A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 6. szám - A hatásköri összeütközések biróságáról szóló törvényjavaslat

2 í A JOG Bűnügyekben Az ezüstkorona váltópénzt képez és ennek meghamisítása a btk. 204. §-ának második bekezdése szerint minősül. A budapesti kir. törvényszék : I. Fogva levő 15. J. elsőrendű vádlott, 14 év előtt egy és félhavi fogházzal büntetett korcsmáros és II. fogvalevő Cz. S. másodrendű vádlott, vagyontalan, írni olvasni tudó büntetlen előéletű kéjnő. bűnösöknek mondattak ki a btk. 203. §-ának 1-ső pontjába ütköző és e szerint minősülő pénzhamisítás bűntettében és ezért a btk. 204. §-ának 1-ső bekezdése alapján, a 92. § alkalmazása mellett, I. B. J. a mai naptól számított két és fél évi fegyházra és a 212. § alapján 5 évi hivatalvesztésre és a politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére, II. Cz. S. pedig a mai naptól számított egy évi börtönre és a 252. § alapján 3 évi hivatalvesztésre és politkai jogai gyakorlatá nak felfüggesztésére ítéltetnek. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla a kir. tszéknek ítéletét szoros összefüggés alapján Cz. L. vádlottra vonatkozó s felebbezéssel meg nem támadott részében is felülvizsgálat alá veszi; azt részben megváltoztatja, B. J. és Cz. L. vádlottakat pénzhamisítás büntette helyett a btk. 203. § 1. pontja és 204. § 2-ik bekezdése alapján pénzhamisítás vétségében mondja ki bűnösöknek, s ezért a btk. 204. §-ának 2. bekezdése alapján és pedig B. J.-t a btk. 91. íj-ának alkalmazásával hat hónapi fogházra ; Cz. L.-t a btk. 92. §-ának alkalmazásával négy hónapi fogházra ítéli ; a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlata felfüggesz tésének tartamát a btk. 57. §-ának is felhívásával mindkét vádlottnál egy évre leszállítja. B. J. fogházbüntetése a mai naptól számítandó, s abból az 1894-ik évi aug. hó 18-ától a mai napig tartott vizsgálati fogságnak megfelelő időtartam kitöltöttnek veendő. Cz. L. fogházbüntetése az 1894-ik évi aug. 18-ától tartott vizsgálati fogság által kitöltöttnek vétetvén, ez a vádlott azonnal szabadlábra helyezendő ; ezzel a változtatással a kir. tszéknek ítéletét helybenhagyja. Indokok: A koronaérték megállapításáról szóló 1892-ik évi XVIII. t.-c. 3. §-a szerint értékpénzt csak aranyérmek képeznek; a hivatkozott törvény 11. §-a szerint az ezüst, nikkel és bronzérmek ellenben csak váltópénz jellegével bírnak. Minthogy vádlottak egykoronásokat és húszfilléreseket hamisítottak, cselekményük a btk. 204. §-ának 2. bekezdése alapján nem bűntettet, hanem csak vétséget képez. Ezen az alapon a kir. tszéknek ítéletét a minősítésre s annak folytán a bhiitetésre nézve és pedig, minthogy B. J. felebbező vádlott előnyére szolgáló tekintet Cz. L.-ra is kiterjedt, mindkét vádlott javára meg kellett változtatni, dacára annak. n°gy Cz. L. felebbezéssel nem élt s reá vonatkozólag az ítéletben a kirügyész is megnyugodott. A büntetés kimérésénél az elsőbiróság által felhozott enyhítő körülményeknek elfogadásával, súlyosítóul véve B. J.-nál, hogy ő volt a bűncselekmény értelmi szerzője, a kir. ítélőtábla ennél a vádlottnál a btk. 91. §-át, Cz. L.-nál a btk. 92 §-át találta alkalmazandónak. Egyebekben a kir. tszéknek ítélete indokainál fogva hagyatott helyben. (1895 jan. 8. 12.069.) 1. Orvosi gyakorlatra nem jogosított egyénnek hypnotizálni tilos. 2. Orvosok csupán gyógyítás céljából hyrnotizálhatnak és csakis következő feltételek alatt: a) ha nagykorú egyén maga, vagy ha kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén szülei, gyámja vagy gondnoka abba beleegyezik ; b) ha a hypnotizálás foganatosítása alatt harmadik személy is jelen van. Az ezen rendelet ellen vétők kihágást követnek el és a mennyiben cselekedeteik a büntető törvény rendelkezése szerint súlyosabb beszámítás alá nem esnek, tizenöt napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. A m. királyi belügyminiszter 1894. évi december 19-én 103.84G, sz. a. kelt általános rendelete : A hypnotizálás. mint oly eljárás, a melynél fogva valaki öntudatlan és így védtelen állapotba hozható, csakis bizonyos feltételek betartása mellett lévén megengedhető, az országos közegészségi tanács javaslatára a következőket rendelem: Tekintettel arra, miszerint a hypnotizálás szakavatott orvosok kezében betegségek gyógyítására alkalmas, de szakavatatlanok által gyakorolva a hypnotizáltaknak, sőt a szemlélőknek egészségét különböző mértékben veszélyeztetheti, tekintettel továbbá arra, hogy a hypnotizált egyén oly cselekedetekre is fehasználható, a melyek reá vagy másokra sérelmesek, esetleg a törvények által tiltva vannak: 1. Orvosi gyakorlatra nem jogosított egyéneknek a hypnotizálást egyáltalán eltiltom. 2. Orvosok a hypnotizálást csak gyógyítás céljából s a következő feltételek betartása mellett gyakorolhatják : n> a nagykorú egyén saját, kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén szülei, gyámja vagy gondnoka beleegyezése nélkül nem hypnotizálható; /') a hypnotizálás csak harmadik személy jelenlétében szabad. A jelen rendeletem ellen vétők kihágást követnek el és a mennyiben cselekedeteik a büntető törvénykönyv rendelkezése szerint súlyosabb beszámítás alá nem esnek, tizenöt napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendők. Felhívom a címet, hogy e rendeletemnek hatósága területén való közzétételéről, pontos végrehajtásáról és az ellene vétőkkel szemben a büntető eljárás megindításáról gondoskodjék. Vízjogi ügyekben. A vízjogi törvény életbelépte előtt létesített, de nem igazolt vízi müvek engedélyezésének kérelmezésére a jog a vizmü tulajdonosának birtokon belül megadandó. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. minister úrnak m. évi 72,642/94. sz. a. G. vármegye alispánjához intézett ítéletében.) Idegeit területen már fennálló csatornák megnagyobbítása esetén csak a kibővítés céljaira elfoglalandó terület kártalanítandó, még azon esetre is, ha az engedély mint uj engedély az egész csatornázási műveletre vonatkozik. (Ily kijelentést tartalmaz a földmivelésügyi m. kir. minister urnák m. évi 30,874. sz. a. Sz. vármegye közigazgatási bizottságához intézett ítélete.) / 'izrendöri kihágások halmazata eseten nemcsak a pénzbüntetés szabandó ki külön-külön minden egyes kihágás után, hanem a behajthatlanság esetére meghatározandó elzárás tartama is az egyes pénzbüntetések után szintén külön-külön állapítandó meg. (Ily kijelentést tartalmaz a földmivelési m. kir. minister urnák 1893. évi 65,024. sz. a. V. vármegye alispánjához intézett ítélete ) Azon partbirtokos, a ki az egész meder tulajdonát szerzett jog alapján nem bírja, a halászatot az 1888: XIX. t.-c. 1. §-a alapján csakis az 1885: XXIII. t.-c. 4. §-ában megjelölt határidőn belül gyakorol</atja s azon túl az átellenes partbirtokos engedélye nélkül gyakorolt halászat a halászatra jogosított engedélye nélkül való halászat kihágásának tényálladékát állapítja meg. ("Ily kijelentést tartalmaz a földmivelésügyi m. kir. minister urnák m. évi 50,647. sz. a. kelt rendelete.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kempf Sándor e., a zágrábi tszék., bej. feb. 14., félsz, feb. 16. tmg., dr. Gavranits Péter. — Pollatsek Zsigmond e.. a nagyváradi trvszék., bej. ápril 6., félsz, april 20., csb. Steller Árpád, tmg. Hegyesi Márton. — Deutsch szül. Reisz Rozália e., a nyitrai trvszék., bej. febr. 26., félsz. márc. 26 , csb. Névery Ignácz, tmg. dr. Havas Ármin. — Probszt Mátyás e., a szatmárnémeti trvszéknél. bej. márc. 2. félsz., márc. 16., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Nagy Barna. — Schönfeld Iózsef e., a budapesti ker. s váltó trvszék., bej. márc. 4., félsz, ápril. 4., csb. dr. Bakó Gyula, tmg. dr. Klein Ödön. — Eckstein Jakab e., a balassa-gyarmati trvszék., bej. márc. 14., félsz. márc. 15.. csb. dr. Vida Géza, tmg. Frank Dezső. — Klein Fülöp e., a kalocsai tszék., bej. april. 20 , félsz, május 20., csb. Előd József, tmg. Kovács István. — Normay Janka e., a budapesti ker. s váltótszék., bej. márc. 4., félsz, ápril 4., csb. Róth Ferenc, tmg. dr. Hajcsi György. — Milovanov Ilia e., a pancsovai tszék. bej. feb. 9., félsz. márc. 9., csb. Scholmaschy Adolf, tmg dr. Bircescu Sándor. — Gyonin Gyura e., a pancsovai tszék., bej. feb. 27., félsz. márc. 37., csb. Scholmáschy Adolf, tmg. dr. Grigorijevics Miklós. — Fülöp Ignác e., a debreceni tszék., bej. márc. 7., félsz. márs. 27., csb. dr. Hrehuss Viktor, tmg. Simonffy István. — Kórody Károly e., a nyíregyházai tszék., bej. márc. 30., félsz, ápril. 20.. csb. dr. Récéi Sándor, tmg. Menyhért János. — Jánvári Péter e., a nyíregyházai trvszék., bej. feb. 18.. félsz. márc. 18., csb. dr. Szikszay György, tmg. Balkányi Gyula. — Schwéd Ferenc e., a gyulai tszék., bej. ápril. 6., félsz, május 1., csb. dr. Plopu György, tmg. dr. Bábsi Lajos. — Baktai Albert e.. a m-vásárhelyi tszék., bej. máj. 1., félsz, május 13., csb. dr. Posony Gábor, tmg. Biás István. — Pilis J. Gyula e., a gyulai tszék., bej. márc. 26.. félsz, ápril. 23., csb. dr. Sereghy Mihály, tmg. lloffmann Mihály. Csapodi Kálmán e., a soproni tszék., bej. márc. 16., félsz. ápr. 8., csb. dr. Wrchovszky Károly, tmg. dr. Bácsmegyei Ferenc. — Szladek E. e., a n.-becskereki tszék., bej. márc. 10., félsz, ápril 6., csb. Benedek Jenő, tmg. dr. Vastagh Bela. — Lázár Ármin e., a kecskeméti tszék., bej. ápr 10., félsz, május 10., csb. Sebasztiani Károly, tmg. Magyar Pál. — Pál István e., a m.-szigeti tszék., bej. márc. 12.i félsz. márc. 22., csb. Breznay Lajos, tmg. dr. Junger Lázár. — Weiszenstein Bernát e., a budapesti tszék., bej. márc. 2., félsz. ápr. 3., csb. Hajdú Imre, tmg. Grézló Ernő. Pályázatok : A beregszászi tszéknél aljegyzői állás febr. 15-ig. A pécsi ítélőtábla területén 6 joggyakorno ki állás feb. 14-ig. A nagykikindai trvszéknél jegyzői állás feb. 19-ig. A dunavecsei jbságnál aljegyzői állás feb. 19-ig. A szigetvári jbságnál e 1 j e g y z ő t állás febr. 19-ig. A kaposvári tszéknél aljegyzői állás feb. 20 ig. A devecseri jbságnál aljegyzői állás feb. 20-ig. A temesvári ítélő tábla területén egy joggyakornoki állás feb. 29-ig. A kalocsai trvszéknél aljegyzői állás feb. 22-ig. A zilahi tszéknél jegyzői állás feb. 22-ig. A n-kanizsai tszéknél jegyzői állás feb. 22-ig. P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BU0APE6TEN.