A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 45. szám - A bírói kar szaporítása

Tizennegyedik évfolyam. 45. szám. Budapest, 1895 november íő. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart B. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LAP ü IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPZELETÉRE A MAGYAR CGY7ÉDI, HÍRŰI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre ._ 1 frt őO kr. Fél « _ 3 « — « Egész • 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A birói kar szaporítása. — A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése. Irta: Yannai Gusztáv, lippai kir. közjegyző. — Az ügyvédi járandóságok. Irta . Arany Sándor, budapesti kir. albiró. — Belföld (A kir. közjegyzői törvény reformja. — A magyarországi közjegyzői helyettesek congressusa). — Nyilt kérdések és feleletek (A felbujtás fogalom meghatározásához [Félelet]. [. Irta : Csipkés Árpád, csíkszeredai kir. tvszéki bíró. — II. Dr. Berzsenyi Jenő. kir. aljárásbiró Siklóson). — Sérelem (Az igazságügyministernek adott felhatalmazás. Irta: J u r i s t a). — Irodalom (A királyi méltóság és hatalom Magyarországon. Irta : dr. F e rd i n a n d y Geyza, Budapest, ismerteti: dr. Horváth János. — A házassági jogról, a gvermekek vallásáról és az állami anyakönyvekről szóló törvények és ministeri rendeletek. Irta: dr. Gallia Béla, Budapest). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) VA birói kar szaporitása Az 1896. évi igazságügyi budget nagy meglepetést okozott, nem lévén abban egyetlenegy birói állás rendszeresítése sem felvéve. Jóllehet hogy az «Igazságügyi Közlöny» legutóbbi száma ezt okadatolni igyekszik azzal, hogy a mult évben tervezett szaporítások egy része még most fog megvalósíttatni, s hogy a sommás eljárás életbeléptetése után csak azt figyelik meg, hogy hol és mennyi a hiány a birói karban s arról mielőbb gondoskodva lesz, ezen kérdés felett még sem lehet oly könnyen elsurranni. A jó igazságszolgáltatás első és elengedhetlen kelléke, hogy gyors és egyszersmind alapos legyen. Már pedig ez csak úgy érhető e!, ha a birói kar minden tagjában megvan az arra való képzettség és ügybuzgóság, másrészt ha a birói létszám kellő arányban van az ügyek mennyiségéhez. A mi a birói qualificatiót illeti, arról kellőképen gondoskodva van, mert a birói és ügyvédi vizsga letétele s az ezutáni hosszas gyakorlat rendszerint kellőképen kiképzi az illetőt, mig a birói fokot eléri; ellenben a birói létszám szaporitása legtávolabbról sincs arányban az ügyforgalom emelkedésével. Különösen a fővárosban, de a vidéken is az ipar és kereskedelem rohamos fejlődésével óriási mértékben szaporodnak a complikált ügyletek, s mert jogász-nemzet vagyunk, nálunk nagyon szeretnek az emberek perlekedni, a folyton szaporodó perek pedig a bíróságok ügykörét tetemesen gyarapítják, s ha összehasonlítjuk a legutóbbi évek ügyforgalmát, azt tapasztaljuk, hogy csaknem minden bíróságnál 20—25 százalékkal szaporodott az ügyek száma. Ha már most még hozzáveszszük azt is, hogy az új törvények életbeléptetése mindig nehézséggel jár s eleinte nem gyorsítja az eljárást, elképzelhetjük, hogy a birói kar szaporítás nélkül miért nem képes feladatának megfelelni s hogy gyors igazságszolgáltatáshoz miért nem jutunk. Nézetünk szerint reformok alkotásánál nem szabad krajcároskodni, sem habozni a felett, vájjon lesz e szükség szaporításra, a körültekintő s a viszonyokat jól ismerő államférfiúnak ezt előre kell látni s megfelelő személyzetről előre gondoskodni. íme Ausztrában az új perrendtartást addig nem is léptetik életbe, mig újabb bíróságok felállítása s a már meglevők szaporításáról nincs gondoskodva; mert számolnak azzal, hogy e nélkül sikert vagy megfelelő eredményt nem remélhetnek. Nálunk a sommás eljárás életbeléptetése alkalmából terveztetett ugyan összesen mintegy 100 birói állás, de tényleg még nem történt meg ezen szaporítás, noha ezekre égető szükség volna; az ok persze az ország