A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 47. szám - A felbujtás fogalommeghatározásához

A JOG 341 is fognak nyomatni. Ha valamely szerkesztői tag a neki kiosztott részszel elkészült, átadja a bizottság vezetőjének, ki aztán a szerkesztői ülésen tárgyaltatja azt, előadóul az illető szerkesztő működvén. Az igy végleg megállapított tervezet azután nyilvánosságra hozatván, mód lesz nyújtva a távolabbi körüknek is a hozzászólásra és bírálatra. Az egész bizottság elnöke az igazságügyminister. Nem tagadható, hogy e terv conceptiója nagyszabású és mélyen átgondolt és célravezető utat jelöl meg egy egységes magyar polgári törvénykönyv végre-valahára leendő megteremtésére. Habár ez bizonyára nem egyhamar történhetik meg, Erdély ministeré lesz az elévülhetlen érdem, ha az az általa kijelölt ütőn, az általa alkotott eszközökkel elérhető lesz. Az esküdtszékek hatáskörének szabályozása. Az egész jogászvilág rendkívül nagy érdeklődéssel várta — irja a «M—g» — azt a törvényjavaslatot, mely meghatározza, hogy jövőben mily bűncselekvények felett fognak az esküdtszékek bíráskodni. Ennek ismerete nélkül az egész esküdtszéki intézmény értéke problematikus. Lehet, hogy a kormány oly szük körre szorítja az esküdtbiráskodást, hogy annak kedvéért nem is érdemes a nagyfontosságú intézményt létesíteni. Ezért a jogászvilág erősen kényszeritette a kormányt, hogy mielőtt a képviselőház bizottsága tárgyalásait megkezdéné, javaslatát tegye közzé, mert a nélkül magát a javaslatot elbírálni nem lehet. Az igazságügyminister ezen követelménynek meg is felelt és a bizottság tagjai között a hatásköri javaslat tervezetét szétosztotta, hogy a bűnvádi perrendtartás javaslatát ennek figyelembe vételével tárgyalják és állapítsák meg. Ezen javaslat értelmében jövőben esküdtszékek Ítélnének: 1. A személyes szabadságnak, a közjognak, továbbá a levélés távirdai titoknak hivatalnok általi megsértése; 2. a rágalmazás és becsületsértés; 3. a testi sértés; 4. a közegészség elleni büntettek és vétségek; ö. a személyes szabadság megsértése magánszemélyek által; 6. a rablás és zsarolás; 7. a gyújtogatás; 8. vizáradás okozása; 9. vaspályák, hajók, távírdák megrongálása és egyéb közveszélyü cselekmények elbírálása. Nem esnek azonban az esküdtszék competentiája alá a következő büntetendő cselekmények: felségsértés; a király, a királyi ház tagjainak bántalmazása s a király megsértése: hűtlenség; lázadás; hatóságok és országgyűlés elleni erőszak; az izgatás különböző fajtái. •És igy tovább. Tehát a büntetendő cselekményeknek éppen azt a kategóriáját, a melyre nézve eddigi jogfejlődésünk leginkább hajlott, az esküdtszéki intézmény hehozatala felé; éppen a politikai delictumokat hagyja meg a javaslat továbbra is a bíróság competentiája alatt. Magát a nagyérdekü törvényjavaslatot — mely nem is tétetett közzé, hanem csak a képviselőházi igazságügyi bizottsági tagok közt osztatott szét — egész terjedelmében közölni fogjuk. A magyar jogászegylet f. hó 16-án teljes ülést tartott, melyen dr. Papp József budapesti ügyvéd tartott igen tanulságos felolvasást a magyar polgári perrendtartás egyes részeiről. Behatóan ismertette a pernek előkészítését, az előkészitő iratok tartalmát és hatályát; és több lényeges propositiót is javasolt. Majd áttért az Ítélet tartalmának megállapítására s e szempontból is beható kritika tárgyává tette a javaslatot, melyet P 1 ó s z Sándor készített még egyetemi tanár korában. Előadó alapos tanulmányokról tanúskodó felolvasását a jelenvolt számos jogászközönség élénk elismerésével jutalmazta. I Dr. Décsey Zsigmond curiai bíró a magyar bírói kar e kiváló tagját ő Felsége a budapesti kir. tábla tanácselnökévé nevezte ki legkegyelmesebben. Décsey a Curiának váltó tanácsában kiváló helyet foglalt el, mit mind alapos nagy elméleti és gyakorlati készültsége, mind éles biráló tehetsége, és megnyerő egyéni tulajdonságai biztosítottak neki. Ezen kinevezés által azon tradíciók melyek a Curia váltótanácsának judicaturáját oly magasra emelték a közbecsülésben, a leghivatottabb kéz által fognak áthonosittatni, a táblának váltótanácsába. Fogadja az uj tanácselnök ur, kihez a régi tisztelet fiz bennünket, díszes uj állásához legőszintébb szerencse kivánatainkat. Nyilt kérdések és feleletek A felbujtás fogalommeghatározásához. (Felelet.) A «Jog» 42. számában közzétett kérdés, szerény nézetem szerint, egy lényeges ellentmondást tartalmaz, a mely a helyes elbírálást bizonyos tekintetben megnehezíti. Mert mig a kérdés egyik részében a tényállás akként adatik elő, hogy S. Pál szándékosan hatolt be K. Ferenc lakhelyiségébe, hogy lopást kövessen el, addig a kérdés másik részében az mondatik, hogy S. Pál tévedésből, vagy azért, mert a sötétben nem látott, vagy zavarodottságból származó sietségben ment el K. Ferenc lakásába lopni. Szándékosság és tévedés azonban két egymást teljesen, mindenesetre azonban a büntetőjogi felelősség kérdése tekintetében kizáró két fogalom, ügy hogy az egyik fenforgása esetén a másik nem lehetséges és vice versa. Álljon azonban bármely eset, én a magam részéről sem K. Ferencet, sem L. Pált büntetendőknek nem tartom. K. Ferenc büntetlensége tekintetében egyetértek Csipkés Árpád és dr. Berzsenyi Jenő bíró urak véleményével, mert a felbujtásnak eriminális értelemben vett conditio sine qua nonja a felbujtó s a i tettes (felbujtott) akaratelhatározásának egy és ugyanazon eredmény bekövetkeztére vonatkozó egysége, a mi azonban jelen esetben fenn nem forog, S. Pál K. Ferenc akaratát meg nem valósítván. S. Pál büntetőjogi felelőssége tekintetében azonban nem osztom a cikkező urak nézetét, a mennyiben én S. Pál cselekményében a büntető törvénykönyvbe ütköző büntetendő ténykedést nem látok. A btk. 333. §-a ugyanis ekként szól: «a ki idegen ingó dolgot stb. stb. azon célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa*. Vagyis e törvényszakasz szerint a lopásnak egyik alkatelemét képezi az, hogy a tettes az általa elvett dolgot «jogtalanul eltulajdonítsa*. Már pedig a leirt tényállás szerint S. Pál K. Ferenc birtokából ennek beleegyezése nélkül vette ugyan el a disznósajtot, de viszont K. Ferenc S. Pált lopás elkövetésére felbujtván, vele szemben a disznósajtnak jogtalanul történt elvételéről absolute nem lehet beszélni. De ettől el is tekintve, S. Pál — a kérdés tartalma szerint — a disznósajtot K. Ferenc részére lopta, ennek át is adta, magának meg nem tartotta s azzal másképen nem is rendelkezett. Ha ez igy van: akkor hiányzik S. Pál cselekményében a lopásnak egyik-másik szükséges alkateleme, az el tulajdonítási szándék is, s igy S. Pál büntetendő cselekménynyel nem is terhelhető. Neumann Lajos, bpesti V. ker. kir. jbirósági joggyakornok. Illetékességi kérdés. (Kérdés.) A. úr kölcsön vett B. asszonytól 1884-ben 1,G00 frtot Bécsben. A. is, B. is magyar állampolgárok és állandó lakhelyük is Magyarhonban van. A. lakik a pozsonyi, B. a nagyváradi járásbíróság és törvényszék területén. A. a kölcsönről kötvényt állított ki, melyben «n e m teljesítés esetére aláveti magát a sommás eljárásnak és szabadságában áll B. asszonynak őt bármely B. által szabadon választandó bíróság előtt megperelni.» Perelhető-e A. űr a nem teljesítés és a kötvény alapján a magyarországi sommás bíróságok előtt ? Perelhető-e a B.-re nézve illetékes nagyváradi bíróságnál? B. az igenlő álláspontot védi, mert az okirat szerkesztésekor mint magyar polgárok nem lehettek tekintettel a bécsi, külföldi peres eljárásra. Szerinte a «bármely sommás bíróság* kifejezés kifejezetten jogot is ad erre. A. ellenben azt vitatja, hogy csak az osztrák sommás bíróságok dönthetnek, mert a bécsi kikötés nem terjeszthető ki más állam bíróságaira is és mert az ellenkező esetben felperes két államban is birna perlési joggal, a mi ö szerinte absurdum. Ft lperes. Sérelem* Biró és ügyvédi képviselet. (Az ipolysági törvényszék területéről). Ifj. B. Pál felperesnek özv. H. Károlyné szül. K. Zsuzsanna és társai alperesek elleni ingatlanok tulajdonjoga s jár. iránti rendes perében felperes kérelmére elrendelt birói szemle és tanúkihallgatás megtartására határnapul az ipolysági kir. törvényszék által f. é. október 15-ének d. e. 9. órája a helyszínére — Cseri községébe — kitüzetvén, ezen eljárást a kiküldött Z. R. . . . kir. törvényszéki biró ur a következő — felette érdekes, sajátszerű — módon vezette: * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven. teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevet ki nem teszszük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.