A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 7. szám - Az igazságügyi költségvetés a képviselőházban

28 A JOG helyzete által nem akadályoztatott, bizonyítékul szolgál az, hogy gyermekét egy arasz mély gödörbe elásván, nyomban a hölvényi szó'lló'be ment és ott cseresznyét szedett; mert végre a szülés előtti és szülés utáni állapotát a vádlott oly óvatosan titkolta, hogy az iránt még legközelebbi hozzátartozóit is félrevezetni sikerüli és ekként megállapítandó, hogy első' Ízben született gyermekét is a vádlott ölte meg bűnös módon. A m. kir. Curia (1894 dec. 5. 11,001. sz. a.): Habár vádlott beismeri, hogy az 1893. évben kukoricakapáláskor egy délután, midőn a mezei munkából a hötvényi erdőn keresztül haza felé ment, az erdőben a szülési fájdalmaktól váratlanul meglepetve egy fiúgyermeket szült és ennek köldökzsinórját elszakitotta, de meg nem kötötte; a gyermek kevéssé sirt, de mindjárt meghalván, azt egy vakandtúrás mellett egy arasznyi mélységű gödörbe eltemette; tekintve, hogy vádlott vallomása szerint a magzat a terhesség június hónapjában született, hogy az fejletlen volt s hogy születése után rögtön meghalt; tekintve, hogy a gyermek hullájának felkeresése a vádlott által kimutatott helyen megkísértetett, de az feltalálható nem volt s ennélfogva nem lehet megállapítani, hogy a magzat a terhességnek mely időszakában született, hogy érett és életképes volt-e, hogy a születés után valóban élt-e s hogy a halál erőszakos módon okoztatott, vagy a szülésnél szükséges segély hiányából vagy pedig természetes uton következett-e be ? ennélfogva ezen esetre nézve egyedül a vádlottnak vallomása nem képez elégséges alapot a gyermekölés tényálladékának megállapithatására: ugyanazért mindkét alsó bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott az 1893. évben született gyermekének megölése miatt ellene emelt vád alól felmentetik és terhére fenmaradó, az 1894. évi június 1-én elkövetett egyrendbeli gyermekölés bűntette miatt összbüntetésül két évi börtönre ítéltetik: egyebekben stb. A btkv 270. i;. 2. pontja értelmében a bűnvádi eljárás megindításának hivatalból van helye és habár a 22. számú curiai döntvény szerint bűnvádi eljárás megindításának indítványozására egyedül hivatott közvádló is csak a sértett, illetőleg annak felettes hatósága által adott felhatalmazás alapján járhat el, mindamellett a vád visszavonásának joga egyedül a közvádlót illeti meg; a sértett fél visszavonása hatálytalan, ha közvádló a vádjához ragaszkodik. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy minden büntetendő cselekmény a magánérdek mellett a közérdeket is sértvén, minden delictumnak hivalalból való üldözése képezi az általános szabályt, melynek ellenében a btkv különös részében meghatározott némely cselekményeknek magán-indítványra való üldözhetősége és ez indítványnak bizonyos cselekmények iránti eljárásban az ítélet meghozatala előtt lehető visszavonása kivételt képezvén, e kivételes intézkedés szorosan értendő; tekintve, hogy némely ügyekben az eljárás előfeltételét képező magáninditvány a btk. XVII. fejezetében fölemiitett, a közvádló fellépésének előfeltételét képező felhatalmazástól lényegesen különbözik; tekintve, hogy ezek folytán a magáninditvány visszavonhatásáról intézkedő 116. §. rendelkezéseiből arra, miszerint a felhatalmazás is hasonló joghatálylyal visszavonható lenne, következtetést vonni már azért sem lehet, mert ilyen intézkedést a btk. nem tartalmaz; tekintve, hogy ilyetén intézkedés mellőzése magyarázatot nyer a 263. §. 1-ső pontjában, a mely szerint a sértő állítás bizonyítása meglévén engedve, a közérdek szempontjából meg sem tűrhető, hogy a bizonyítás eredménye szerint a sértett közvádlónak adott felhatalmazásnak visszavonásával az anyagi igazság birói megállapítását, esetleg a közérdek nyílt sérelmére megakadályozza; tekintve, hogy ép ügy, mint a közérdek ezen szempontjából az is megengedhető, hogy a hivatalból való eljárásra a felhatalmazást a sértett közhivatalnok felsőbbsége — esetleg ennek kérelme nélkül is — megadhassa, a közérdek azt is megköveteli, hogy a bizonyítás eredményéhez képest az indítványnak fentartása vagy visszavonása egyedül a közvádló jogkörébe tartozónak vétessék; ezeknél fogva a kir. Ítélőtábla végzésének megváltoztatásával, az eljáró kir. törvényszéknek fent idézett keletű és számú végzése hagyatik helyiben a fent elősorolt és az abban felhozott indokokból, mely utóbbiak közül azonban azon indok, mely szerint a felhatalmazás az igazságügyminiszter által adatott volna, mint az iratoknál fekvő 33,127/893. I. M. sz. rendelet értelméből nem meríthető indok — mellőztetik. (1894 dec. 18. 8,972.) Ha vádlott egy házban több egymástól elkülönített lakaf tal zárt padlást tört fel, hogy a lopásokat a külön-külön padlásbirtokosok sérelmére kövesse el, a külön jogok sérelmére végrehajtott lopásokat egységesíteni nem lehet, hanem annyiféle lopást követett el, illetőleg kísérelt meg a vádlott, a hány egyén kárára padlást tört, ingó dolgot vett és tulajdonított el, illetve a padlások lakatainak leütésével a lopásokat megkezdte, de be nem fejezhette. A m. kir. Curia: (1894. évi novemb. 23-án 10,332. sz.) Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. Az a kérdés, hogy helyesen értelmezte-e a felebbezési bíróság a peres felek bérleti viszonyát szabályozó szerződés tartalmát ? csak annyiban szolgálhat felülvizsgálati okul, a mennyiben a szerződések értelmezésére vonatkozó valamely jogszabály megsértetett. Az a kérdés, hogy tanuk vallomása képez-e és minő bizonyítékot? mint a bizonyítékok mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: S. S.-nek, P. F. ellen bérelt helyiség kiürítése iránti sommás perében a I). 24/4. sz. a. beadott felülvizsgálati kérelem folytán. Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében megállapította,, hogy alperes felperestől a Bpest VIII. ker. Csokonai-utca 10. sz. a. háznak földszinti ntcai részét lakatos és redőnygyár üzésére vette bérbe; és hogy az alperes a bérleményt más, t. i. asztalos üzlet céljaira használja s e használatot felperes bérbeadó felszóllitása ellenére meg nem szüntette. E megállapított tényállásra, mely az 1893 : XVIII. t.-cikk 197. első bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, a felebbezési bíróság helyesen alkalmazta a székesfőváros lakbérleti szabályzata 12. és 13. §§-ai rendelkezéseit, mint anyagi jogszabályokat; arra nézve pedig, hogy a felebbezési bíróság ítéletében valamely jogszabály megsértésével lettek tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva, vagy felhozottaknak tekintve, alperes felülvizsgálati kérelmében bizonyítékot nem szolgáltatott. Mert az a kérdés, hogy helyesen értelmezte-e a felebbezési bíróság a peres felek bérleti viszonyát szabályozó szerződés tartalmát? csak annyiban szolgálhatna felülvizsgálati okul, a mennyiben a szerződések értelmezésére vonatkozó valamely jogszabály megsértetett volna, mely eset ezúttal fenn nem forog; továbbá; mert az a kérdés, hogy E. F. és S. J. tanuk vallomása képez-e és minő bizonyítékot? mint a bizonyítékok mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyát nem képezheti; végre mert a nevezett tanuknak, köztük a 20 éves korú S. J.-nek is mint felperes üzleti alkalmazottjainak kihallgatása nem ütközik az 1893 : XVIII. t.-cikk rendelkezéseibe. (1895. január 28. G. »/3 1894. P.) Sommás eljárásban az ügyvéd a tanú- és tolmácsdijakat nem tartozik sajátjából akár előlegezni, akár megfizetni. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A kir. törvényszék az elsöbiróság végzését megváltoztatja és a 20 forint tanú- és 4 forint 38 kr. tolmácsdij fizetésének terhe alól a felfolyamodó ügyvédet felmenti. Indokok: Jóllehet a felfolyamodónak megbízója nem perelt szegénységi jogon és következőleg a peres eljárás folytán felmerült költségek tekintetében az irodai átalányt igénybe venni nem lehet, az elsöbiróság végzését mégis meg kellett változtatni, mert a törvény nem rendeli, hogy sommás eljárásban, a hol az ügyvédi képviselet nem kötelező, a megbízásból eljárt ügyvéd, a tanú- és tolmácsdijakat sajátjából tartozik akár előlegezni, akár megfizetni. (1895. jan. 26. E. 12.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Feith Gábor e., a budapesti keresk. s váltótrvszék., bej. márc. 7., félsz, ápril 4., csb. dr. Istvánffy Lajos. tmg. dr. Lehotzky Antal. — Balogh s tsa e., a bpesti keresk. s váltótrvszék., bej. márc. 7., félsz. ápr. 4., csb. Karacsay Gerő, tmg. dr. Berezeli Antal. — Epstein József e., a kaposvári trvszék., bej. márc. 20., félsz. ápr. 3., csb. Perczel Ákos, tmg. dr. Lőventrist Ödön. — Bettlheim Márkóné e., a n.-kanizsai trvszék., bej. márc. 1., félsz. márc. 18., csb. dr. Neusidler Antal, tmg, dr. Löke Emil. — Róth Jakab e., a debreczeni trvszék., bej. márc. 30., félsz, ápril 1., csb. dr. Vass Antal, tmg. Molcsányi János. — Flecker Miksa e., az egri trvszék., bej. ápr. 5., félsz. ápr. 26., csb. dr. Miskovics Flóris, tmg. Debreczeni Károly. — Fonfeder Sámuel e., a gyulai tszék., bej. ápr. 9., félsz. máj. 4., csb. Domonkos László, tmg. dr. Sailer Vilmos. Weisz és Stern e., a szabadkai trvszék., bej. márc. 1., félsz. márc. 18., csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Nikolausz Béla. — Schwarcz Bertalan e.. a balassa-gyarmati trvszék., bej. márc. 22., félsz, ápril 5.,^csb. dr. Vida Géza, tmg. dr. Ligeti Mór. — Fakler József e., a szegszárdi tszék., bej. ápr. 4., félsz. ápr. 24., csb. ifj. Závody Albin, tmg. dr. Müller Ferenc. — Révész József e., a kaposvári trvszék., bej. márc. 8., félsz. márc. 23., csb. dr. Krammer József, tmg. Matolcsi Sándor. — Goldstein és Jakobovits e., a szatmár-németii trvszék, bej. márc. 3., félsz. márc. 18., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. Nagy Elek. — Lampel Ignác e., a gyulai tszék., bej. ápr. 1., félsz, május 1., csb. dr. Sereghy Mihály, tmg. dr. Bikágy Antal. — Vajda József e., a pécsi trvszék., bej. márc. 27., félsz, ápril 17., csb. Geiger Dezső, tmg. dr. Egri Béla. — Sternheim M. és fia e , a fehértemplomi tszék., bej. márc. 30., félsz, ápril 20., csb. Horváth Géza, tmg. dr. Markovics György. — Mina Alajos e., a fehértemplomi tsz., bej. aprü 2., félsz, ápril 25., csb. Horváth Géza, tmg. Rosin M. János. Pályazatok: A bpesti tszéknél jegyzői állás febr. 21-ig.— A nagylaki jbságnál a 1 b i r ó i állás febr. 23-ig. — A fogarasi jbságnál albirói állás febr. 2(i-ig. — A győri kir. itélő tábla területén több joggyakornoki állás. P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.