financiális helyzetében rejlik. Különös, hogy az igazságügyi tárca iránt a pénzügyminister mindig nagyon mostoha. A birói létszám emelésén kivül még két teendője van reformok életbeléptetése útján az igazságügyi kormánynak és pedig először az, hogy a munkában megőszült s nyugdíjra méltán rászolgáló idősebb bírákat activ szolgálatukból elbocsássa s kellő tapintattal pensióba küldje, hadd engedjenek teret a fiatalabb s gyorsabb, fogékonyabb ifjú nemzedéknek: másodszor gondoskodni kell kellő számú gyakornokokról, kiknek sorából az alkalmas erőket majdan kiszemelhesse. Nálunk a bírósági joggyakornoki állás - noha most 500 frt fizetéssel jár — nem valami kedvező perspectivát nyújt, mert hogy valaki jogvégzett volta dacára 3—4 évig szolgáljon ilyen fizetéssel, meglehetős kemény munka mellett, azt bizony nem kívánhatja senki, s igy nem csoda, hogy gyakran nem akad pályázó a joggyakornoki állásra, egyedül a gyorsabb előléptetésre való kilátás az, mi a fiatal embereket e pályára vonzaná Az igazságügyminister a minap a pénzügyi bizottságban azon kijelentést tette, hogy a bírósági kinevezéseknél gyakran nem talál teljesen alkalmas erőket. Csodálatos, hogy mig egyrészről az egyetemen a jogi facultás túlzsúfoltságáról panaszkodnak, honnan gombamódra kerülnek ki a juris doktorok, s midőn mindenféle állásra oly temérdek sok a pályázó, hogy épen az igazságszolgáltatás, mint a közszolgálat legszebb és legmagasztosabb pályáján, nem lehet arra való elemeket találni. Ez mindenesetre szomorú jelenség, melyben csak az a vigasztaló, hogy ez csak átmeneti jelenség, ugyanis mihelyt a bírósági hivatalnokok a fizetést rendező törvény által megállapított fizetési fokozatot elérik s mihelyt a további előlépteésre nem kell majd éveken keresztül várni, hanem a magasabb fizetési fokozatba hivatalból lesznek az előléptetések s a jogvégzett atal embereknek nem kell évekig várni, mig az aljegyzői vagy albirói rangot elérik, akkor bizo nyára nem lesz hiány az alkalmas erőkben. Hogy az igazságszolgáltatás feltűnő lassúságát illustráljuk, erre vonatkozólag a sok közül legyen szabad két concrét esetet felemlítenünk. A budapesti kir. törvényszéknél a jövő hónapban lesz a végtárgyalás egy olyan bűnügyben megtartva, mely ügyben a vizsgálat ezelőtt 13 évvel vette kezdetét ; bármily complicált is egy bűnügy; nem szabad a vizsgálatoknak egy évtizedet meghaladó ideig tartani ; tessék elképzelni, mily nehéz ily hosszú idő multán a feleket megtalálni, hányan meghaltak azóta s hogy elmosódott azoknak tudomása, kik ez ügyben vallomást tettek; az elvitázhatlan, hogy egészen más eredményre vezet egy ilyen ügy tárgyalása, ha az a vizsgálat megindításától számított 1 — 2 évre megtartatik, mint most, midőn 13 év lefolyása után keiül tárgyalás alá. (Még jó, hogy vádlottak nem voltak vizsgálati fogságban.) A másik eset a civilis bíróságnál folyik. Egy budapesti kereskedő egy losonci háztulajdonosnak 4,000 frtot adott kölcsön olyképen, hogy ezen összeget az adós házára bekebeleztette, a fizetés határideje ezelőtt három évvel lejárt, s minthogy 'az adós nem fizetett, nyomban beadta ügyvédje útján hitelező a keresetet s az eredmény az, hogy még mai napig elsőbirósági Ítélet nem hozatott ez ügyben. Hát ne legyen elkeseredve a hitelező, a peres fél az ilyen igazságszolgáltatás miatt; mikor napnál tisztább s bizonyításra nem szoruló ügyében ily nehezen s ily hosszú idő múlva sem juthat pénzéhez. Valóban ilyen s ehhez hasonló esetek megingathatják a polgárokban a bizalmat az igazságszolgáltatás közegei iránt. Igen üdvös és megbecsülhetetlen szolgálatot tenne az igazságügyi kormány, ha az igazságszolgáltatás terén az eljárás gyorsaságát — persze nem az alaposság rovására — előmozdítaná. Ez pedig a személyzet szaporitása és az eljárás egyszerűsítése által igen könnyen elérhető lenne. A habozás és kísérletezésnek e téren káros és keserű következményei vannak. Bis dat, qui cito dat. Lapunk mai száma 12 oldalra téried.