A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 47. szám - A felbujtás fogalommeghatározásához

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ES DÖNTVÉNYEK Melleklet a uJog» 47. számához. Köztörvényi ügyekben. Az új házassági törvény értelmében az engesztelhetlen gyűlölet bontó okot nem képezvén, mindkét alsóbirósági itélet mely a házasság felbontását kimondta feloldandó és uj tár­gyalás elrendelendő a végből, hogy felperes a házasság felbon tasa iránti kérelmét az új törvény anyagi szabályainak rendel­kezéseihez alkalmaztassa, miután az új törvény szerint, annak hatályba lépte előtt kötött házasságok, a korábbi jogszabályok uralma előtt létrejött tények alapján is felbonthatók, ha ezen ténvek a jelen törvény szerint bontó akadályt képeznek. (1894: XXXI. t.-c. 139. §.) A kalocsai kir. törvényszék (1894 január 27. 6,186. sz. a.i a peres felek között Dunapatajon 1885 okt. 21-én a ref. vallás hitelvei szerint megkötött házasságot az 1781: XXVI. t.-c. által hatályban tartott s a protestánsok házassági ügyeit szabályozó 1786 március 6-án kibocsátott nyiltparancs 57. §-a értelmében engesztelhetlen gyűlölet alapján végleg felbontja s mindkét félnek új házasságra lépést megengedi stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1895 szept. 10. 3,808. sz. a.): Az elsöbiróság ítélete helybenhagyatik stb. A m. kir. Curia ^1895 november 8. 8,199. sz. a.): Mindkét alsóbiróság ítélete feloldatik és a kir. törvényszék utasittatik, hogy a per további tárgyalására határnapot tűzzön a végett, hogy az alkalommal felperes keresetét az 1894. évi XXXI. l.-cikkben foglalt anyagi jogszabályoknak megfelelő alapra fektethesse és továbbra is szabályszerűen járjon el. Indokok: Az 1895. évi október 1-én hatályba lépett 1894: XXXI. t.-c. értelmében, az engesztelhetlen gyűlölség bontó okot nem képezvén, figyelemmel az idézett törvény 139. §-ára, mely szerint a törvény hatályba lépte előtt kötött házasságok a korábbi jogszabályok uralma alatt létrejött tények alapján is fel­bonthatók, ha ezen tények a jelen törvény szerint bontó okot képeznek: ennélfogva mindkét alsóbirósági itélet feloldásával a per további tárgyalása volt elrendelendő a végből, hogy felperes a házasság felbontása iránti keresetét a most érvényben levő házasságjogi anyagi jogszabályok rendelkezéséhez képest alkal­mazhassa. A haszonbéri szerződésben kikötött községi közterhek közé nem tartozik a katasteri felmérés költsége. A galanthai kir. járásbíróság f 1893. nov. 29. 5,496. sz. a.) dr. Pápay Ignác által képviselt herceg d'Hennin szül. báró B. Angelica felperesnek Zsigárdy Gyula ügyvéd által védett M. Jónás alperes ellen 129 fit 13 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes köteles felperesnek 129 frt 13 kr. tőkét megfizetni stb. Indokok: Miután a Taksonyban felmerült katasteri költ­ségek Taksony község előirányzatába felvétettek s mint Taksony község közterhe a községi pótadó módja szerint kivettettek és behajtattak: ennélfogva tekintve, hogy alperes szerződésileg lekö­telezte magát, hogy minden községi közterheket (Gemeinde-Um­lagenj fizet, ő a 129 frt 13 kr. kataszteri költség és ennek kamatai megfizetésére kötelezendő volt. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1894. március 8. 948. sz. a.) az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével eluta­sítja stb. Indokok : Felperes keresetét a Bj alatt csatolt haszonbéri szerződésre alapítja és ennek alapján kéri az alperest 129 frt 13 kr. kataszteri felmérési költség megfizetésére kötelezni. Tekintve azonban hogy a kataszteri felmérés a földadó helyes kivetése céljából a földtulajdonos érdekében történik és igy annak költsége, habár a kivetés a községi adó módjára történik, nem tartozik azok közé a folyó követelések közé, a melyeknek fizetését alperes a haszonbéri szerződés szerint magára vállalta: az elsö­biróság Ítéletét meg kellett változtatni, felperest keresetével el­utasítani stb. A kir. Curia (1895. okt. 23. 5,084. sz. a.): a másodbiróság Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. A haszonbéri szerződésben felveit bármi néven nevezendő s bármi cim és forrásból eredő adó és közteher alatt csak az időszakonként ismétlődő közszolgáltatások értendők. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság (1894 febr. 21. 100,079. sz. a.) dr. Darányi Gyula ügyvéd által képviselt V. Sándor felperesnek Bakonyi Ferenc ügyvéd által képviselt R. Adolf alperes elleni 438 frt 59 kr és 200 drb arany iránti perében a következő ítéletet hozta: Budapest, 1895 november hó 24-én. Alperes köteles 483 frt 58 kr. tőkét felperesnek megfizetn és tűrni, hogy a B) alatti szerződésben körülirt s felperesnél cautió képen letett 8 drb 1,000 frtos, 3 drb 500 frtos 4% magyar állam adóssági járadékkölcsönkötvényböl felperes magát a megilél fentebbi követelés és járulékai erejéig kielégíthesse. A alperes ellen 200 drb arany kötbér erejéig támasztott kö­vetelésével felperes elutasittatik stb. Indokok: Felperes arra alapítja keresetét, hogy a nagy­berkii r. kath. iskola építészeti költsége fejében reá adó címén a földadó alapján 483 frt 58 kr. vettetett ki, ezen összeget azonban nem ő, t. i. felperes, hanem bérlői, illetve az azok közül jelen perbe vont alperes köteles megfizetni, á mennyiben azon ingatlant, mely után a fentebbi s közteher gyanánt szereplő iskola-építési adó fizetendő, alperes az A) és B) alatti haszonbéri szerződések alapján oly feltétel mellett birja haszonbérben, hogy haszonbérlők kötelez­tetnek minden néven nevezendő bármi című s forrásból eredő adót és közterhet a haszonbéri összegen kivül sajátjukból beszámítás nél­kül megfizetni. Kéri tehát felperes ezen 483 frt 58 kr. megfizeté­sében alperest marasztalni s a mennyiben felperes azon körül­ményben, hogy ezen összeg megfizetését alperes felszólítás dacára megfizetni vonakodik, szerződésszegést is lát s a szerződésszegésre nézve az A) alatti 36. pontja minden egyes esetben 200 drb arany kötbér megfizetésére kötelezi a haszonbérlőt, felperes a szerződés­szegés megállapítását és alperesnek a 200 drb arany kötbér meg­fizetésében is elmarasztalását kéri. Az előadattokból s illetve az alperes által kétségbe nem vont A) és B) alatti haszonbéri szerződésekből kifolyólag kétség­telen, hogy alperes mint felperes ingatlanának bérlője ezen ingat­lant illető minden jogok és kötelezettségek tulajdonosává válván, a miként joga van azon ingatlan minden hasznait élvezni, úgy kötelessége is annak minden terheit viselni. A C) alatti, valódisá­gára nézve nem kifogásolt okirat szerint felperesre az alperes által bérelt ingatlan után földadó-alapon esik 483 frt 58 kr, mely­összeggel felperes megterhelve lett. Minthogy azonban ezen kivetés adó természetével bíró közteher, mely kétségtelenül felperest ter­helné, a mennyiben az A) és B) alatti okiratok szerint ezen teher viselése; a haszonbérlőkre a bérleti szerződés alapján át nem ruház­tatott volna, minthogy pedig az Aj alattiban foglalt s a Bj alatti szerint alperest feltétlenül kötelező 26. pont szerint mindennemű adók és közterhek, melyek a haszonbérelt ingatlan után követel­tetnek, a bérlőket terhelik, az iskolaépitési költség pedig mint közteher adó természetével birván, alperes a felperesileg követelt 483 frt (}í? kr megfizetésére a szerződés egyetemlegességi visszo­nyából kifolyólag feltétlenül kötelezendő volt. Nem volt marasztalható alperes a 200 drb arany kötbér megfizetésében, mert alperes az által, hogy a véleménye szerint őt nem terhelő iskolaépitési adót kifizetni nem akarta, szerződés­szegést nem követett el s ezt felperes elfogadható okokkal nem igazolta stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1895 febr. 28. 3893. sz. a.) az elsöbiróság ítéletét az abban felhozott indokai alapján helyben­hagyja stb. A m. kir. Curia (1895 oct. 25. 5,005. sz. a.): mindkét alsó­biróság ítélete az alperest 483 frt 58 kr tőke megfizetésében marasztaló részében megváltoztattatik, felperes az említett tőke iránt keresetével elutasittatik stb. Indokok: A perhez B) alatt mellékelt közjegyzői okirattal összefüggésben álló A) alatti haszonbéri szerződés 26. pontja értel­mében a haszonbérlők minden néven nevezendő, bármi című és forrásból eredő adót és közterhet a haszonbéri összegen felül a sajátjukból megfizetni kötelesek ugyan, azonban a C) alatti ok­iratból kitetszően a nagyberkii róm. kath. iskola-épitési költség fejében felperesre kivetett 483 frt 58 kr. az emiitett adó és köz­teher fogalma alá nem esik, mely alatt csak az időszakonként le­vonandó közszolgáltatások értendők; az iskola-építés azonban a haszonbéri idő tartamát meghaladó, állandó rendeltetéssel bíró alkotás melynek céljára felperesre kivetett hozzájárulási összeg egyszer mindenkorra adandó, következőleg ez nem oly teher, mely­nek viselésére az érintett szerződéssel a haszonbérlők kötelezve vannak. Felperes keresete tehát, mely arra irányul, hogy alperes mint a haszonbérlők egyike a fent kitett összeg megfizetésére bírói Ítélettel köteleztessék, alappal nem bir. stb. Ha az illetékes fegyelmi hatóság a kártérítési kötelezett­séget jogérvényesen megállapította, a kártérítés iránt inditott per birája már nem vizsgálhatja a felperesi igény jogosultságát, ha­nem eljárásában csakis a kárösszeg megállapítására szoritkozha­tik. (M. kir. Curia 1895 szept. 25-én 10,109. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents