A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 47. szám - A felbujtás fogalommeghatározásához

A JOG Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Ha a késedelmes fél a teljesítést már eleve megtagadta, a nem késedelmes fél teljesítés helyett kártérítést követelhet a nélkül, hogy erről a K. T. 354.. §. értelmében a késedelmes felet előbb még külön értesíteni és az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartoznék. A turóc-szent-mártoni kir. járásbíróság (1893. évi június 21. 2,196. sz. a.) Graber Samu ügyvéd által képviselt G. Miksa felperesnek dr. Lax Adolf ügyvéd által képviselt H. Jónás és fia cég alperes ellen 48 frt 50 kr, és jár. iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik: Indokok: Mert nem lett bizonyítva felperes részéről, hogy a kérdéses keresetben felemiitett árukra nézve felperes és alperesi cég utazó ügynöke B. Dávid közt adásvételi jogügylet létrejött volna, sőt a C) alatti szerint alperesi cég által határozottan íentartatott, hogy ha ezen megrendelt áruk időközben eladatnának, hogy akkor a megrendelés hatályát veszti. Ezen körülmény a kihallgatott szakértő G. Adolf által is lett bizonyítva s igy miután felperes ezen nem teljesített megrendelés által semminemű kárt ssm szenvedett, ezen keresetével feltétlenül elutasittatott stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (I89i ápril 20. 1,500. sz. a.i az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi, hogy felperesnek 48 frt 50 kr. tőkét fizessen stb. Indokok: A kereset alapját képező ügylet alperesre mint kereskedőre nézve a k. t. 260. 261. §§. értelmében kereskedelmi ügyletet képez, az ily ügyletből származó kereset pedig a kereskedelmi eljárási rendelet 5. §. értelmében kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozik A per érdemében. Felperes alperest azon az alapon kéri kárának, illetve elmaradt hasznának megfizetésére kötelezni, mert alperes a tőle vásárolt áruk szállítását megtagadta. Felperes azt, hogy a B) alatt csatolt okiratot kiállító B. Dávid utazója, a C) alatt csatolt, valódiság tekintetében nem kifogásolt levelében beismeri; az utazó pedig megbízója nevében és részére ügyletek kötésére a k. t. 45. §-a szerint jogosítva van és igy tekintettel arra, hogy a B) alatti okirat szerint a felek a vétel tárgyára és az árra nézve megegyeztek, a hivatkozott törvény 336. §. értelmében felek között tényleg adásvételi ügylet jött létre. Minthogy pedig a B) alatti okirat szerint felek között feltétlen vételi szerződés jött létre, ezzel szemben pedig az alperes által vitatott az a kereskedelmi szokás, hogy az utazó által kötött úgynevezett «Partie» árúkra vonatkozó vételeknél az időközi eladások az eladó által csak akkor teljesitendők, ha az adásvételi értesülés előtt a tárgyak el nem adattak, figyelembe azért nem vétethetett, mert a B) alatti okiratban nincs hivatkozás a kereskedelmi szokásra és az sincs bizonyítva, hogy az áruknak Partiéáruként való kitüntetése kereskedelmi szokás szerint már magában foglalná a vitatott eladási jogot. Minthogy az esetre, ha a késedelmes fél a teljesítést már eleve megtagadta, a mint azt alperes a megvásárolt egyik árura vonatkozólag a valódiság tekintetében nem kifogásolt Cj alatt csatolt levele szerint feltétlenül megtagadta, a másik árut pedig az ugyancsak nem kifogásolt D) alatt csatolt levele szerint csak az esetre volt hajlandó szállítani, ha felperes a szállítani feltétlenül megtagadott árura vonatkozó kár követelésétől eláll, ezt a kikötést pedig felperes elfogadni köteles nem volt, a nem késedelmes fél teljesítés helyett kártérítést követelhet a nélkül, hogy erről a K. T. 354. §. értelmében a késedelmes felet előbb még külön értesíteni és az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. Minthogy a K. T. 356. §-nak 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a késedelmes eladótól, oly áruknál is, melyek piaci vagy tőzsdei árral nem birnak, a megállapított szerződési vételáron felül a teljesítésre kitötött helyen és idejekor elérhető azt a vételári különbözetet követelhesse, melytől az által, hogy az eladó a szerződést nem teljesítette, elesett; minthogy a meghallgatott szakértő véleménye szerint egy Frusmon Vóil szövet illetve kelmének egy vége 55 métert tartalmaz, méterjének rendes ára pedig 25V2 kr-, felperes pedig ugyanennek az árunak méterjét 2ÓV2 krért vásárolta alperestől, a két ár közötti különbözet tehát méterenként 4 kr., felperes által vásárolt egy végre 55 métert számítva 20 végnél 44 frt, a Jenny-féle unió kendők csomagja 10 darabot tartalmaz egy kendőnek rendes ára 18 kr, felperes ugyanily árukat 16Va krért vásárolt alperestől, ez árunál a két ár közötti különbözet tehát egy kendőnél 1V'2 kr., a csomagonként 10 darabot tartalmazó 30 csomagnál 4 frt 50 kr. jelentkezik oly összeg gyanánt, mely összeggel magasabb áron adhatta volna el felperes az általa alperestől vásárolt árukat, a mely összeg tehát, miután a szakértő által megállapított összeg mennyisége ellen alperes kifogást nem emelt, felperesre nézve elmaradt nyerességet képez; végre minthogy alperes mint szerződést szegő fél felperesnek nem csak valóságos kárát, de a k. t. 272. §. szerint az elmaradt nyereséget is megtéríteni köteles. A m. kir. Curia (1895 okt. 17. 969/V. sz. a.j a kir. Ítélőtáblának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél elhelyezett készpénzről névre, de fentartás nélkül kiállított betéti könyv jogilag a bemutatóra szóló papír jellegével nem bírván, ebből következik, hogy a betéti könyv kiállítója jogosítva van vizsgálni, vájjon a betéti könyvben kifejezett követelés kifizethető-e a bemutatónak, vagy nem. A pénzintézet a betéti könyvecskén alapuló, bár szabálytalanul lefoglalt követelésnek kifizetésétől eltiltatván, tekintve, hogy annak vizsgálatára: jogosan történt-e ez a lefoglalás, vagy sem, hivatva nincs, nemcsak jogosítva, de saját érdeke szempontjából kötelezve is van a fizetést a betéti könyv bemutatójának mindaddig megtagadni, mig ezen követelés a jogerejüleg foganatosított bírói tilalom alól fel nem oldatik. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1893 dec. 11. 65,051. sz. a.) dr. Szigeti Sándor ügyvéd által képviselt B. Mór felperesnek dr. Szőcs Ferenc ügyvéd által képviselt «Pesti hazai első takarékpénztár egyesület» alperes ellen 1,000 frt tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes a terézvárosi fiókja által 67,635. sz. G. sorozat (tőkekönyv G. LXVIII.) alatt Froniusz névre 1,000 frtról kiállított betét könyv átadása ellenében köteles 1,000 frt tőkét, továbbá 27 frt 80 kr tőkésített kamatot stb. felperesnek megfizetni stb. Indokok: A kir. törvényszék ezúttal szükségtelennek találja azon vitás kérdés elbírálását, vájjon a névre, de fentartás nélkül kiállított betéti könyv jogilag a bemutatóra szóló papír jellegével bir-e, avagy igazoló okmány (Legitimationspapier), melynek kiállítója kötelezve nincs, de jogosítva van a bemutató tulajdonosi minőségét, helyesebben azt vizsgálni, hogy az okiratban kifejezett követelés a bemutatót illeti-e vagy nem? A betéti könyvnek a jelzett irányban való jogi minősítése ugyanis a fenforgó esetben azért közömbös, mert alperes az elleniratban hallgatag, a viszonválaszban pedig kifejezetten is beismerte, hogy a követelt tőkeösszeget maga felperes tette be az A. alatti könyvre és hogy a könyv az ő jogszerű tulajdonát képezi. Az a tény tehát, hogy az okiratban kifejezett követelés felperest illeti, nem vitás. Alperes kizárólag a G. alatti rendelvény szerint történt foglalásra alapítja védekezését. Ez az ellenvetés azonban nem áll, mert az 1881: LX. t.-c. 80. §-ának rendelkezése szerint a fentartás nélkül kiállított betéti könyv lefoglalása csak akkor bir joghatálylyal, ha a könyv vagy a foglalás alkalmával megtaláltatott és a foglalás arra feljegyeztetett, vagy ennek hiányában, ha a végrehajtott az okiratot utóbb megszerezte, vagy azt szabályszerűen megsemmisítette. Minthogy pedig felperes a foglalás érvényességéhez megkívánt eme kellékek egyikének fenforgását sem állítja, a keresetnek helyt adni, a sem a tőke összege, sem a kamatok mennyisége tekintetében nem kifogásolt követelés megfizetésében alperest marasztalni kellett stb. A budapesti kir. Ítélőtábla 11894 június 14. 516. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: Annak megjegyzése mellett, hogy az első biróság indokainak utolsó bekezdésében foglalt, csakis tollhibát képező az a kijelentés, hogy felperes a foglalás érvényességéhez megkívántató előbb felsorolt kellékek egyikének fenforgását nem állította, a kir. Ítélőtábla a tényállásnak megfelelőleg akként igazítja ki, hogy ezen kellékeknek fenforgását alperes nem állította, az első biróság Ítéletét helyben kellett hagyni a benne felhozott indokokból és azért, mert a keresetileg követelt kamat ellen alperes a per során kifogást nem tett, a felebbezésben ez irányban felhozott kifogás pedig még ha való volna is, az 1881. évi LIX. t.-c. 29. $-a szerint figyelembe nem vétethetett. A m. kir. Curia 1 1895. bkt. 22,146. sz. a.) mindkét alsóbb fokú biróság Ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél elhelyezett készpénzről névre, de fentartás nélkül kiállított betéti könyv, a mint ezt a kir. Curia már ismételten kimondotta, jogilag a bemutatóra szóló papir jellegével nem birván: ebből következik, hogy a betéti könyv kiállítója jogosítva van vizsgálni, vájjon a betétkönyvben kifejezett követelés kifizethető-e a bemutatónak vagy nem ? Ebből kiindulva, tekintve hogy a jelen kereset tárgyát képező betétkönyv, illetőleg az arra alperes pénzintézetnél «Fronius» név alatt fentartás nélkül elhelyezett 1,000 frt készpénz a Sch. Mihály javára Fronius Gyula ellen 2,000 frt tőke és jár. erejéig, a felperesnek is kézbesített G. alatti rendelvény szerint az 1881. évi LX. t.-c. 80. §. harmadik bekezdésében foglaltakhoz képest, a követelésnek szabatos körülírása mellett végrehajtásilag lefoglaltatott s az alperes pénzintézet a lefoglalt követelésnek kifizetésétől további birói intézkedésig eltiltatott; tekintve továbbá, hogy alperes annak vizsgálatára, jogosan történt-e ez a lefoglalás, hivatva nincs: az alperes az adott esetben nemcsak jogosítva volt, de saját érdeke szempontjából kötelezve is van a fizetést a felperesnek mint az A. alatti betéti könyv bemutatójának mindaddig megtagadni, mig eme követelés a jogerejüleg foganatosított birói tilalom alól fel nem oldatik. Tekintve már most, hogy a pénz kiadásának útjában álló ez a törvényes akadály elhárítása a felperesen áll, ez az akadály pedig a jelen perben, mintán ebbe sem a végrehajtató, sem a