A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 47. szám - A felbujtás fogalommeghatározásához

A JOG 343 tetőjogát tartalmazza, annak torrásait, irodalmát és ítélkezéseit is felöleli. A II. kötet majd az Európán kivüli culturállamok büntetőjogait fogja tartalmazni, a következő kötetek tárgyát pedig a büntetőjogok összehasonlító előadása fogja képezni. A német birodalmi csődtörvény (Concursordnungl Irta dr. Sarvey. Kiadó Heymann Károly. Berlin, 189ö. Rövid idő alatt 3. kiadásban jelenik meg e munka s mint a csődjog terén elsőrangú tekintély van elismerve dr. Sarvey; úgy az elmélet, mint a gyakorlat jogászai legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak e műről. Pandekták (Pandecten). Irta Dernburg Henrik, kiadja Müller W., 4. kiadás. Berlin, 1895. A tudós tanár ez újabbi kiadásban a mű rendszerén nem változtatott ugyan, de tetemcsen bővítette s a külföldi irodalom kimeritő ismertetését is tartalmazza. A német birodalmi keresk. törvény magyarázata (Commentar zum deutschen Handelsgesetzbuch). Irta dr. Staub Hermán. Heine J. J. kiadása. Berlin, 189ö. Jogászok és kereskedők egyforma haszonnal forgathatják ezen mindenre kiterjeszkedő kitűnő commentárt. Úgy a németországi, mint az osztrák legfőbb bíróság határozatait nagy gonddal gyűjtötte össze a fáradhatatlan szerző. Eljárás házassági ügyekben (Das gerichtliche Veifahren in Ehesachenl Irta dr. Bartsch Henrik. Bécs, 1895. Világos és kimeritő ismertetése az anyagnak s a gyakorlati jogásznak kiváló szolgálatot tett szerző e művével. A bűnvádi eljárás reformja (Die Reform des Strafverfahrens). Irta dr. Aschrott P. F. Berlin, 1895. Az ismert éleselméjü szerző ezen értekezésével feltűnést keltett, mert ebben erősen kikel az esküdtszék intézménye ellen s helyébe a schöffenbiróság életbeléptetését javasolja, úgyszintén követeli a kötelező bírósági előnyomozást (obligatorisehe gerichtliche Voruntersuchungl A büntető igazságszolgáltatás feladatai (Aufgabcn der Strafrechtspflegel Irta dr. S c h m id t Richárd. Lipcse, 1895. A feltételes elitélés intézménye, szerző felfogása szerint, sehogy sem egyeztethető össze az állam büntető hatalmává). Vegyesek. Darányi Ignátz és a budapesti ügyvédi kör. Darányi Ignátz füldmivelésügyi minister a következő levelet intézte a budapesti ügyvédi körhöz: Tisztelt Barátaim ! Füldmivelésügyi ministerré történt kineveztetésem alkalmából kifejezett szíves szerencsekivánataitokért fogadjátok őszinte köszönetemet s legyetek meggyőződve, hogy az a kötelék, mely hozzátok egy hosszú pályán át mindenkor fűzött, kedves lesz előttem s még kedvesebbé teszi az a tudat, hogy baráti jó indulatotokkal ezúttal is megemlékeztetek rólam. Tartsátok azt meg kérlek irántam a jövőre is. Szives üdvözlettel, Budapest 1895. nov. 13. hívetek Darányi Ignátz. A budapesti ügyvédi kör f. hó 14-én tartotta meg évi közgyűlését Szedenics János dr. elnöklete alatt. A Sik Sándor dr. által szerkesztett évi jelentés felolvasása után a választásokat ejtették meg következő eredménynyel: Számvizsgálók lettek: dr. Liedemann Károly, dr. Draskovich István, dr. Schmör Gyula. Tisztviselők: Elnök: dr. Szedenics János, alelnök: dr. Szohner Lajos, gazda: dr. Burián Béla, titkár: dr. Sik Sándor, másodtitkár: Gyöngyösi József, pénztárnok: Nóvák Sándor, ügyész: Craus Gyula, könyvtárnok: dr. Eulenberg Salamon. Választmányi tagok: Altmann Ignátz, Arkay Kálmán, Baintner Imre, dr. Berceli Antal, dr. Berger Miksa, dr. Brüll Ignác, dr. Csengey Gyula, dr. Darvai Fülöp, Enyickei Gábor, Faragó Samu, Foltin Pongrác, dr. Gruber Lajos, dr. Győri Elek, Hász Sándor, Hekler Elek, Hodossy Imre, Jeszenszky Danó, dr. Karácsonyi Jenő, dr. Kelemen Lajos, Kiss Albert, Kósa Vilmos, Krausz Mihály, Lövészy György, dr. Mandel Samu, Matuska István, dr. Messinger Simon, dr. Nagy Dezső, Parall Ferenc, Pollák Illés, dr. Preyer Hugó, dr. Robitsek József, dr. Schreyer Samu, dr. Stiller Mór, dr. Szilágyi Arthur Károly, dr. Wolf Vilmos, dr. Zsigmondy Jenő. A m. kir. Curián újévtől kezdve — mint értesülünk — egy tanács kizárólag a felülvizsgálati ügyeket fogja elintézni. A tanács elnöke lesz Oberschall Adolf tanácselnök. Tagjai lesznek: Csathó Ferenc, Mezey Albert, Fabiny F., Havass Károly és Hollerung Alfréd. Dr. Fodor Ármin budapesti kir. törvényszéki biró, a kiváló jogi irónk, a cS zabád Lyceumban* megkezdte a polgári házasságról felolvasásait. Ezen tárgyról három felolvasást fog tartani. Első felolvasásának rövid tartalma a következő: A polgári házasság a vallás- és lelkiismereti szabadságból folyik. Nálunk azonban a jogbiztonság is követelte. A polgári házasság behozatala előtt nyolc különféle házassági jog volt nálunk érvényben. Ez sok összeütközésre adott alkalmat. A vallás maga is szenvedett ez alatt, mert sokan a házasság felbontása végett más vallásra tértek át. Kifejti, hogy a polgári házasság semmiféle vallási dogmával nem ellenkezik és csak az egyháznak illetéktelen befolyását világi ügyekben, a papságnak világi hatalmát csorbítja és ezért küzdött ez utóbbi oly hevesen ellene. A következő előadásban az új házrssági jog részleteiről, a házassági akadályokról, a házasság megkötéséről és felbontásáról fog bővebben szólni. A bűnvádi eljárás javaslata 592 §-ra és 32 fejezetre terjed. Az I. fejezetben az egész eljárásra vonatkozó közös tárgyakat, a ü-ikban az illetékességet szabályozza, a III—V-ikben bünperben működő személyekről, a Vl-ikban a kizáró és a mellőző okokról, a Vll-ikben pedig a bíróság határozatairól rendelkezik. A többi fejezetek az eljárás rendes menetének sorrendjében következnek egymásután. A bizonyitásra vonatkozó és azok a többi fejezetek, melyek — mint a terheltnek hatóság elé rendeléséről és kihallgatásáról szóló X. fejezet — az eljárásnak egész menetére vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmaznak (X—XIV. fej.) az előleges (VIII—IX. fej.) és a közben eső eljárásról (XV—XVI. fej.) szóló fejezetek közé vannak elhelyezve. A terhelt kihallgatásának szabályai után következnek a személyes szabadság és az egyéni jogok korlátozására vonatkozó rendelkezések (a XI. és XII. fejezetben). I A javaslat végén a jogorvoslatok után vannak elhelyezve, mint külön fejezetek: Eljárás az ismeretlenek, távollevők és a szökevények ellen (XXIII.), eljárás kiadatási ügyekben (XXIV.), eljárás az 1878. évi V. t.-c. 62. §-a esetében (XXV.J, a bűnügyi költségek (XXVI.), a magánjogi igények érvényesítése és biztosítása XXVII.I, végrehajtás (XXV11I.), eljárás a járásbíróságok előtt (XXIX.), eljárás a nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmény esetében (XXX.), kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság és büntetés esetén (XXXI.) és záróhatározatok (XXXII.). A javaslatot 98 ivre terjedő indokolás kiséri, mely az egyes fejezetek különös indokolását megelőzőleg a következő részeket foglalja magában: I. A bűnvádi eljárás megalkotásának sürgős szüksége. II. A magyar bűnvádi eljárás történeti fejlődésének vázlata. III. Codifikationális előzmények. IV. Vezérszempontok a javaslat előkészítésénél. A javaslat tartalma és rendszere. V. A bűnvádi eljárási jog vezérelveinek keresztülvitele a javaslatban. VI. A helyes büntető igazságszolgáltatás biztosítékai. VII. Az esküdtbirósági eljárás beillesztése a javaslatba. A fürdötulajdonos kártérítési kötelezettsége. H. L. budapesti ékszerész 50 forint és jár. iránt perelte be egyik budapesti fürdőtulajdonost, mert téli kabátját az alperes tulajdonát képező fürdőben a rendelkezésére bocsátott vetkező szobában hagyta s midőn fürdés után