A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 7. szám - Az igazságügyi költségvetés a képviselőházban

A J minél szélesebb körre kiterjesztessék. Végre gondot fordit börtönrendszerünk fokozatos fejlesztésére és helyes, tikvényszerű kiépítésére, ide értve a már eddig is szép sikerrel működő javítóintézeteket. Ezekben jelezte álláspontját az igazságügyi politikával szemben általában és részleteiben is. A mi különben a codificationális munkálatokat illeti, azok nem egy-két év feladatát képezik. Az igazságügyi alkotásoknak finom szálai az elhamarkodott haladást nem tűrik. Az igazságügyi reformoknak legnagyobb ellensége a felületesség. Az ügyek természete és sürgős volta szerint megállapított egymásutánban, a reformokat alaposan előkészítve és megérlelve fog haladni. Hogy sikert érhessen el, ehhez feltétlenül szüksége van a Ház bizalmára és támogatására. (Zajos helyeslés jobbfelől.) A pécsi ügyvédi kamara közgyűlése. A pécsi ügyvédi kamara f. évi jan. 27-én tartotta meg évi rendes közgyűlését E r r e t h János országgyűlési képviselő, kamarai elnök elnöklete alatt. Kamarai elnök az egybegyűlt tagokat üdvözölvén, a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a «Pécsi Jogi Közlöny»-ről, mely rövid pályafutása alatt az ország ilynemű szakközlönyei közt a legelső helyek egyikét küzdötte ki magának. A mai számban közlött évi jelentést a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette s ehhez képest az igazságügyministerhez felterjesztés intézését határozta el. A kamarai pénztárosnak ezután tárgyalás alá került zárszámadásából megemlítjük, hogy a kamara mult évi bevételei 4020 frt 41 krra, kiadásai pedig 3867 frt 79 krra rúgtak. Az ügyvédi segélyalap az év végén 6325 frt 39 kr. vagyonnal bírt, az Erreth-alapít vány tőkéje pedig 1244 frt 02 krt tett, jelenleg tehát összesen 7570 frt 41 kr. tőkének jövedelme fordítható segélyezésre. A folyó évi költségvetést a közgyűlés 3766 frt 49 kr. kiadási és 3806 frt 62 kr, bevételi előirányzattal állapította meg. A segélyalap gyarapítására a folyó évben 697 frt lett előirányozva. Végül Szieberth Nándor indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a pécsi kir. törvényszék elnökét megkeresi a helybeli kir. járásbíróságnál egy ügyvédi várószoba berendezése iránt. Nyilt kérdések és feleletek. Az ítélet feloldása. (Az 1893 : XVIII. t.-c. 165. §-ához.) (Felelet.) Nem mondom, hogy teljesen vitán felül áll az 1893 : XVIII. t.-c. 165. § ának 1. pontja az értelmezés tekintetében, de nekem azért annak értelme iránt kétségem első elolvasás után sem volt. Persze, hogy az űj sommás eljárásról szóló törvény egészében lebegett szemem előtt. A felebbezés és felülvizsgálat sok rokon kérdés megoldásában találkozik. Az új törvény előbb részletesen foglalkozik a felebbezési bíróság előtti eljárás és alakszerűség szabályaival, azokat körülírván, kifejtvén. Itt fordul elő a 165. §. Felebbezési bíróságok a királyi törvényszékek; felebbezhetők — már a mennyiben és a melyek — egyedül a kir. járásbíróságok ítéletei A kir. járásbíróságoknál az ügyekben egyes bíró ítél. A felülviz=gálatról a törvény a 181—213. §§-ai rendelkeznek és itt már nem találkozunk ismétlésekkel, hanem rendelkezésekkel. Ilyen a 208. §., melynek utolsó tétele szószerint ez: «.. .a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési eljárásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.)) Ugyanezt mondja ki a 213. §. is. A felülvizsgálat már úgy az egyes biró által, mint a társas bíróság (kir. törvényszék) által eldöntött ügyben helyt foghat s a gyakorlatban bizonyára az utóbbi lesz a gyakoribb. Nyilvánvaló tehát, hogy a 165. §. 1. pontja javarészben a felülvizsgálati eljárásé. Java részben — mondom — mert a járásbíróság előtti eljárásban is előfordulhat a 165. § nak 1. pontja, pl. ha az ítéletet nem az a biró hozta, a ki előtt a szóbeli tárgyalás lefolyt. (107. §.) Mindent összevéve a 165. §. 1. pontja értelméhez nem férhet kétség s legfeljebb elhelyezése problematikus sikerű. Spectator kérdésében az utolsó bekezdés egyébirán jogász előtt naiv dolgokat tartalmaz s a kérdés egyes részét között megkapó az indokolatlan kíváncsiság. 1 Dr. Emmánucl Győző, Gyulafehérvárit. Árverési vevő jogai meddig terjednek ? Alábbi kérdésre nyerendő szives felvilágosításokat köszönettel veendem: Férj és feleség összevesznek — elválnak. A férj a neje tulajdonát képező és közvetlen szomszédságában levő szántóból mintegy felerészt a saját külön tulajdonát OG 55 képező fekvőhez csatolja és birtokolja 8 év óta. A nő birtokháboritásért panaszol, de elveszti jogérvényesen e perét. A nő tulajdonát képező és megcsonkított fekvő árverés alá kerül. Árverési vevő birtokbavezetést kér és nyer a megcsonkított fekvőre, de kiszállván a helyszínére, a kérdéses parcellát 1,000 •-öllel kisebbnek találja. Kérdés: van-e joga a megcsonkított parcellának telekkönyvileg kitüntetett 2,200 D-öl területét — tehát a 8 évvel előbb elszakított részletet is birtokba venni, tekintettel azon körülményre, hogy a férj az elfoglalt területet egy évnél hosszabb idő óta békésen birtokolja, és hogy a telekkönyv nem szavatol a terület nagysága tekintetében. H. R. Vegyesek. Üdvözlő felirat az igazságügyministerhez. A budapesti kir. ítélő tábla elnöke az igazságügyministernek arra az intézvényére, melyben az igazságügyministerré történt kineveztetését tudatja, üdvözlő feliratot intézett a királyi tábla nevében is, melyben a többek között ez foglaltatik: «A legőszintébb öröm meleg érzetével üdvözlöm Nagyméltóságodat a magyar igazságügy kormányzatának élén; üdvözlöm úgy is mint hazánk igazságszolgáltatásának rendezésénél korszakot alkotó nagynevű elődének méltó örökösét, üdvözlöm úgy is mint az egyesülten fennállott budapesti királyi táblának volt előadó bíráját, majd tanácselnökét, a kinek fényes birói működése emlékei irattárunkban vannak megörökítve. Engedje reménylenem, hogy a mult időknek és kartársi együttműködésünk e kedves emlékei biztositandják úgy a vezetésem alatt álló királyi tábla, valamint részemre is Nagyméltóságodnak oly felette becses jóakaratát. — A királyi tábla, valamint a magam részéről pedig méltóztassék meggyőződve lenni Nagyméltóságod, hogy magas hivatásában és terhes feladatának megoldásában szerény körünkben és tőlünk telhetőleg nemcsak kötelességszerű, hanem rokonszenves benső ragaszkodásunkból kifolyó legkészségesebb és legodaadóbb támogatásunkra számithat.* A budapesti kir. itélö tábla elnöke Szilágyi Dezső volt igazságügyministernek arra az iratára, melyben az igazságügyi tárcától való megválásáról értesítette, a királyi tábla nevében is bűcsúiratot intézett, melyben a többi között ez foglaltatik: «Közölvén a királyi táblával Nagyméltóságodnak e nagybecsű iratát, mai napon hozott teljes ülési határozattal felhíva lettem, hogy egyrészt a királyi tábla hálás köszönetének adjak kifejezést azon kitüntető figyelemért, melylyel Nagyméltóságod az igazságügyi kormányzat vezetésétől való visszalépésekor megemlékezni szives volt, másrészt pedig hogy saját sajnálatának fájós érzetét hozzam Nagyméltóságodnak tudomására, a mely nyomasztólag hat reánk azért is, mert nélkülöznünk kellend Nagyméltóságodat azon magas állásban, melyben úgy is mint széles látkörű és fényes szellemi tehetséggel tündöklő államférfiú, szeretett hazánk boldogitására irányozta fáradhatatlan hazafias működését, és ügy is mint az igazságügyi kormányzat vezetője a magyar igazságszolgáltatás helyes rendezése, és a lehető legmagasb színvonalra emelése érdekében nemcsak oly alkotásokat létesített, a melyeknek üdvös eredménye már jelenleg is szembeötlőleg nyilatkozik, hanem oly gazdag szellemi hagyatékot halmozott fel, a mely a magyar igazságszolgáltatás fejlődését a jövőre is biztosítja és a melynek sikeres érvényesülése az utódoknak leend kötelességszerű feladata. Nemes büszkeséggel és buzdító öntudattal megörökíteni fogjuk emlékünkben hazánk jogszolgáltatása történetének azon időszakát, a melyben mi is, habár csak a legszerényebb keretben Nagyméltóságod segédkező közmunkásainak sorában állottunk. — A magam részéről pedig engedje meg Nagyméltóságod, hogy leghálásabb köszönetemnek adjak kifejezést azon lekötelező jóakaratért, és ha szabad mondanom azon megtisztelő barátságért, melylyel úgy hivatali, mint magánérintkezéseimben találkozni szerencsés voltam, és mely hivatali kötelességeim teljesítésének törekvésében oly lelkesítő hatással volt.» Praktikus beosztás. Szegeden a sommás eljárás életbeléptetése óta működő felebbezési tanács eddig a délelőtti órákban tartotta üléseit. Különösen az ügyvédekre volt kellemetlen ez az időbeosztás, mert az ügyvédek az elsőfokú bíróságok előtt vannak elfoglalva a délelőtti órákban. Muskó Sándor törvényszéki elnök intézkedett ennélfogva, hogy a jövőben a felebbezési tanács nyilvános üléseit mindig délután 3 órakor tartsa meg. Actuális curiai határozat házfelügyelő és házmesterek számára. A m. kir. Curia a mult héten 10,614. szám alatt a következő végzést hozta: Tekintve, hogy a házfelügyelettel megbízottak kötelesek arra ügyelni, miszerint a ház oly állapotban tartassék, hogy a lakók testi épsége veszélyeztetve ne legyen; tekintve, hogy ezen általános szabályból kifolyólag a házak folyosói téli időkben, ha jegesek és síkosak, valamivel behintendők; tekintve, hogy Müller Mátyás, Drik Erzsébet és Rutkai Szabó Bandi tanuk erősítették, hogy annak a háznak folyosója, hol özvegy Szladek Tózsefné lakott és hol elcsúszván, balkarját eltörte, a kérdésben forgó télen behintve sohasem volt, bár az esetet megelőzőleg mások is elcsúsztak és a folyosónak behintését sürgették; tekintve, hogy ama ház felügyeletével Kaszás Ernő volt megbízva, míg Bakos Antal helyettes házmesternek az volt a kötelessége, hogy a folyosót szükség esetében behintse, a mit pedig ő figyelmeztetés dacára tenni elmulasztott és a mire Kaszás Ernő sem ügyelt és így az, hogy panaszos a sikos folyosón elesett és súlyos testi sértést