A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 44. szám - Kamatláb és árverési feltételek (Felelet.)

176 A JOG nek felszólítása folytán néhány nap alatt, és pedig még mielőtt a bűnvádi feljelentésről értesült volna, tehát kétségtelenül nem ennek a kényszere alatt, visszafizette; ehhez képest a csalásnak, vagy a csalás kísérletének tény­álladéka megállapítható nem lévén, a győri kir. ítélőtáblának a büntető eljárást megszüntető végzése a csalásra nézve ezen, — a zugirászatra vonatkozólag pedig az abban felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéd, ki a bírósághoz intézett beadványban a birói hatóságok közegét sértő kifejezéssel illeti, habár ezeket olvas­hatóan át is htizta, az 1874: XXXIV. t.-c. 68. ij-ának b) pontjá­ban meghatározott fegyelmi vétséget követi el. A pécsi ügyvédi kamara (1895. szept. 14. 263. sz. a.) J. L. pécsi ügyvédet az ellene emelt fegyelmi vád és következményei alól felmenti. Indokok: Panaszlott ügyvéd, mint nejének, T. K. Imre ellen a szabadkai kir. törvényszék előtt folyamatba tett rendes perébeni képviselője, az 1893. évi 13,010. sz. a. felvett jegyző­könyvben azt irta, hogy a szegedi kir. tábla egy közlemény «érte­ményét és érvényét nem igaz és értelmetlen indokokkal, szó­beszéddel decomponálta s igy vagy az előadó K. Ede táblai biró, vagy ha a tanács vele identificálja magát, e tárgyban úgy az e határozatot hozott egész tanács hivatalos hatalom mali visszaélést és szándékos kártételt követett el s éppen azért e tárgyban a hivatali bűntett iránti vizsgálat érdemében a stegedi tábla elnökéhez a feljelentést megtette.» Ebben a mondatban azonban a panaszlott ügyvéd még a tárgya­lás folyamán a következő kifejezéseket: «nem igaz» és «K. Ede táblai b i r ó», hivatalos hatalommali*, «és szándékos kártételt követett el» és «a hivatali bűntett iránti* törölte, mégis hogy eme kifejezések a törlés után is olvashatók maradtak. Eme ténykedés az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §-ába ütköző egyelmi vétséget panaszlott ügyvéd ellenében nem állapithatja meg; mert az ügyvéd, főleg ha a perben képviselt ügyfelével magát identificálja, mi a jelen esetben, midőn panaszlott a saját nejét képviselte, könnyen megmagyarázható, jöhet oly helyzetbe, hogy a biróság egyes helytelen intézkedései felett érzett pillanat­nyi felhevülésében önkénytelenül is sértő kifejezések használatára ragadtatja magát, a mi azonban fegyelmi vétségül fel nem róható az esetben, ha ezeket a sértő kifejezéseket, még mielőtt azokat a biróság elé terjesztené, önmaga megsemmisíti. Igaz ugyan, hogy a fenforgó esetben a sértő kifejezéseknek keresztülhuzás által való megsemmisítése oly módon történt, hogy azok a törlés után is olvashatók maradtak; ámde tekintve egy­részt, hogy panaszlott a keresztülhuzás után a mondat szerkezeté­is olykép változtatta meg, hogy annak csak a keresztülhúzott szavak kihagyásával van helyes értelmük s igy abból is kétség­telen, hogy panaszlott azokat megsemmisíteni, nem létezőknek tekintetni kívánta; másrészt pedig a nyomban való keresztülhuzás által komoly bi zonyitékat adta annak, hogy ama kifejezések hasz­nálatát rögtön megbánta s azoktól elállt,, még mielőtt a jegyző­könyv a biróság elé került volna s ennek megfelelőleg panaszlott a végtárgyalás során újból kijelentette, hogy a bíróságot sérteni nem akarta. Mindezeknél fogva, még különös tekintettel arra is, hogy annak a ténynek constatálása, mi kép az ügyvéd a biróság elleni vizsgálat megindítása iránt feljelentést tett vagy tenni szándéko­kozik, egymagában fegyelmi vétségül szintén nem minősíthető: a fegyelmi biróság panaszlott ügyvédet az ellene emelt vád és kö­vetkezményei alól felmentendőnek találta. A m. kir. Curia (1895 szept. 