azt felvenni akarta, többé nem találta, mert az onnan "eltűnt. Az elsőbiróság elutasító határozatát a budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa megváltoztatta, a furdőtulajdonost elmarasztalta, indokul a következőt hozván fel: A vetkőző kabin a fürdői szolgaszemélyzet kijelölése és közbejöttével jelöltetvén ki ós bocsáttatván felperes használatára, ily körülmények között a fürdőtulajdonos, törvényes joggyakorlatunk értelmében, rendszerint felelős az abban fürdővendégei által elhelyezett tárgyakért s ezen felelősséget nem szünteti meg azon körülmény, hogy esetleg a vendég a szolgaszemélyzet egyik vagy másik tagját kifejezetten j és külön meg nem bizza holmijának őrizetével, miután a fürdővendég holmijának a részére kijelölt vetkőző kabinban való elhelyezésének ténye már egymagában is feltételezi egyrészről a hallgatag megbízást az iránt, hogy a holmi megőriztessék, másrészről azt, hogy a szolgaszemélyzet ebbeli kötelezettségének hiven és lelkiismeretesen eleget is tesz. Minthogy pedig egyrészt alperes nem is vitatta, hogy akár kifejezetten tudatta volna felperessel, akár pedig más módon, például a fürdőhelyiségekben alkalmazni szokott figyelmeztető hirdetésekből és feliratokból tudomására hozatott volna felperesnek, hogy ő a fürdővendégei ruháiban, öltözékeiben akár elveszés, akár más módon eshető károkért felelősséget nem vállal; másrészt semmi oly körülményt, jelenséget nem igazolt, a melyekből arra lehetne következtetni, hogy felperest téli kabátja körül vétkes gondatlanság terhelné, a mennyiben azt sem igazolta, hogy felperes fürdés alatt kabinja ajtaját be nem zárta volna stb. (1895. nov. 2. E. 435.) Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán ő Felsége által kineveztetett: dr. Schulc Ágost perlaki járásbirósági albiró az ipolysági ügyészséghez alügyészszé, Mészáros István sátoralja-ujhelyi törvényszéki jegyző ugyanazon törvényszékhez, Puscariu Zachariás medgyesi járásbirósági aljegyző az abrudbányai, Króner Géza rózsahegyi törvényszéki aljegyző a a baáni, Térfi Dezső ujaradi járásbirósági és Török János nagykikindai törvényszéki aljegyző a zsombolyai, végül dr. Gáspár Lajos nyitrai gyakorló ügyvéd a nyitrai járásbírósághoz albirákká. Továbbá Ernst Ödön pécsi ítélőtáblai tanácsjegyző albiró az újvidéki törvényszékhez biróvá, Kudász Endre galgóci járásbirósági albiró a námesztói járásbírósághoz járásbiróvá, Csarsch Dezső billédi járásbirósági albiró a karánsebesi, dr. Bátsmegyey Imre szvidniki járásbirósági albiró a szolnoki és dr. Szikszay György nyírbátori járásbirósági albiró a nyíregyházai ügyészséghez alügyészekké, dr. Debreceni Gyula, a szegedi Ítélőtáblához berendelt törvényszéki jegyző a gyulai törvényszékhez. Kovács Károly lugosi törvényszéki jegyző a buziási, dr. Várkonyi Gábor, szegedi törvényszéki jegyző a székelyhídi, Tóth Pál, a debreceni Ítélőtáblához berendelt törvényszéki jegyző a munkácsi, Preuneszberger Géza verseci járásbirósági jegyző a balázsfalvi, Hersich Géza budapesti törvényszéki aljegyző a szombathelyi, Gáspár István székelykereszturi járásbirósági aljegyző a gyergyó-sz.-miklósi járásbírósághoz, Kormoss Aladár lippai járásbirósági aljegyző a lugosi törvényszékhez, Filipek Ferenc pozsonyi törvényszéki aljegyző a somorjai, dr. Bárdos Géza balassagyarmati törvényszéki aljegyző a liptóujvári, Papp István debreceni járásbirósági aljegyző a szinér-váraljai, végül dr. Polgár Ármin budapesti gyakorló ügyvéd a bazini járásbírósághoz albirákká. Kártyaadósságból eredő váltó perlése. A debreceni kir. Ítélőtábla: Az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztatik, a 8,424'893. sz. a. hozott sommás végzés hatályának fentartásával, az alperes arra köteleztetik, hogy a felperesnek 136_forint tőkét stb. 3. nap