A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 52. szám - Az ügyvédi kar a milleniumi kiállításon

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 52. számához. Budapest, 1895 december hó 29-én. Köztörvényi ügyekben. Ha valamely munka teljesítésének dija előre szerződésileg meg nem határoztatik, abból az ingyen teljesítés még meg nem állapítható. Ha valamely munka díjazása szerződésileg előre meg nem határoztatik. a munka a rendes díjszabályok szerint teljesitendonek tekintendő. A komaromi kir. törvényszék 1892. június 13. 4,322. sz. a.) Niedermann Pál ügyvéd által képviselt P. János felperesnek Mattyasovszky Vilmos ügyvéd által képviselt M. Imre községi biró mint Kéménd község alperes ellen 702 frt 60 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt: A kir. törvényszék alperes községet arra kötelezi, hogy 954 frt 60 kr. tökét stb. felperesnek megfizessen. Indokok: Felperes a Garam folyón Kéménd község részére 1875—76. években épített állandó föhid körül teljesített mérnöki munkálatainak és fuvardíjainak diját követeli, mely 702 forint 60 krra rug. Alperes község nem tagadta, mig felperes a C) alatti képviselő testületi határozattal beigazolta, hogy alperes község határát kétfelé szelő Garam folyón egy állandó tahidnak a felállítását 1872. évben elhatározta és nem tagadta alperes, hogy azon időbeli községi biró, M. István felperest a hid tervének elkészítésével a község nevében megbízta, dijainak a község által leendő viselését igérte és hogy felperes az A) alatti térrajzot a községnek bemutatta és ennek alapján a község felperest a terv és költségvetés elkészítésével is megbízta; nem tagadta, bogy felperes még egy ujabb tervet is készített és azt a D) alatti méret-előirányzattal és az Ei alatti költségvetéssel együtt tőle a község átvette, annak ma is tulajdonában van. A Cl alatti képviselőtestületi határozat és az Fi alatti szerződés beigazolja, hogy alperes község az 1875. évi febr. 4-én tartott képviselőtestületi gyűlésében a felperes által készített hidtervet elfogadta, az D alatti tiszti ügyészi jelentés szerint más szakértőkkel megvizsgáltatta és az kifogástalannak és igen jónak találtatott. Ezen terv és méretelőirányzat alapján a község a hid felépítését elhatározta, az építéssel H. Miklós ácsot, mig a munkálatok technikai vezetésével és a felügyelettel felperest bizta meg; mindezt a Cl alatti határozattal a megyebizottság is jóváhagyta. Azt sem tagadta alperes, hogy H. Miklós a felperes terve szerint felügyelete alatt készített hidat 1876. ápr. 25-én a községnek átadta. Alperes azt tagadta, hogy a községi képviselő testület szabályszerűen megbízta M. István birót, hogy felperesnek a hid tervezeteért és költségelőirányzatáért bármiféle jutalomdijat a község nevében ígérjen és azt állította, hogy felperes mint esztergom megyei mérnők magángyakorlatot nem űzhetett és ilyen munkálatokért a községtől külön díjazást nem követelhet. Felperes azt ugyan nem bizonyította, hogy a díj ígéretével alperes község M. István birót megbízta, de tekintettel arra, hogy az 1875. febr. 4-én tartott C> alatti községi képviselőtestületi gyűlésében alperes község a felperes által készített tervet és egyéb munkálatokat elfogadta, a hídnak ezen terv szerinti felállítását .véglegesen elhatározta> és mint az előbbi megbízásnak folyamánya- és folytatásaképen a munkálatok technikai vezetésével és a felügyelettel felperest bizta meg, ez által elismerte, hogy csakugyan jogosan és a község határozata értelmében adta M. István biró felperesnek a megbízást, de különben is alperes hallgatag beismerésével bebizonyitottnak veendő, hogy M. István ezen megbízást a község nevében és határozata folytán tette. Tekintve, hogy alperesnek tudnia kellett, mert^ köztudomású tény, hogy ilyen tervet, méretelőirányzatot és költségvetést, mint hosszabb tanulmányozást és fáradságot igénylő munkát, valamint a technikai vezetést és felügyeletet szakértő mérnök ingyen nem készít és teljesít; hogy az azon időben érvényben volt 1870: 42. t.-c. nem rendeli és alperes nem igazolta, hogy Esztergom vármegye szabályrendelete úgy intézkednék, mikép a megyei mérnök a községek magántermészetű és jellegű építkezéseihez terveket és egyéb munkálalokat díjtalanul vagy leszállított áron köteles készítem, valamint a téchnikai vezetést és a felügyeletet gyakorolni, mert az 1870: 42. t.-c. 62. §. értelmében alkotott megyei szabályrendelet ez irányban nem intézkedik és hogy felperest mint megyei mérnököt ezen munkálatok végzésével a vármegye meg nem bízta, hogy alperes a községnek nem volt közege és azzal semmitele olyan összeköttetésben nem állott, hogy vele szemben maganmernőknek nem volna tekinthető és hogy felperessel rendelkezhetett volna; tehát akkor, a mikor alperes felperest a terv es egyeD munkálatok teljesítésével, valamint a technikai vezetessél es eiügyelettel megbízta, csak is díjazás mellett bízhatta meg, annál is inkább, mert semmiféle képviselőtestületi határozatban, jelentésben vagy szerződésben nincs kifejezve, hogy ezen munkálatokat felperes díjtalanul vállalta volna el és ezt alperes maga sem állította, sőt éppen ez által, hogy azt állítja, mikép felperest díjazni H. Miklós vállalkozó lett volna köteles, de azt semmivel sem bizonyította, elismeri, hogy felperes díjazás mellett vállalkozott a munkára; hogy azon körülmény, mikép a felperes által készített méretelőirányzatot H. Miklós vállalkozó is aláirta, azt igazolja, hogy ez a szerint volt köteles a hídépítést teljesíteni, de ezen, valamint azon körülmény, hogy H. Miklós ugyanazon időben érsekségi ácsmester, felperes pedig érsekségi mérnők is volt, nem bizonyítja, hogy felperest H. Miklós volt köteles díjazni és díjazta is; hogy felperes tagadásával szemben alperes semmivel sem bizonyította, hogy felperes mint 700 frt nem tagadott évi fizetéssel biró megyei mérnők, megánmérnöki gyakorlatot nem folytathatott, sőt éppen maga alperes is beismeri, hogy egyidejűleg esztergomi érseki mérnők is volt, tehát hivatalos teendőin kivül más mérnöki teendőket is végezhetett; hogy az alperes által felhívott 1886. 22. t.-c. az 1871: 18. t.-c. uralma alatt keletkezett 1872—1876. évi viszonyokra nem alkalmazható; hogy a C) alatti képviselőtestületi határozatban felperest alperes község épp úgy, mint H. Miklós ácsot, a ki a hid felépítését vállalta el, vállalkozónak nevezi; hogy a megyei közigazgatási bizottság jóváhagyó határozatában nem kötötte ki, hogy az építés technikai vezetését és felügyeletét felperes díjtalanul tartozik teljesíteni, és hogyha valamely munka teljesítésének a dija előre szerződésileg meg nem határoztatik, abból az ingyen teljesítés meg nem állapitható és mivel felperes dijai szerződésileg ki nem köttettek, az nem fosztja meg felperest a dijak követelhetésétől; hogy azon körülmény, mikép alperes község a saját érdeke vagy talán a szomszédos községek érdeke tekintetéből ilyen nagyobb szabású hid építésébe kapott, nem változtat felperesnek megérdemelt munkadiján é nem jogosítja fel alperest ezen dijak megtagadására: A kir. törvényszék beigazoltnak látja, hogy alperes község felperest a hidterv mérletelőirányzat, költségvetés, az építés technikai vezetésével és a felügyelettel a rendes díjazás mellett bizta meg és felperes csak díjazás mellett ajánlkozott erre. Ebből kifolyólag felperes által a dijigéret mellett történt megbízásnak és M. István biró fizetési haladék iránti kérelmének beigazolására megítéltetni kivánt főeskü mellőzendő. Minthogy akkor, ha valamely munka díjazása szerződésileg előre meg nem határoztatik, a munka a rendes díjszabályok szerint teljesitendőnek tekintendő, minthogy alperes nem jelel meg olyan díjszabályt, a mely Esztergomvármegye területén a hídépítés idejében az ilyen építkezésekre vonatkozólag érvényben volt, vagy most fennállana, felperes pedig a magyar mérnök és építészeti egylet N) alatt csatolt, általában elfogadott díjszabására hivatkozik és az e szerint felszámított tételek ellen alperes sem tett kifogást, hanem csak azt kifogásolja, hogy felperes mint megyei mérnök az N) alattiban meghatározott dijakat nem igényelheti, annál kevésbé, mert nincs mérnöki oklevele, azonban a megyei mérnöki állásra alapított kifogás a fent előadottak alapján elesik, az oklevél hiányára alapított pedig, tekintettel az 1870: 42. t.-c. 67. §-ára, amely a megyei mérnöktől sem kivánt oklevelet és tekintettel arra, hogy alperes sem tagadta azt, hogy felperes 1876. év után is még 7 évig volt megyei mérnök és hogy a megyei mérnöki állás a magánmérnöki állással a dijak tekintetében mindenesetre egyenjogunak veendő, figyelembe nem vehető és minthogy alperes a felperes által felszámított dijaknak az N. alatti ellenében szakértők által való megállapítását nem kívánta; azért alperest a tervvázlat, tervezet, költségvetés, munkatervezet és felügyelet, úgy a felülvizsgálatért felszámított 642 frt 60 krnak stb. megfizetésére kötelezni kellett stb. A győri kir. ítélőtábla (1894. okt. 10. 3,356 sz. a.) az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével egész terjedelmében feltétlenül elutasítja stb. Indokok: Felperes maga csatolta 7- alatt alperes községnek a korábban Esztergomvármegye tulajdonát képezett hídfők átengedése iránt a megye bizottmányához intézett kérvényét melyből kitűnik, hogy az alperes község által 1875. és 1876. években épített állandó főhidra nem kizárólag a nevezett község lakosainak volt szüksége, hanem az a hid, tekintettel arra, hogy a Garam folyamon Kálmától Kéméndig, tehát majdnem 12 mértföldnyi területen hasonló átkelési pont nem létezett, Esztergommegye és a szomszédos hontmegyebeli községek között fontos közlekedési vonalat