A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 7. szám - Az igazságügyi költségvetés a képviselőházban

54 A JOG A 34. §. második bekezdését a következő szöveggel helyesbíteném : Miért is a bányahatóság köteles az ily kérvényekre a beiktatás alkalmával a sorszámon kivül az érkezés napját és óráját oly pontosan feljegyezni, hogy a beadvány elsőbbségére kétség ne támadjon.)) A hol az állam nem tartja fenn magának azon jogot, hogy az ugyanazon területen kérelmezők közül azt válaszsza ki, a kinek szakképzettsége, ügyessége és tőkeerejében legnagyobb biztosítékot lát az eredményre nézve,24 ott az ugyanazon területre egyenlő erős jogcímek mellett jelentkezők között csak az elsőbbség dönthet. A kényszer közösség eszméje, a mi — egyezség hiányában — a javaslat szerint alkalmaztatnék és a mi az 54-iki osztr. bányarendtartásból van átvéve (53., 74. ok), nem igen szerencsés ötlet, mert az a vállalkozás terén ritkán vagy soha sem vezet jó üzleti eredményre. Talán — kivételkép — az ugyanazon pillanatban és területre benyújtott kérvényekre lehetne alkalmazni, de ez a legritkább eset és ilyenkor is elsőséget nyújtanék a kizárólagos kutatók számára, ha a felkért terület egészen vagy részben a kutatási körbe esnék és ő nem egyedül a javaslat által a kör köze péie szorított fentartott területhez kíván ragaszkodni (19. §.). Ennyivel bőviteném a kizárólagos kutató jogait a fenntartott területre nézve s így az egyenlő prioritás kérdésében az ő erősebb jogcíme döntene. A 36. §. 1. pontja (a 29. §-nál előadottak értelmében) következően módosulna : meggyőződést szerez magának afelől, hogy a bejelentett ásványlelet természeti településében tényleg megvan és a kérvény beadása előtt feltaláltatott. Hogy az ((bányászati nyerésre alkalmasa, az mint felesleges, kihagyandó. A 39. §. a hatóságnak nem ad kellő útmutatást, hogy a felszólalamlók vagy a folyamodó közül kit utasítson perre ; «az ügy állásához képest («Stand der Sachen» Vollzugsvorschrift 48. §.) perre utasítani valakit», nagyon általános kifejezés. A perindítás annak a terhe, a ki gyengébb jogcímmel bír, egyenlő jogcímek mellett pedig az döntene: ki van az igényelt jog birtokán kivül? A perre utasító határozat ellen jogorvoslatnak nem volna helye. A 41. §. 6. pontja (úgyszinte a 36. §. 5. és a 35. §.. 4. pontja) a szénkérdés eldöntésével függ össze és annak kimeneteléhez képest marad vagy módosul. Milyen legyen a bányatelek alakja és terjedelme (43., 44. és 42. §íj-ok) ? e kérdésre a törvényhozás könnyen felelhet, mert a különböző rendszerekben lehet válogatni. Belföld. Az igazságügyi költségvetés a képviselőházban f. hó 8-án vette kezdetét, melynek folyamán Erdély igaz ságügyminister kifejtette igazságügyi pro grammját, mely általános tetszéssel találkozott a parlament minden pártjánál A nagyérdekü programmbeszédet a következőkben ismertetjük : Erdély Sándor igazságügyminister: Mielőtt az igazságügyi költségvetés részletei felett a vita megindul, a tisztelt ház engedelmével alkalmat vesz magának, hogy álláspontját az igazságügyi politikával szemben néhány szóval röviden jelezhesse. (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügyi politikának jövőben követendő iránya meg van adva az ország újabbkori jogfejlődésében. Az igazságügyi politikával. szemben ő is ugyanazt az álláspontot foglalja el, a melyen az előző igazságügyi kormány állott. (Helyeslés jobbfelől.) Erről az álláspontról, saját elvei megvalósítására törekszik és minthogy ez az álláspont itt e Házban több izben megvilágítást nyert, ez alkalommal ebben a kérdésben többet mondani szükségesnek nem tart. Ezután áttér a részletekre. Széleskörű terveket nem szándékozik a tisztelt Ház elé terjeszteni. Az igazságügy terén a reformszükségleteknek oly nagy tömegével állunk szemben, hogy már magában a helyes egymásután megállapítása nagy nehézséggel jár. Rá nézve ezt megkönynyiti az a körülmény, hogy az utóbbi évek jogfejlődésében részt vett. Az igazságügyi administratió javulása nélkül a törvények sikeres reformjára gondolni sem lehet. Első feladata lesz, hogy az örökösödési eljárást még ez év folytán életbe léptesse. Szükség van a végrehajtási törvény némi módosítására és pótlására. E tekintetben már kész tervezet áll rendelkezésére, a melyet megfelelő revisió után, közelebb a Ház elé fog terjeszteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindezek kiegészítését képezik a sommás eljárás megalkotása és életbeléptetése által megkezdett ama reformnak, meiy törvénykezési eljárásainknak az egész vonalon modern átalakítását tűzte ki célúi. ** Ez pl. a francia jog álláspontja, í. Féraud-Girand id. m. 1. k. 254. s. k. L A polgári törvénykezés terén ezeken felül most feladatának tekinti a szóbeli eljárás consolidatióját. Előkészítem minden irányban a talajt arra, hogy az a tervezet, a mely az általános polgári perrendtartást foglalja magában, annak