A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 47. szám - A felbujtás fogalommeghatározásához

342 A JOG Felperesi képviselő a birói szemléhez nem jelent meg. Alpereseknek képviselője dr. M. Samu z ... mi ügyvéd maga helyett segédjét dr. V. János ügyvédjelöltet küldte'ki. Ez a kitűzött határnapon reggeli 8 óra után ügyfeleinek kíséretében bemenve Cseri községének ev. iskolájába, ott találta már az eljárás vezetésével megbízott fentebb nevezett törvényszéki bírót is, kinek — mivel ekkor először volt szerencséje vele találkozni — magát bemutatta. Ezután együtt átmentek a községi biró házához, hová a tanuk és szakértők be voltak idézve. Itt a törvényszéki biró ur a személyesen jelen volt peres feleket és tanukat egyenként kikérdezvén, hogy ki kicsoda, oda fordult dr. V. János ügyvédjelölthez is, vájjon ő szintén alperes-e ? mire ez azt felelte, hogy nem ugyan alperes, de alperesek képviselőjének dr. M. Samu ügyvédnek a helyettese dr. V. János ügyvédjelölt. A biró ur válasza: < Én önt nem ismerem; tessék magát igazolni, addig nem diskurálunk s kérem a tárgyalástól magát távol tartani*. Dr. V. János kijelentette, hogy ő kilétét nemcsak -személyesen jelen lévő ügyfeleivel — alperesekkel, — hanem a biró ur által ismert más (szintén jelen volt) tanukkal is igazolhatja: de a biró ur azt mondta, hogy «neki ez nem elég»; az általa elfogadhatónak tartott igazolási módot azonban meg nem jelölte. Végre — hosszabb huza-vona után — kijelentette, hogy ha első r. alperesnő özv. H. Károlyné K. Zsuzsanna (a ki éppen akkor eltávozott volt a saját lakására) ismeri, akkor elfogadja öt alperesek képviselőjének, s mikor ez — nyomban elhivatván, kinyilatkoztatta, hogy dr. V. János ügyvédjelölt urat régen ismeri, a biró ur hivatalosan kijelentette, hogy ez most már előtte igazolva van, sőt azon levelet sem fogadta el (mert — ugy mond — nincs reá szükség!), melyet dr. V. János helyettesítési meghatalmazásaként az iratokhoz csatoltatni kívánt, s melyben főnöke világosan irta első r. alperesnőnek, hogy őt küldi mint helyettesét ezen eljáráshoz. Ezek után kimenve a helyszínére, ott meg lettek mutatva tanuknak a peres ingatlanok s a szakértők megtették a szükséges felméréseket, d. u. 4 óra után pedig visszajöttek mindnyájan a községbe. A további tárgyalás, minthogy a községi bírónak lakása alkalmatlannak bizonyult, az ev. iskolában tartatott. 4*4 óra tájban a biró ur kiküldte a teremből a feleket és alperesek képviselőjének helyettesét, hogy a szakértők — magokra hagyva «minden befolyástól menten» — tanácskozhassanak a hozzájok intézett 5 kérdésre adandó feleletek iránt. A biró ur a szakértők közt maradt s annyi türelmet és kitartást tanúsított, hogy a körülbelül esti 9 óráig tartott tanácskozás egész ideje alatt csak egyetlen egyszer jött ki a másik szobában várakozó felekhez, de ekkor meglátszott rajta az izgatottság, s csakhamar ismét bement a szakértőkhöz. Esti 9 óra felé végre kijöttek a teremből: de még nem voltak készen feladatukkal (mely — mellesleg mondva — nagyon egyszerű 5 kérdésnek megoldásából állott), még csak a harmadik kérdésnél voltak; alperesi szakértő' pedig panaszkodott alperesek képviselőjének helyettese előtt, s maga is mondta, hogy avval — rendes viszonyok közt — nagyon hamar lettek volna készen, de ő a tanácskozás folyamán kénytelen volt — ugy mond — ki is jelenteni a biró urnák, miszerint «ő esküt tett, s igy nem engedheti magát befolyásolni, inkább fogja a kalapját s ugy hagyja az egészet». Ezen fellépése után történt volna a biró urnák rövid látogatása a másik szobában várakozó feleknél. Meg is mondta alperesi képviselő ekkor előre, hogy a három kérdésre megfogalmazott felelet nem egyezik az ő nézetével; mire alperesek képviselőjének helyettese figyelmeztette őt, hogy joga volt külön véleményének felvételét kívánni s hogy kívánja ezt reggel, ha majd folytatják a tanácskozást. Október 16-án reggel a szakértők vagy másfél óráig még tanácskoztak a biró ur jelenlétében zárt teremben, azután pedig a biró ur behiván a feleket, felolvasta a szakértőknek — hozzájok intézett 5 kérdésre adott — véleményét. Ezen szakértői vélemény csakugyan olyan volt, a milyet még ritkán hallott a világ. Nem okult és nem is fog okulni abból senki. Csak az eljárt törvényszéki biró ur meg volt vele — ugy látszik — elégedve, mert mikor alperesek képviselőjének helyettese megkérte, hogy ezen szakvélemény érthetővé tételének, illetve az abban foglalt ellenmondások kiküszöbölésének érdekében szükségesnek talált néhány kérdést, melyeket Írásban akart benyújtani, kegyeskedjék még intézni a szakértőkhöz, — ezt megtagadta, s fordulva harmad r. alperesnő jelen volt férjéhez H. Györgyhöz, felszóllitotta, hogy irja alá a jegyzőkönyvet, mire alperesek képviselőjének helyettese megjegyezvén, hogy az nem is peres fél, hanem csak 3. r. alperesnőnek férje, ez a jegyzőkönyvet alá nem irta; ezután alperesek képviselőjének helyetteséhez fordult a biró ur azon szavakkal: «de önnek alá kell azt irnia», mire ez kijelentette, hogy ő sem irja alá, s kérte, hogy ezen nyilatkozata — az oknak megemlítésével — a jegyzőkönyvben feljegyeztessék. A biró ur azonban e helyett egyszerűen azt vágta neki oda: «hiszen ön ugy sincs előttem igazolva, s ha a további tárgyalásba bele mer szólani, egyszerűen eltávolíttatom*. Alperesek képviselőjének helyettese megkérdezte, hogy milyen igazolást kiván: személyazonosságát igazolta s igazolhatja most is főnökének helyettesítési meghatalmazásaként pedig becsatolhatja' annak már tegnap felmutatott levelét. A biró úr egyszerűen azt felelte, hogy neki «ez mind nem elég». Dr. V. János ügyvédjelölt erre előadta, hogy ha «ez mind nem elég», miért elégedett meg avval biró úr 24 órával előbb, s miért jelentette ki őt tegnap reggel igazolt képviselőnek s 24 óránál tovább tárgyalt vele?! Ha tegnap hivatalosan nem igazolja, módjában állott volna máig táviratilag olyan igazolást szerezni, a milyet biró úr csak kivánt volna! A biró úr megkezdte erre a tanuk kihallgatását. Mindjárt az első tanú vallomásának felolvasásánál azonban alperesi képviselő helyettese kénytelen volt kérni biró urat (de tette ezt a legudvariasabb alakban!), hogy egyik kérdést kegyeskedjék újra intézni a tanúhoz, mert ő úgy fogta fel a tanú vallomását, mintha az mást akart volna kifejezni, mint a mi a jegyzőkönyvben fel van véve. S bár erre maga a tanú is (a ki különben — mert talán nem elegendő figyelemmel kisérte vallomásának felolvasását — azt mondta volt már, hogy vallomása jól van felvéve) kijelentette, hogy alperesek képviselőjének bizony igaza van s maga is kéri vallomásának oly értelemben való kiigazítását; a biró úr mégis újra kikelt dr. V. János ügyvédjelölt ellen, ismételten azzal fenyegetve, hogy ha még egy szót mer szólani, azonnal eltávolíttatja. Dr. V. János erre felkelvén, kijelentette, hogy nagyon jól tudja, miszerint a biró úrnak jogában áll el is távollittatni, illetve kiutasítani; de a törvény ezen jogot a biró úrnak csak azon esetre adja meg, ha ő arra rászolgált volna, a mit pedig biró úr nem állithat; kijelentette, hogy ő ugyan — miután a biró úr tegnap mint alperesi képviselő