A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 52. szám - Az ügyvédi kar a milleniumi kiállításon

206 A JOG nyitott meg. Ennek a hidnak felállítása tehát, melynek helyén korábban is a megye tulajdonát képező hid állott, Esztergom vármegye közönségének is érdekében feküdt. Felperes tehát, ki abban az időben Esztergomvármegye főmérnöke volt, e hid építése körül teljesített munkálatainak díjazását alperes községtől csak az esetben követelhetné, ha beigazolta volna, hogy az általa teljesített munkálatok teljesítésére hivatalos állásából kifolyólag kötelezve nem volt. Minthogy felperes sem ezt a körülményt, sem azt az állítását, hogy alperes község felperes díjazása iránt kölelező Ígéretet tett volna, nem bizonyította, abból a feltevésből kellett kiindulni, hogy felperes a keresetlevélben igazolt mérnöki munkálatokat hivatalos állásánál fogva teljesítette s ez okból alperestől ezekért a munkálatokért külön díjazást nem igényelhet stb. A m. kir Curia (1895. oct. 30. 1,404. sz. a.) a másódbiróság Ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben stb. In d o ko k: Tekintve, hogy felperes a kérdésben levő fphidra vonatkozó térrajzot, terveket, méretet, irányzatot és költségvetést még 1872. évben alperes község akkori birájának felhívására és nem Esztergommegye hatóságának utasítására készítette el, a megyei hatóság pedig, minthogy annak ellenkezője bizonyítást nem nyert, csak a fentemiitett munkálatok elkészítése után először 1875ben folyt be az alperes község által tervezett hid építkezésébe és akkor is a község előterjesztését egész terjedelmében elfogadta; tekintettel arra, hogy alperes község a hidat kizárólag saját költségén építette; tekintve, hogy felperes a G) alatt csatolt községi tanácskozási jegyzőkönyvben a technikai vezetés és felügyelet tekintetében mint vállalkozó említtetik fel, ezekből nyilvánvaló, hogy felperes a tervek és hozzá tartozó okiratok elkészítésénél, valamint a technikai vezetésnél és felügyeletnél nem mint a megyének technikai közege, hanem mint a község magánvállalkozója járt el s igy kétséget nem szenvedhet, hogy felperes mint magánvállalkozó munkálkodásának diját alperes községtől követelni jogosult és teljesen közömbös az, hogy a hid építése nemcsak az alperes községnek, hanem Esztergommegyének is érdekében feküdt. Hogy felperes magánmunkálatokat elvállalni jogosítva volt, bizonyítottnak veendő azzal, hogy alperes ennek ellenkezőjét mivel sem bizonyította, és mert különben is felperes megyei mérnöki fizetése csak is évi 700 frtot tett. Abból a körülményből, hogy felperes nem bizonyította, miszerint alperes község az ő részére díjazást kötelezett, a felhozottak szerint nem következtethető, hogy felperes a munkát, mint megyei mérnök, hivatalos állásánál fogva teljesítette. Alperesnek azt az állítását sem lehet figyelembe venni, hogy felperes díjazása a község által a hidért kötelezett 14,700 írtban benfoglaltatik, illetve, hogy felperest a hid építője H. Miklós díjazni tartozott, mert alperes e tekintetben mi bizonyítékot sem hozott fel, sőt ellenmond ennek a feltevésnek az, hogy bár felperes a C) alatti jegyzőkönyvben vállalkozónak mondatik és ő technikai vezetéssel és felügyelettel megbizatik, az I) alatti szerződés csak is H. Miklóssal és nem egyúttal felperessel köttetett és igy az építkezést kizárólag H. Miklós, ellenben a felügyeletet, a mihez a most nevezett munkájának ellenőrzése is tartozott, kizárólag felperes vállalta el, közös haszonra vállalkozásról tehát szó sem lehet, stb. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Az irott hitbér ajándékozás természetével birván, mint ilyen a csődtömeggel szemben az 1881: XVIII. t.-c. 65. §. 