alakittatik át, áz ideiglenes adómentesség meg nem adható. (1894. évi 18,018. sz.) 2100. A helyi érdekű vasutakat megillető törvényes Illetékmentesség az ily vasutak építése céljából megajánlott hozzájárulások alapján valamely pénzintézetnél felvett kölcsön bekeblezésére is kiterjed. (1895. évi 8,602. sz.) 2.101. Tartós szárazság (aszály által okozott elemi kár, mint adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapás, csak szántóföldeknél vehető figyelembe. (1895. évi 8,216. sz.) 2.102. Armentesitő társulatok személyes illetékmentességben nem részesülnek. (1895. évi 9,035. sz.) 2.104. Ha illetékcgyenértck alá tartozó jogi személy magánféltől oly ingatlant szerez visszteher mellett, mely után. a fenjörgó tárgyi illetékegyenérték mentességénél fogva, illetékegyenértéket nem fog fizetni: a szerződő magánfél terhére ily esetben is csak fele a rendes ^adásvételi illetéknek szabható ki. (1895. évi 5,013. sz. és 1895. évi 7,826. sz.) 2.105. Sommás perben az alperes által kért halasztásról felvett jegyzőkönyv bélyegi/'letéket is a felperes tartozik leró 11 ni. (1895. évi 9,158. sz.) 2.106. Rendes perben a halasztási jegyzőkönyv bélyegilletékét egyedit! az a peres fél köteles leróni, ki a halasztást kérte, még akkor is. ha a jegyzőkönyv a perbeli ellenfelének a halasztásra vonatkozó észrevételeit is tartalmazza. "(1885. évi 9,734. sz.) 2.107 A csőd választmánynak a csödvagyon ajánlat utján való eladásra vonatkozó jegyzökönyve, a csödválasztmány és a szerző fél között ingóságok iránt létrejött okiratot pótolván, a csődtömegbe tartozó áruk ily módom eladásából befolyt vételárak után III. fok. szerinti illeték jár. (1895: 8,782. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Klinger Antal e. Erzsébetváros , erzsébetvárosi tvszék, bej. márc. 18., félsz. ápr. 8., csb. Koszta Gábor, tmg. Pildner Frigyes. — Beck Alajos e. Arad, aradi tvszék, bej. márc. 31.. félsz, ápr. 20., csb. Nyirő Géza, tmg. dr. Révész Mór. — Veisz D. Lajos e. Nyíregyháza, nyíregyházi tvszék. bej. ápr. 10., félsz. máj. 11., csb. Pala ticz Lajos. — Kuliner Jakab e. Német-Szt-Péter, temesvári tvszék. bej. ápr. 8., félsz. ápr. 20., csb. dr. Rosenfeld Béla, tmg. dr. Bleyer Izsó. — Pollák Adolf e. Nagyszombat, pozsonyi tvszék. bej. ápr. 7.. félsz. ápr. 21., csb. Vladár Isván. tmg. Borovánsz'ky Ede. — Weiszbrunn Mór e. Dévaványa, szolnoki tvszék, bej. márc. 21., félsz, ápr 22.. csb. Hubay Kálmán, tmg. dr. Tóth Imre. — Singer Lipót e. Hódmező-Vásárhely, szegedi tvszék, csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmg. Munkácsy Béla. — Zoványi Mihály e. Imely. komáromi tvszék. bej. márc. 14., félsz. márc. 27.. csb. Skoday László, tmg. dr. Peredy Géza. — Hesz Julianna e. Nagy-Kikinda, nagykikindai tvszék. bej. márc. 4.. félsz. márc. lí., csb. Kovách Gusztáv. — Bastaics M. e. Zágráb, zágrábi tvszék. bej. febr. 20.. tmg. dr. Coje A. — Schlesinger József e. Pozsega, pozsegai tvszék, bej. márc. Ki., tmg. dr. Kürschner Ede. — Deutsch Sándor e. Budapest, budapesti tvszék, bej. márc. 16., félsz. ápr. 15., csb. Hajdú Imre. tmg. dr. Képessy József. Pályázatok : A mármaros-szigeti tvszéknél jegyzői esetleg a Íj e g y z ő i áll. febr. 29. - A temesvári kir. Ítélőtábla' kerületében tobb joggyakornoki áll. febr. 29. - A szombathelyi kir. tvszéknél aljegyzői áll. febr. 29. - A komáromi jbiróságnál aljegyzői áll febr. 29. — A tapolcai jbiróságnál jegyzői esetleg a 1 j e&g y z ő i áll marc. 1. — A felso-vissói jbiróságnál albirói áll. márc 1. — A pancsovai tvszéknél aljegyzői áll. márc. 1. - A beregszászi tvszéknél a b,ro1 ..all\,,márc- 3. - Az eperjesi tvszéknél jegyzői esetlen aljegyzői all. márc. 5. - A szabadkai tvszéknél birói áll márc. I A budapesti büntetőtvszéknél aljegyzői áll. márc. 6. PALLAS RESZVE.", I TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN