A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895 / 7. szám - A hamis és hamisított cheque
A JOG 51 zett ugyanis a kibocsátónak nem e g y, hanem két akaratnyilatkozatával áll szemben ; — az egyik a kibocsátónak a chequeszerzödésben nyilvánuló azon általános és előzetes akaratelhatározása, melynek értelmében az intézvényezettet feljogosítja, de k ö t e 1 e zi is, hogy az utóbbinál jelentkező chequejeit minden előzetes értesítés nélkül beváltsa; — a másik pedig a chequeben jelentkező azon speciális akaratnyilvánítás, hogy egy megfelelő összeget a cheque legitimált birtokosának fizessen ki; — hogy a hamis vagy hamisított cheque nem képviseli a kibocsátónak ezen utóbbi akaratát, az bizonyos, de ép oly bizonyos, hogy fennáll a kibocsátónak előző (a chequeszerződésből eredő) akaratnyilatkozata, mely az intézvényezettet arra készteti, hogy a kibocsátó érdekében chequeket beváltson, mely f u n k c i ó j á v a 1 azonban szükségkép és e 1 v á 1 a s z t h a 11 a n u 1 jár azon veszély, hogy a legnagyobb elővigyázat s szorgos figyelem dacára is egy ügyes hamisító által tévedésbe ejthető.1 Itten tehát nem forog fenn az »a n sich« esete, hanem ellenkezőleg igen nyomós körülmény arra nézve, hogy a »casus«, mint a chequeszerződésbcn nyilvánuló általános akaratnyilvánítás corrolariuma, a chequckibocsátó terhére rovassék. Terhére volna ez rovandó annál is inkább, mert a chequeszerződés által létesült jogviszony legközelebb áll a mandátumhoz, már pedig a classicus római jogban 2 Paulus nézetével szemben inkább Africanus azon nézete talált elismerést, hogy a mandans mandatariusnak még azon károkért is felel, melyek őt megbízása teljesítése alkalmából véletlenül érték, mely nézet a francia code civil 2,000. S-ában js érvényesül de mandant dóit aussi indcmniser le mandataire des pertes que cclui-ci a cssuyées á l'occasion de sa gestion, sans imprudence qui lui sóit imputable«. És tényleg az osztrák törvényjavaslat ezen nézetet érvényesiti, mert a 19. 5; 4. pontja szerint »Hat der Bezogene einen falschen oder vertalschten Check eingelöst, so haftet er dem angcblichen Aussteller des verfálschten Checks nur insoferne, als er bei Einlösung des Checks nicht im guten Glauben war oder es dabei an der gehörigen Aufmerksamkeit mangeln liess«.3 Ezen két ellentétes nézettel szemben U n g e r József4 elméleti alapon azon eredményre jut, hogy a hamis chequcből (vagyis a kibocsátó aláírásának hamisításából) eredő kár az intézvényezettet, a cheque tartalmának hamisításából eredő kár pedig a kibocsátót terheli. Kiindul ugyanis azon csakis helyeselhető nézetből, hogy a francia code felfogása túlzott, s hogy hasonló summa aequitas a mandatarius javára inaequitas-sá válik a mandanssal szemben; — szerinte megkülönböztetendő azon baleset, mely a megbízás teljesítésével okozatos és közvetlen összefüggésben van, úgy, hogy annak veszélye a megbízás teljesítésétől el nem választható, vagyis ex causa mandati, azon balesettől, mely a megbízás teljesítése folyamán éri a megbízottat, a nélkül azonban, hogy ezen teljesítéssel az időpont véletlen találkozásán kívül bárminő összefüggésben volna: ex occassione mandati (minő pl. az, hogy teljesítés közben az utcán végig haladva, egy lehulló kő éri, vagy egy megvadult ló tapossa le); csak az ex causa mandati eredő balest imputálható a mandansnak, nem pedig az utóbbi is. Már most a cheque-szerződésből eredő jogviszonyt vizsgálva, a következő eredményre jut: »Die Bank übernimmt in dem fundamentalen Checkvertrag iconvention préalable), den sie mit ihren Kundén schlicsst, und der sich gewönlich als Nebenvertrag an cin Depositengescháft oder an ein Kontocorrentverháltniss anschliesst, die generelle Verpnichtung, die mittels Checks ertheilten Zahlungsauftráge ihres Kundén auszuführen; auf Grund dieses allgemcinen Zahlungsmandates ist die Bank verpflichtet une berechtigt, die einzelncn mittels Cheks gegebenen Zahlungsmandate des Kontonihabers zu vollziehen und auf Grund des betreffenden Spccialmandates Zahlung zu leisten Wird nun die Unterschrift des ausstellungsberechtigten Kontoinhabers gefálscht, so ist im gegebenen Falle in specieller Zahlungsauftrag gar nicht vorhanden ; die Bank zahlt nicht auf Grund einer wirklichen Zahlungsamveisung sondern auf den falschen Schein einer solchen. Die Bank zahlt somit ausserhalb ihres Generalmandates, der Verlust den sie erleidet, entsteht extra causam mandeti (ex occasione mandati) und muss daher vpn i h r getragen werden». A hamisított chequet illetőleg pedig.5 - In dem Checkvertrage übcrnimt in der Regei einc Bank die generelle Yerpflichtung, die auf sie ordnungsgemáss gezogenen und zur Zahlung prásentirten Cecks ohne vorhergegangenes Aviso sofőrt (bei Sicht) einzulősen. Der Aussteller des Checks braucht somit die Bank nicht davon zu benachrichtigen, dass er einen Check emittirt hat und auf wen und auf welche 1 Egy néhány évvel ezelőtt egy nagy váltóhamisítás alkalmából számos váltó oly módon hamisittatott, hogy a kelet, a lejárat, sőt az összeg vegyi uton eltávolítva s fel nem ismerhető módon újonnan pótolva lett. ! 1. Unger »Handeln auf fremde Gefahr«. 30—32. 1. ;) megjegyzendő, hogy ezen hely magában véve megfordítva van szerkesztve, a mennyiben az intézvényezett szavatosságáról rendelkezik, holott helyesen a kibocsátó szavatossága a kérdéses. 4 fentidézett müve 53. és következő lapjain. 5 1. id. müve 59—61. lapjait. Summe er denselben ausgestellt hat. Durch den Wegfall eines solchen Avis wird die Bequemlichkeit des Ausstellers in der Vesfíígung über sein Guthaben in beliebigen Theilbetrágen (sog. Zerstückelungsbefugniss) und die Leichtigkeit, Zahlungen durch die Bank zu leisten, bedeutend erhöht, und somit der Vortheil, welchen das Checkwesen dem Contoinhaber gewhrt0 betráchtlich vergrőssert. Dagegen wird die Situation der einlősenden Bank hiedurch wesentlich verschlimmert, indem sie bei dem Mangel eines Avisos, welches als »Warnungsbrief« dienen würde, der Gcfahr ausgesetzt ist, einen entstellten Zahlungsauftrag auszüführen, und einen verfálschten Check zu honoriren; unter der Bequemlichkeit des Verkehres leidet die Sicherheit desselben. Der Checkvertrag enthált somit einen mit besonderen Gefahren verbunden Zahlungsauftrag. Die mit der Besorgung eines Auftrages »unzertrennlich« verbundenen und »ex causa mandati« (hier des fundamentalen Generalmandates) entspringenden Gefahren muss der Mandant tragén, nicht der Mandatar, der aus dem Auftrag keinen Schaden leiden soll. Hat der Aussteller den Vortheil, dass die bezogene Bank ohne vorausgegangenes Aviso den prásentirten Check zu honoriren verpflichtet ist, so muss er auch die damit verbundenen Xachthcile tragen: will er es unterlassen, die bezogene Bank von Fali zu Fali vorher zu informiren, so geschieht dies eben auf s e i n e G e f a h r. Daraus folgt, dass der Aussteller im Fali der vorwurfsfrei (in good faith and without negligence) erfolgten Einlösung eines verfálschten Checks die von der bezogenen Bank gelcistcte Zahlung gegen sich gelten lassen und der einlősenden Bank die gezahlte Summe ersetzen muss: alioquin justa et probabilis ignorantia damnum ei adferet (Gaj. III. 160. §. 10. J. mand. 3. 26.) Die Ersatzpflicht findet statt, mag nun die Verfálschung die Person des Assignatars oder die Summe betreffen, welche ausgezahlt werden soll. Das Resultat ist somit abgesehen von Fállen eines Verschuldens folgendes: einen falschen Check lőst die bezogene Bank aufeigene Gefahr cin, einen verfálschten Check zahlt sie auf fremde Gefahr (auf Gefahr des Aussteller s).» A nagy hírű tudós tehát az utóbbi esetben concedálja, miszerint a hamisított cheque beválthatása, illetve ennek veszélye elkülönithetlen összefüggésben áll a chequeszerződésből folyó beváltási kötelezettséggel és hogy azért a mandátumból kiindulva, ennek kárával a kibocsátó terhelendő, ámde ugyanezen indok áll a hamischequere vonatkozólag is);7 azon állitás pedig, hogy a beváltási utasítás csak valódi chequere adatott, a nem valódi cheque beváltása tehát i a m a n d a t u m körén kívül történt, egyfelől ráillik a hamisított chequere is, másfelől pedig épen ezen extra mandátum kivüli cselekvés veszélye az, mely ezen mandátum teljesítésével elválaszthat] anul összefügg. Ungernek tehát a mandátumból kiindulva, következetesen oda kellett volna concludálnia, miszerint mindkét esetben a veszély és kár a kibocsáté>t terheli, magától értetődőleg azon eset kivételével, ha az intézvényezettet vétkesség terheli, melynek fenforgását azonban az általános tétellel szemben a kibocsátó tartozik igazolni. Ezen kérdés azonban nem oldható meg merőben az egyes singuíaris mandátum szempontjából, hanem figyelembe veendő még az, hogy az intézvényezett rendszerint nem szokott csak is sporadikus chequeszerződéseket kötni, hanem ilyenek kötésével s teljesítésével iparszerüleg foglalkozik s bizonyos feltételek mellett a nagy közönség rendelkezésére áll. Minden ipar gyakorlása pedig bizonyos irányban baleseteknek s sajátszerű, az iparágak szerint különböző veszélyeknek van kitéve, melyeknek viselése természetszerűleg együtt jár a foglalkozással oly annyira, hogy az iparszerű s állandó folytatása ezen foglalkozásnak, illetve annak a nagy közönség általi igénybevétele csak oly módon lehetséges, ha ezen veszélyt az illető' iparűző elvállalja még az esetben is, ha azt a speciális jogviszony elvénél fogva viselni tulajdonképen nem tartoznék. Ilyen az iparral járó veszély áthárítása már a római jogban sem volt ismeretlen; a hajósok, vendégfogadósok s istállótartók ellen már a praetor adott egy actiot in factum de recepto.8 «Ait Praetor: Nautae, Caupones, Stabularii quod cuiusque salvum fore receperint, nisi restituent in eos judicium dabo> [1. 6 az id. 1-12. sz. jegyzet : »Die Institution des Checks besteht übervviegend im Interessé des Contoinhabers, dem die Bank durch Einlösung des Checks einen Geschaftdienst ervveist, vvofür sie keine Provision bezieht. indem sie ihren Vortheil indirect in der Steigerung des Anreizes zur Deponirung von Geldern findet. derén Venvendung in eigenen Nutzen ihr gestattet ist«. ' Mert a hamis chequere is szórói-szóra ráillik, a mit Unger a hamisított chequeről mond : «Der Checkvertrag enthált somit einen mit besonderen Gefahren verbundenen Zahlungsauftrag)) és «Die mit der Besorgung eines Auftrages unzertrennlich verbundenen und (daher) ex causa mandati (hier des fundamentalen Generalmandates) entspringenden Gefahren muss der Mandant tragen !» 8 V é c s e y 254. §.