2. pontja értelmében nem érvényesíthető Ha a közadós évekkel a csődnyitás előtt, a törvény rendelkezéseinek megfelelő módon kiállított közjegyzői okiratban elismerte a hozománynak készpénzben történt átvételét, — bár maga az átadás nem a közjegyző előtt történvén, ez által nem is bizonyittatik, ez az okirat mégis teljes bizonyítékot képez arra nézve, hogy a közadós a készpénzbeli hozományt valósággal megkapta. A miskolci kir. törvényszék (1893 aug. 89. 6,904. szám a.) Szabó József ügyvéd által képviselt W. Sándorné szül. F. Irma felperesnek Hekkel Károly ügyvéd mint W. Sándor csődtömeggondnoka alperes ellen a felszámolásnál kifogásolt 11,000 frt tőke és jár. valódiságának elismerése iránt indított perében a következő ítéletet hozta: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Mivel sem bizonyította be felperes az alperes tagadásával szemben azt az állítását, hogy édes atyjától valóban kapott a válasziratban 6,000 írtra leszállított készpénzbeli összeget. Igy tehát az a körülmény, mintha felperesnő tényleg rendelkezett volna oly vagyonnal, melyet ő mint feleség vagy nevében bárki más a házassággal járó kiadások könnyebb fedezése céljából a férjének haszonélvezetre átadott volna, bizonyittatlan áll. A C. a. 3. pontjában foglalt az a kijelentés, mely szerint felperes férje beismerte, hogy a 6,000 frt készpénzbeli összeget már tettleg átvette, az imént emiitett hiányt nem pótolhatja és bizonyítékot, hogy felperesnek volt tényleg 6,000 frt hozományi vagyona, nem szolgáltathat, mert ez a beismerés csak maguk a peres felek vagy örököseik közt képezhetne bizonyítékot, azonban a férjnek ebbeli beismerése, hogy valamely dolog hozomány, tulajdonkép nem beismerést, vagyis beismerését az ellenfél valamely ténybeli állításának, hanem ugy a neje, mint a saját érdekében való vallomást képezvén, az ily értelemmel biró beismerés az alperesi tömeg hitelezőivel szemben alkalmas és hatályos bizonyítékul el nem fogadható. De nem változtathat mindezeken az sem, hogy a 6,000 frt átvételének igazolására a felperesnő által kinált főe&skünek az alperesi férj részéről el- vagy el nem fogadása iránt az alperes tömeggondnok nem nyilatkozván, az esküvel igazoltatni kivánt körülmény látszólag bebizonyított lenne, mert a főkérdés t. i., rendelkezett-e felperes hozomány tárgyául alkalmas vagyonnal, a fentebbiek szerint bebizonyitatlanul állván, s igy a hozományi követelés valódisága még csak valószínűsítve sem lévén, ennek hiányában a kinált eskü sem ítélhető meg és pedig annál kevésbé, mivel a kinált eskü sem terjeszkedik ki mindazokra a körülményekre, melyek a felperesi kereset idevonatkozó részének bizonyítása érdekéből szükségesek lennének. Minthogy tehát a követelésbe vett hozománynak valódisága kimutatva nincs s minthogy továbbá a 3,000 frt hitbér iránti követelés, mint a közadós által tett ajándékozásból eredő igény a csődtörvény 65. §. 2. pontja értelmében a csődtömeg ellen nem is érvényesíthető, keresetével elutasítani kellett stb. A kassai kir. Ítélőtábla (1894 épril 9. 5,893. sz. a.) az első bíróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: Az elsőbirósági ítéletet annyiban, a mennyiben felperes keresetének a 8,000 írtról 6,000 frtra leszállított hozományi követelésére vonatkozó részével elutasittatott, helyben hagyni kellett azért, mert felperes alperes csődtömeggóndnokának tagadásával szemben törvényszerűen nem igazolta, hogy a közadósnak 6,000 frt hozományt készpénzben tényleg kiszolgáltatott. Felperes ugyanis ez irányban első sorban a közte és közadós között létrejött házassági szerződést tartalmazó 1882. június 15-én az 1884. évi XXXV. t.-c. 51. §. a. és e. pontjaihoz képest kiállított és A) alatt egyszerű másolatban, O alatt pedig hitelesített másolatban bemutatott közokirat erejével biró közjegyzői okiratnak 3. pontjára hivatkozik, mely utóbbi pontban a közadós elismeri, hogy a két pontban megjelölt 6,000 frt készpénzhozományt már tényleg kezéhez vette. Tekintve azonban, hogy a közjegyzői okirat bizonyító ereje az abban foglalt jogügyletben résztvevő feleknek csak is azon nyilatkozataira és fényére terjed ki, mely nyilatkozatok és tények a közjegyző előtt tétettek, illetve véghez mentek és ekként általa a felvett okiratban, közvetlen tapasztalása és észlelete alapján tanúsíttathatnak, ennélfogva az A) alatti, illetve C) alatti közjegyzői okirat bizonyítékot képez ugyan arra, hogy a közadós a 6,0üO frt készpénzbeli hozomány átvételét elismerte, de nem képez, kivált az ügyletben részt nem vett harmadik személyekkel szemben bizonyítékot az abban nem tanúsított ténykörülményre nézve is, hogy az érintett készpénzösszeget felperes közadósnak valósággal leolvasta és átszolgáltatta. Mivel azonban a hozomány valóságos átadásának beigazolása végett felperes alperes csődtömeggondnokát a közadós személyében leteendő főesküvel kínálta meg, a főesküvel való bizonyításnak azonban hely adható nem volt, mert a törvényes gyakorlat szerint a főeskü a vagyonbukottnak csak olyan esetben Ítélhető meg, ha aggály nem forog fenn arra nézve, hogy a közadós az eskü letétel által csődhitelezőinek jogos érdekét meg nem hiusítja; már pedig jelen esetben ily aggály fenn forog, amennyiben feltehető, hogy a közadós inkább nejének érdekét, sőt tekintettel arra, hogy a hozomány rendeltetése az, hogy az a férjnek a közös háztartással járó költség viselését biztosítsa, saját érdekét is, mintsem csődhitelezőinek érdekét fogja szem előtt tartani. De meg nem ítélhető a főeskü sem a közadósnak, sem felperesnek még azért sem, mert felperes a csődtömeggondnok kifogásai folytán nem is valószínűsítette, hogy a házassági szerződés létrejöttekor oly vagyoni helyzetben volt, hogy jövendőbeli férjének 6,000 frtot készpénzben hozományképen adhatott volna, vagy hogy eme célra ily összeget, a mint ezt a tárgyalás folyamán állította, atyjától kapott volna. A mi az A), illetve C) alatti házassági szerződésben közadós által felperes részére kötelezett és szintén jelen keresettel a csődtömeg ellen érvényesített 3,000 forint irott hitbért illeti, e részben az első bíróság ítéletét szintén helyben hagyni kellett, mert az irott hitbért a nő csakis özvegységre jutása, illetve a házassági kötés felbontása esetében követelhetné és mert az irott hitbér ajándékozás természetével birván, mint ilyen a csődtömeggel szemben az 1881. évi XVII. t.-c. 65. § 2. pontja szerint nem érvényesíthető stb. A m. kir. Curia (1895. nov. 27. 1,506. sz. a.) a másódbiróság Ítéletének a hitbér cimére keresetbe vett 3,000 frtra vonatkozó elutasító rendelkezése helyhenhagyatik, egyebekben mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete megváltoztattatik és a hozomány címén keresetbe vett összegből a per folyamában leszállított 6,000 frt tőke valódinak kimondatik és a II. osztályba soroztatni rendeltetik stb. Indokok: A hitbér címén keresetbe vett 3,000 frtra nézve a másódbiróság elutasító Ítélete a benne ide vonatkozóan felhozott megfelelő indokoknál fogva hagyatott helyben. A hozomány cimén keresetbe vett s a per folyamában 6,000 frtra leszállított követelés tekintetében azonban mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletének megváltoztatásával a fentebbi módon kellett határozni. Mert az A) alatti 1882. évi június 15-én kiállított közjegyzői okirattal az 1874. évi XXXV. t.-c. 54. § c. pont rendelkezésének megfelelő módon bizonyítva van, nogy felperes férje — a közadós — évekkel a csődnyitás előtt a 6,000 frt hozománynak készpénzben történt átvételét határozottan elismerte-