helyettesét hivatalosan igazolta — most is annak tekinti magát; de miután másrészt a biró úr ma azt állítja, hogy előtte nincs igazolva, mint alperesek képviselőjét őt jogával élni nem engedi, sőt ügyfeleinek érdekében emelt minden szaváért eltávolittatással fenyegeti: ő véget akarva vetni a kinos helyzetnek, önként fog távozni, csak kéri még tiszteletteljesen a tekintetes biró urat, méltóztatnék világosan és határozottan kimondani, akarja-e őt ma is alperesi képviselő igazolt helyettesének tekinteni, esetleg a már felajánlott igazolását elfogadni, vagy nem? s miután a biró úr kijelentette, hogy nem, elhagyta a termet. Ez az ügynek teljes tárgyilagossággal ecsetelt lefolyása. Magától értetődik, hogy az ezen eljárásban foglalt sérelmeknek orvoslása az illetékes fórum előtt is fog kerestetni; de — letekintve Z. R. tvszéki biró úrnak itt szó szerint idézett kijelentéseiben is visszatükröződő különös modorától — tágabb körben is érdekelni fogja talán a szakembereket, látni azt, miképen vél Z. R. úr, a ki kir. törvényszéki biró, elbánhatni mások jogaival s megfoszthatni egy — neki esetleg nem rokonszenves vagy nem kényelmes — ügyvédet vagy ügyvédjelöltet törvénybiztositotta képviseleti jogától. Dr. Medveczky Samu, ügyvéd, Dr. Wezel Jdnoi, ügyvédjelölt. Zólyomban. Irodalom. Magyar törvények anyaggyüjteményére hirdet előfizetést dr. Fodor Ármin, kir. törvényszéki biró, kitűnő jogi irónk. A jelen gyűjtemény jogászköreinkben általánosan érzett szükségletnek kiván eleget tenni. Tartalmazni fogja az egyes fontosabb törvényeket és azok anyaggyüjteményét. Minden egyes törvényszakasz mellett a törvény tervezetének, illetőleg javaslatának megfelelő szakasza indokolásával és a törvényhozási tárgyalások fognak következni. A mely törvényeknél lehetséges, az öszszes arra vonatkozó rendeleteket és kivonatosan a felsőbirósági határozatokat is tartalmazni fogja. Az egyes törvényekre és azok magyarázatára vonatkozó összes források ilykép könnyen áttekinthető alakban csoportosítva lesznek. A fősúly e gyűjteményben az igazságügyi törvényeken lesz. Minden fontosabb igazságügyi törvény, melyet törvényhozásunk ezentúl alkotni fog, fel lesz véve e gyűjteményben. Ezenkívül az eddig alkotott fontosabb igazságügyi törvények is időközönként megjelenő részekben fel lesznek dolgozva. Az igazságügyi törvényeken kivül azonban egyes fontos más törvényeket is tartalmazni fog e gyűjtemény. Előkészítés alatt van: 1. A kereskedelmi törvény és anyaggyüjteménye. 2. A váltótörvény és anyaggyüjteménye. 3. A csődtörvény és anyaggyüjteménye. 4. A házassági jogról szóló törvény és anyaggyüjteménye. Minden évben két, és a szükséghez képest több kötet (kötetenként körülbelül 40 iv) fog megjelenni. Az 1*96. évi folyam tárgya az esetben, ha a bűnvádi eljárás törvényerőre emelkedik, ezen törvény és anyaggyüjteménye lesz. Két kötet előfizetési ára fűzve 8 frt, diszes vászonkotésben 10 frt. Az előfizetéseket a szerkesztőhöz (dr. FoL V, min' kir- törvényszéki biró Budapesten, V., sas-utca 27. sz.) kell beküldeni. A gyűjtemény egyes részei magasabb bolti áron könyvkereskedői úton is megszerezhetők lesznek. A jelenkor bűnügyi törvényhozása jogösszehasonlitó előadásban (Die Strafgesetzgebung der Gegenwart in rechtsvergleichender Darstellung). Irta dr. Liszt Ferenc, kiadó Liebmann Utto. Berlin, 189o. E nagyszabású munka megalkotására a világ leghíresebb kriminalistái vállalkoztak. Hazánk büntetőjogának ismertetésére a kiváló tehetségű Wlassits Gyula jelenlegi cultusmimster kéretett fel. Az első kötet az európai államok biin-