idejében szintén nagyobb rázkódás nélkül menjen át közéletünkbe. (Helyeslés.) Ez tulajdonképpen nem mint új reform, de mint a meglevőnek kiegészítése fog következni, mert a pereknek csaknem 90 százaléka már a közvetlenség és szóbeliség elvein alapuló perrendtartás szerint tárgyaltatván, a hátralevő résznek a keretbe beillesztése nehézséget már nem fog okozni. A büntető perrendtartásra nézve kijelenti, hogy sürgős reformszükségleteink közt ezt tekinti a legsürgősebbnek. Erre vonatkozólag kész törvényjavaslat áll rendelkezésére. Közelebb be fogja azt a háznak terjeszteni. (Helyeslés.) Felemlíti még azt a kisebb terjedelmű két törvényjavaslatot, melyek a kamatláb leszállítását tárgyazzák s melyek már a Ház előtt feküsznek. Ezeket mindjárt a költségvetés letárgyalása után óhajtaná elővétetni. Polónyi Géza: Melyik a másik? Erdély Sándor igazságügyminister: Kettő van e tekintetben, Horvátországhoz való viszonyainkhoz képest két ilyen törvényjavaslat fekszik a Ház előtt. Habár nem szoros értelemben vett törvényhozási teendő ugyan, de akkor, midőn a legközelebbi jövő teendőiről beszél, fontosságánál fogva nem hagyhatja' felemlités nélkül a házassági jognak ez évben történendő életbeléptetését sem. Röviden felemlíti még azokat a codificatorikus reformtervezeteket, melyek többé-kevésbé előkészítve megalkotásra várnak, a melyeket minőségük és sürgős voltuk szerint esetleg parallel a már emiitettekkei, a Ház elé fog terjeszteni. (Helyeslés jobbfelől.) Szakok szerint haladva, első sorban a szervezeti intézményekről emlékezik meg. A biróság és ügyészség szervezete terén két kisebbkörü kiható reformot jelez és pedig egy külön büntető törvényszék felállítását Budapesten — és a Budapest balparti polgári járásbíróságok egyesítését. A járásbíróságok egyesítésére nézve az előmunkálatok folyamatban vannak; ez késni fog, mert az elhelyezés esetleg építkezés kérdésével függ össze. Az igazságügyi igazgatás terén a bírósági fegyelmi törvény, továbbá az ügyvédi rendtartás és ezzel kapcsolatban az egységes birói és ügyvédi vizsga vár megalkotásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Az anyagi jog terén működése súlypontját a magánjog codexének megalkotása fogja képezni. Szándéka e tekintetben a következő: Miután az öröklési jog és családi jog tervezete ki van dolgozva — az általános részre és dologi jogra is vannak előmunkálatok — a kötelmi jog tervezete pedig munkában van: szükséges, hogy ezeknek úgy további kidolgozása, mint átvizsgálása és egy egyöntetű egészszé alkotása egy külön felállítandó bizottság feladatává tétessék és erre a célra az eddig külön működő erők egy szervezetbe összefoglaltassanak. Külön emliti fel azokat a novelláris intézkedéseket, a melyeknek megindítását még ez év feladatának tekinti. Erre nézve hármat emel ki: (Halljuk! Halljuk!) a zsellér telkekről, a jász-kun birtokviszonyok rendezésére vonatkozó eljárásról és a határőrvidéki vagyonközösségi viszonyok szabályozásán eszközlendő reformokról szóló javaslatokat. (Helyeslés jobbfelől.) Ezekre nézve az előadói tervezetek készek. Az anyagi törvény reformjához tartozik és a modern gazdasági élet szükségei által is sürgetve van a hitel-törvényeknek módosítása, illetve pótlása. Ilyenek: a tengeri, magánjogról, a szövetkezetekről, a magán biztosítási vállalatokról, a csődön kívüli megtámadásról és a csődeljárás revisióját tárgyazó tervezetek. Az anyagi büntető jog köréből egy törvényjavaslat a büntető törvények módosításáról és pótlásáról a tisztelt Ház előtt fekszik. Ezt a javaslatot is azok közé sorozza, a melyek megalkotása szükséges. A törvénykezési eljárás terén feladatának tekinti a fiumei törvénykezési viszonyok rendezését is, még pedig oly értelemben, hogy az az ország többi részeivel e tekintetben egyöntetűvé tétessék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A szorosabb értelemben vett igazságügyi administrat,i ó t nem csekélyebb fontosságúnak tekinti. (Helyeslés jobbfelől.) Es épen ezért teendőinek e csoportjára is kiváló gondot kiván fordítani. Oda fog törekedni, hogy az érvényben lévő jogszabályoknak és az életbeléptetendő új törvényeknek alapján igazságszolgáltatásunk zavartalan rendes menete biztosítva legyen (Helyeslés jobbfelől.) E részben csak példaszerüleg emliti fel, hogy a birói létszámot a segéd- és kezelő személyzetet a valódi szükséghez merten szaporítani fogja. A törvények szerint az igazságügyministert illető felügyeleti jogot szigorúan, de igazságosan fogja érvényesíteni. Szigorú őre eszek a bírói függetlenségnek. (Helyeslés.) Az igazságügy korebe tartozó kinevezéseknél kizárólag az igazságszolgáltatás fontos közerdeket es a valódi érdemek igazságos méltatását fogja szem előtt tartam. (Általános helyeslés.) Gondot fog fordítani arra, hogy a elek könyvek rendezése kérdésében az utóbbi evekben alkotott törvények végrehajtása lehetőleg gyorsittassék S