A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 7. szám - A bányatörvényjavaslat. Bírálat és ismertetés. Folytatás

A J ben és a bányahatóság által megszabott munkák teljesítésének ellenőrizésében elég biztosítékot lát a visszaélések ellen. A javaslat az ellennézetek összeegyeztetését kísérli meg, leszállítja ugyanis (az eredetileg 1,256 hektárra tervezett) kutató kör területét 781'.,, a fentartott területet pedig ugyanennyiről ltV'/s hektárra; tehát a mostani bányatörvényhez közeledik s megszüntetvén a kör és fentartott terület közötti aránytalanságot, az arányt körülbelül egy negyedben állapítja meg. Elörevégzett munka kimutatásához és időtartamhoz azonban nem köti a kutatási jogot, hanem megelégszik azzal, hogy kutatási illetéket (202. §.) hatóságilag megszabott munka teljesítést és termelési kimutatást követel. E kérdésre vonatkoznak a 10., II. és 18. §§-ok, ez utóbbinak azonban csak első bekezdése. Nehéz véleményt mondani egy még ki nem próbált rendszerről; de azért aggályom van, hogy a megszabott munka teljesítése feletti felügyelete és a termelési kimutatás ép oly kevéssé fogják a hegyzárlatot kiirtani, mint a kutatási illetékek kötelező fizetését. Mindez megvan most is, sőt ennél több, mert van időbeli — az igaz, hogy prolongálható — korlátozás, és van — hegyzárlat mégis. Hiszen azok is, kik e rendszer védői, a hatósági közegek számának a szükséghez mért szaporítását hangsúlyozták, beismervén, hogy a mai hatósági szervezet a célra elégtelen, és hogy e rendszer meüett a kutatási munkálatok komoly ellenőrzése (pedig ez a kérdés lényege) kivihetetlen. Minthogy azonban ez a hatósági szervezet kérdésével, a kör minimális és maximális terjedelme pedig — valamint azok fentartott területei — az adományozandó telkek kérdésével függenek össze, — egyéb megjegyzéseimet az illető helyen adom elő. A 13. 5;. második bekezdése szerint: az ugyanazon napon, ugyanazon területre jelentkezők — egyezség hiányában — az összevágó területet közösen kapják kutatásra. Alapjában helytelen, következményeiben bonyodalmak .szülője; a jogok versenyénél, illetve összeütközésénél egyenlő erejű jogcímek mellett mindig az elsőbbség dönt. Prior tempore, potior jure; arra való az iktató könyv, hogy ott a bejelentés sorszámot kapjon, sőt az érkezés órája is feljegyezhető; igy van a porosz jogban is. A kutatási jel az igazolvány vételétől számított 15 nap alatt állítandó fel ( 16. §•„), a mi kissé sok (a mostani rendtartás 3 napot állapit meg), mert figyelmeztető jel hiányában mások jóhiszeműen hiába való költségbe verik magukat. A jel alakja nagyon is körülményesen van meghatározva; felesleges is, gyakorlatilag értéktelen és terhes. A jel — mint a kör központja — figyelmeztetés mindenki számára, hogy attól a jeltől pl. 500 méternél közelebb ne kezdjen kutatáshoz, de erre elég egy bányászjelvénynyel ellátott pózna. Aki közelebbi adatok iránt érdeklődik, az a politikai hatóságnál megtudhatja, hiszen nemcsak a kutató jelenti be a jel felállítását (17. §.), hanem a bányahatóság is megküldi az igazolvány mását (14. §.) a politikai hatóságnak, mely azokat sorrendben gyűjti és megtekintésüket bárkinek megengedi (22. §.). Bárki meggyőződést szerezhet az ügy állásáról, ha mindezt a tábla nem hirdeti is, melyről az időjárás viszontagságai úgyis letörlik mielőbb a hivatalos adatokat, ha csak érc vagy olajfestésű betűk nem hirdetik azokat (talán erre kell a 15 nap ?), a mihez a félreeső hegyvidékek szegény bányászai nehezen jutnak. A 19. harmadik bekezdése «a földtulajdon tartozékát képező ásványokról)) szól; helyesebb volna ily szöveg : a földtulajdonos rendelkezése alá eső ásványok stb , mert a tartozék valamely fődolog mellékdolga, azzal használati célokra egyesítve, de természeti különlétét megtartva ; és igy helyesen használt kifejezés: a bányaüzemhez szükséges gépek, szerszámok, térképek stb.-ire (73. §,), mik a bányaművek tartozékai De az ásvány nem tartozéka a földnek (csak úgy vagy ép oly kevéssé, mint a halászati és vadászati jogok, noha ez a két törvény igy mondja). A 23. ij-ra egy kis irálymódositás reá férne. Tautológiában szenved: a «kár és kártalanítás" kifejezés egy mondatban négyszer előfordulva kellemetlen is, felesleges is. Egyszerűbben igy hangzanék: a «károk megtérítése, illetve biztositása». II. A III. fejezet a bányatulajdon (adományozás és engedélyezés cimén valój szerzéséről szól s ilykép a 70 iki bizottsági javaslatban és a mostaninak eredeti szövegében foglalt felkérvényt (Muthung) elejtette.19 A mi igen helyes, mert a kizáró lagos kutatás és adományozás intézményei közé beékelni egy olyan intézményt, melynek részei már felbontva: részint a OG 53 zártkutatási jogokban, részint az adományozás iránti eljárásban benfoglalvák, felesleges volna. A sajátképi felkérvény, úgy a mint azt a porosz jog szabályozza, egy egész önálló jogintézmény, mely a felkérőnek a felkért területre dologi jogigényeket biztosit, melynek az adományozott bányatelek tulajdon joga sem praevarikál; a jogtan a felkérő e jogigényét a megnyílt, az adományosét pedig a birtokba vett örökséghez hasonlítja.20 Ha ez a hasonlat sántikál is, annyi bizonyos, hogy ezen igényeket, bár szerényebb mértékben a javaslat a kizárólagos kutató részére a zárt kutató körben és a fentartott területben biztosítja; és a jogigények adományozás által való megsértése ellen a 40. §-ban biztosított kereseti jog által nyújt védelmet. Ha ugyan a gyakorlat ezt igy értelmezendi. E lényeges és a hozzátartozó egyéb részek leszámítása után a mi felkérvény elnevezése alá tartoznék, az nem volna egyéb, mint az adományozási kérvény alakszerű kelléke nek és esetleg a bányaszemlének szabályozása, a mi már a felkérvény intézményének nevére is alig érdemes és az adományozási intézmény kiegészítő része. Hogy a kizárólagos kutatás és a végcélját kér.ező adományozásra vonatkozó rendelkezések között megvan-e a kellő összhang ? arról alább lesz szó. Mig a szakaszok során odajutok, a közbeeső §§-okra következő észrevételeim vannak : A 29. §. e kifejezését: «hogy az ásvány a megjelölt feltárási ponton a kérvény beadása előtt feltaláltatott legyen» kiegészitendőnek vélem e beékelt szavakkal: «természeti település ébe n», a mi nemcsak szabatosabbá tenné a szöveget, de egyúttal a szakasz utolsó és félreértésekre alkalmul szolgáló mondatát is feleslegessé tenné. A természeti település feltételszerű kijelentése azért is szükséges, mert különben a hányókból (Halde) záporesők vagy vízmosások által mélyedésekbe, völgyfenekekbe sodort ásványtartalmu rétegeket is lehetne az alatt érteni, holott az ily ásványokat a javaslat a kültelkek adományozására szánta: hányók, terek elnevezése alatt (45. §.); de már ez esetben nem a hányótereken volnának azok. A végső mondat — mely az ásványok bányászati nyerésre alkalmas voltát az érvényességi feltételek közé sorozza — elhagyandó, mert veszedelmesen hasonlít a ((lefejtést érdemlőség)) (Abbauwürdigkeit) intézményéhez, a mit pedig a javaslat sem akar fentartani, és a melyhez már jelenlegi bányahatósági gyakorlatunk sem mindig ragaszkodik.21 Pedig az egy határozott fogalom, minden gyámkodó balkövetkezményeívei együtt, mig a kifejezés ((bányászati nyerésre alkalmasa, jóval határozatlanabb és egyes esetekben, félszegül alkalmazva az előbbinek hátrányaihoz vihet. Hogy e mellett csak oly telepre keletkeznék bányavállalat, mely művelésre alkalmas, arra is kellő biztosítékot nyújtana a ((természeti települési) feltétele; ez félreérthetlenül kifejezi azt, hogy bizonyos fajú ásványnak telep vagy érképződése természeti fekvényében találtatott és igy egy bányavállalat megkísérlése nem épen szédelgés. Haszonnal vagy kárral? az a vállalkozó dolga. A legtöbb jog szövege megelégszik ezzel és csak a bányahatósági döntvényekben vagy tudományos kifejtésekben találhatók e kifejezések: «bányászati nyerésre vagy komoly feltárásra méltó», mint a konstatált természeti település következménye és magyarázata.22 A fekvési térképben (30. valamint az adományozási kérvénynek ezzel összefüggő részében (27. §. 3. p. szükségesnek látnám a feltárási pontnak a két elmozdithatlan ponttól való távolságát és irányát a déllőhöz (Meridián) viszonyítva kitüntetni és ezt a szövegben mindkét helyen kifejezni. Igaz, hogy ez szokás és alig lehet máskép, de az egyöntetű eljárás és világosság érdekében az északdelejvonal megadását követelni nem árt, mert különben a legtökéletlenebb térképek beterjesztése is képzelhető ; haladottabb államok törvényei is megkövetelik s a bizottsági javaslat is fölvette.23 "> 70-iki jav. 31—44. §§. B. t. jkv. 145—150. s. k. 1. 80 Ha a bányahatóság a felkérvény elutasításával másnak adományozta a felkért területet, a visszautasítástól számítandó 3 hó alatt a felkérő a birtokbiróság előtt beperelheti az adományost. A kereset tárgya: az adomány érvénytelenítése és a felkérő jogainak megállapítása, tehát egy ítélettel eldöntendő dologi jogi idény. Porosz b. t. 22., 31. és 35. §§-ok. K 1 o s t e r m a n n id. m. 88. 1. 29. jegyzet. 21 L. «Szemle bányajogi gyakorlatunk terén» Jogtud. Közlöny 1885. évf. e sorok Írójától. «Auf seiner natürlicher Ablagerung)) mondja a porosz jog 15. §-a (A birói és hatósági döntvényeket 1. Klostermann id. m. 94. 1. 34. j.) U. i. Fer a u d - G i r a n d «Codes des minesa 1. k. 291.123 P. b. t. 17. §. Biz. jav. 39. §. 2. bekezd.