14. 263. sz. a.) Az elsőbiróság Ítélete megváltoztattatik; a vádlott az 1887: XXVIII. t.-c. 3. §-ába ütköző s az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségben bűnösnek mondatik ki és ezért az 1874: XXXIV. t.-c. 70. §-ának 1. pontja értelmében írásbeli feddésre ítéltetik. Indokok: A vádlottnak panasz tárgyává tett s az első biróság Ítéletének indokolásába felvett Írásbeli nyilatkozatai nem­csak elolvashatón áthúzott és ezért sértő célzatát teljesen meg­valósító, tehát figyelmen kivül nem hagyható részeivel együttesen, hanem ezek nélkül is sértést foglalnak magukban a biróság iránt, a mennyiben ezt mindenképen visszaéléssel gyanúsítják, a mi a rendelkező részben megjelölt figyelmi vétséget megállapítja. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül figyelembe vétetett, hogy vádlott fegyelmi vétségért még büntetve nem volt stb. Az új sommás eljárás a gyakorlatban. Törvénykezési állandó gyakorlatunk által elfogadott jog­szabályt képez az, hogy ugyanazon keresetben a főadóssal együtt a közönséges kezes is megperelhetö s a miatt, hogy a föadós fizetésképtelensége kimutatva nincs, a kereset idöelöttinek nem tekinthető, hanem ezen körülmény csakis a kielégités módozatai­nak birói megállapítására lehet befolyással. A m. kir. Curia I. felülvizsgálati tanácsa (1895. szept. 17. G. 55. sz.) a felperes felülvizsgálati kérelmének helyadatik, a feleb­bezési biróság Ítéletének 2. r. alperesre vonatkozó rendelkezése megváltoztattatik és 2. alperesre nézve az elsőbiróság Ítélete ha­gyatik helyben stb. Indokok: A keresetlevélhez A. alatt csatolt adóslevél sze­rint az 1. r. alperes kérdéses tartozásáért 2. r. alperes nem kész­fizetői kezességet, hanem egyszerű kezességet válalt, a mint azt az első biróság is ítéletében helyesen megállapította. Azonban a törvénykezési állandó gyakorlatunk által elfoga­dott jogszabályt képez az, hogy ugyanazon keresetben a főadóssal együtt a közönséges kezes is megperelhetö s a miatt, hogy a fő­adós fizetésképtelensége kimutatva nincs, a kereset időelőttinek nem tekinthető, hanem az a körülmény csakis a kielégités mó­dozatainak birói megállapítására lehet befolyással; e szerint fel­peres keresete a 2. r. alperes ellen nem időelőtti, következőleg a felebbezési biróság a fentebbi jogszabályt mellőzte, a mikor a keresetet 2. r. alperes irányában időelőttinek mondotta ki. Ily körülmények közt figyelembe vette azt, hogy II. rendű alperes nem bizonyította, hogy felperes oly mulasztást köve­tett volna el, mely a kérdéses követelésnek az egyenes adós elleni behajtást lehetetlenné tette volna, sőt a felülvizsgálati eljárásban történt szóbeli előadásakor oda nyilatkozott, hogy az egyenes adós jobb anyagi viszonyok közt van, mint volt, miből nyilvánvaló, hogy felperesnek oly mulasztása, a mely 2. r. alperes jogaira sérelmes lett volna, fenn nem forog, felperes felül­vizsgálati kérelmének az 1893. évi XVIII. t.-c. 185. §-a) pontja alapján helyt adni, a felebbezési biróság ítéletének 2. r. alperesre vonatkozó rendelkezését megváltoztatni és 2. r. alperesre nézve az elsőbiróság ítéletét, melyben a fizetés módozata is helyesen van megállapítva, helybenhagyni kellett stb. A kereset egy része tekintetében hozott részitélet a per­költség viseléséről nem intézkedhetik, mert az i8g3. évi XVIII. t.-c 108. §-a azt rendeli, hogy a biróság a perköltség viselése iránt va gya végitéletben, vagy pedig abban a részitéletben intézkedjék­melyet az egész kereseti, esetleg az egész viszonkereseti követe­lés tárgyában hoz, más határozatban intézkedésnek csak akkor van helye, ha a megtérítés kötelezettsége az ügy végelintézésé­töl független. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1895 febr. 1. D. 19. sz. a.) Az 1893. évi XVIII. t.-c. 181. §-a szerint felülvizsgálatnak nincs helye, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad. Ez intézkedésnek helyes magyarázata szerint, kereset tárgya alatt nem az idézéssel közölt, hanem az elsőbiróság ítéletének alapul szolgált kereset tárgya <. rtendő. Ha tehát a tárgyaláson a kereseti követelés 200 frtot meg nem haladó összegre szállíttatott le, a hozott ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (A budapesti kir. ítélőtábla 1895 augusztus 14. G. 34 1895. A számlának ellenmondás nélkül elfogadása sem szerződést nem pótol, sem a közegyetértéssel megállapított szerződési felté­telek megváltoztatását nem eredményezheti. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1895 márc. 26. E. 76. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Heinfeld Izsák e.. m. -szigeti tvszék, bej nov. 30., félsz, dec. 12.. csb. Breznay Lajos, tmg. Sárközy Pál. — Ács Mihály e.. szat­már-németii tvszék, bej. nov. 25., félsz., dec. 11.. csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Adler Adolf. — Bieber Károly e.. budapesti tvszék, bej. nov. 23., félsz., dec. 18., csb. Hajdú Imre. tmg. dr. Fittler Dezső. — Plesch Lipót e.. bpesti keresk. és váltótvszék., bej. nov. 28., félsz. dec. 29., csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Baracs Marczel. — Tannenbaum Dávid e., debreceni tvszék, bej. dec. 1., feisz. duc. 11., csb. dr. Vass Antal, tmg. dr., Hartstein Lajos. — Deutsch Sándor e., n.-váradi tvszék, bej. nov. 26 . félsz. dec. 4. csb. Kurovszky Ferenc, tmg. Szokoly Tamás. — Mor­vái Vilmos e, egri tvszék, bej. dec 29., félsz. 1896 jan. 31., csb. Kolozs­vári József, tmg. Hanák Kolozs. — Fein Béla e., pécsi tvszék, bej. nov. 27., félsz. dec. 11., csb. Farkas Sándor, tmg. dr. Kereky Mihály. — Deutsch Maier e., győri tvszék, bej. nov. 30.. félsz. dec. 11., csb. Proszt János, tmg. Oesterreicher Béla. — Kaiser Lipót e., vukovári jbiróság bej. nov. 20., félsz. —. csb. —, tmg. dr. Landenbach József. — Adler József e.i beregszászi tvszék, bej. nov. 14., félsz. dec. Iá., csb. Szük Lajos, tmg. Kovács Bertalan. — Tombácz Ferenc e., szegedi tvszék, bej , dec. 23., félsz. 1896 jan. 21., csb. dr. Kecskeméti Dániel, tmg dr' Fráter Gyula. Pályázatok : Az Ipolysági tvszéknél a 1 | e g v z ő i áll. nov. 9. — A pécsi ítélőtábla kerületében 3 j o g g y a k o r n o k i állás nov 9 — A győri ítélőtábla kerületében t ö b b j o g g y a k o r n o k i áll. határ­idő —. — Az uj-aradi jbiróságnál aljegvzői áll. nov. 10 — A s-a ­újhelyi tszéknél j e g y z ő i áll. nov. 10. — A teregovai jbiróságnál a 1 b i r ó i all. nov. 10. — A perlaki kir. járásbíróságnál al birói áll nov 10 — A medgyesi jbiróságnál aljegyzői áll nov. 10. - A miskolci ügyész­ségnél kir. a 1 ügyészi áll. nov. 11. — A győri ügyészségnél kir a 1­u gye szí áll. nov. 8. - A nagy kikindai tvszéknél aljegyzői áll. nov. 11. — A zombon tvszéknél aljegyzői áll. nov. 11. FALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 6U0APESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents