A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 43. szám - A sommás eljárás egy szakaszának helytelen magyarázata - Igazságügyi érdekeink képviselése az 1895. évi költségvetésben. Befejező közlemény

172 A JOG sértés vétsége a büntetó'törvénykönyv 302. §-a értelmében súlyosabb beszámítás alá eső cselekvényt képez: ennélfogva a kir. tábla Sz. J. vádlottat egyedül a btkv. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés vétségében mondja ki bűnösnek és a reá kiszabott büntetéseket, ezért a cselekvényért a btkv. 95., 103., 302. és 484. §-ai alapján megállapítottnak nyilvánítja. Ennyiben a királyi törvényszék ítéletének felebbezett részét megváltoztatja, egyebekben azt, jelesül a Sz. J. vádlott bűnössége a reá kiszabott büntetések neme, mértéke, a kártérítés és bűnügyi költségek tekintetében, valamint az /\. J. terhelt iránt intézkedő végzését e tárgyú indokainál fogva helybenhagyja; ugyanazon Ítéletnek F. L. vádlottról rendelkező nem felebbezett részét pedig nem érinti. A m. kir. Curia: A kir. ítélőtábla ítéletének részben való megváltoztatásával Sz. J. vádlott a btkv. 473. §-ban meghatározott hivatali hatalommal való visszaélés vétségében mondatik ki bűnösnek s ezért a btkv. 95. és 302. §§-ok idézésének, valamint a pénzbüntetés s illetve az azt helyettesítő további szabadságvesztés büntetésnek mellőzésével, a nevezett vádlottra kiszabott egy havi fogházbüntetés az idézett 473. §. alapján nyilvánittatik ki megállapítottnak. Egyebekben a kir. ítélőtáblának ítélete Sz. J. vádlottra vonatkozó részében, helyben, Á. J. terheltre vonatkozó részében pedig érintetlenül hagyatik. Indokok: A btkv. 473. §-a annak világos értelme szerint akkor alkalmazandó, ha a hatalmával visszaélő közhivatalnok cselekménye «sulyosabb beszámítás alá» nem esik; ellenkező esetben tehát, ha t. i. a vádbeli cselekmény súlyosabb beszámítás alá esik, a btkv. 463. §-a teljesen mellőzendő s így még eszmei bűnhalmazat sem állapitható meg. Mintkogy a btkv. 473. §. alá eső vétség miatt a 484. §. értelmében a megállapított büntetésén felül a viselt hivatal vagy állás elvesztése is kimondandó s igy az ezen vétséget képező cselekmény veendő súlyosabb beszámítás alá esőnek, a btkv. 301. §. alá eső s a 302. §. szerint mellékbüntetés gyanánt pénzbüntetéssel sújtandó könnyű testi sértésnél, a mely csakis súlyosító körülmény gyanánt jöhet figyelembe. Sz. J. vádlott a jelen ítélet rendelkező része szerint volt bűnösnek kimondandó s büntetése meghatározandó és igy a kir. Ítélőtábla ítélete részben megváltoztatandó; egyebekben pedig nevezett vádlottat illetőleg a kir. tábla Ítélete, az elsőfokú bíróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helyben s Á. J. terheltre vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül hagyatott. (1895. jul. 9. 4,651.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéd által használt ilyen kifejezések: «az eljáró bíróság sem a jogi fogalmakkal sem a kir. Ítélőtábla ítéletének rendelkező részével tisztában nincsen, vagy pedig «a magyar nyelvet nem birja ugy, a mint azt egy magyar birotól méltán elvárni lehetne* nem tartalmaznak fegyelmi vétséget képező sértést. A temesvári ügyvédi kamara. (1895. szept. 14. 326. sz. a.) Dr. F. József lugosi ügyvéd ellen a további eljárás beszüntettetik stb. Indokok: A buziási kir. járásbíróság 109. sz. átiratában panaszlott ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás megindítását azon az alapon kérte, mert utóbbi 5,642. sz. a iktatott felfolyamodásában a következő kifejezéseket használta: «Az eljáró bíróság sem a jogi fogalmakkal, sem a kir. ítélőtábla ítéletének rendelkező részével tisztában nincsen, vagy pedig a magyar nyelvet nem birja ugy, a mint azt egy magyar bírótól méltán elvárni lehetne*, és ez által az ítélkező bíróságot megsértette. Tekintettel azonban arra, hogy a fenti kifejezések oly sértést, mely az 1887: XXVIII. t.-c. 3. §. alá vonható lenne, nem tartalmaznak s ily kifejezések fegyelmi uton való megtorlása az ügyvédi szólás szabadságot korlátozná, mely az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekében fölötte kívánatos, — panaszlott ellen a további eljárást megszüntetni kellett stb. A m. kir. Curia (1895. szept. 14. 326. sz. a.) az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokolásánál fogva helybenhagyatik. Az új sommás eljárás a gyakorlatban. Az 1868: LIV. t..b. 70. §-a értelmében a perletétel következtében keletkező birói határozat, habár végzés alakjában adatik is ki, minthogy a hivatkozott §. értelmében a perletétel a perelvesztésével egyenlő hatályú s az ellen csak perújításnak van helye, az ítélettel egyenlő tekintet alá esik; az 1893: XVIII. t.-c. 222. §-a értelmében pedig abban az esetben, ha a törvény életbe léptekor már elsöbirósági ítélet volt hozva, a további eljárásra, ide értve a felebbvitelt is, az eddigi törvények alkalmazandók akkor is, ha a felsőbb bíróság új eljárás rendelésével feloldó határozatot hozott. A m. kir. Curia II. felülvizsgálati tanácsa (4895. szept. 18. II. G. 56. P. 1895. sz. a.) alperes tömeggondnok felülvizsgálat iránti kérelmének hely adatik, a szombathelyi kir. törvényszéknek D. 138. sz. a. hozott ítélete valamint a győri kir. ítélőtáblának I. H. sz. a. kiadott végzése és ezzel kapcsolatban az alsóbiróságoknak a végzést követőleo- jelen ügyben tett minden eljárása és határozata megsemmisíttetik és a győri kir. ítélő tábla utasitattik, hogy az elsőbiróságnak 9886. sz. végzését az alperesi tömeggondnok által az 1895. január 3-án 30. sz. a. benyújtott felfolyamodás folytán az 1893: XVIII. t.-c. 222. §. és a korábbi törvények alapján érdemlegesen vizsgálja meg. Indokok: Az 1868. LIV. t.-c. 70. §. értelmében a perletétel következtében keletkező birói határozat habár végzés alakiában adatik is ki. minthogy perletétel a hivatkozott §. értelmében a perelvesztésével egyenlő hatályú s az ellen csak perújításnak van helye, az ítélettel egyenlő tekintet aláesik; az 1893: XXVIII. t.-c. 222. §. értelmében pedig abban az esetben, ha a törvény életbe léptekor valamely ügyben már elsöbirósági Ítélet volt hozva, a további eljárásra, ide értve a felebbvitelt is, az eddigi törvények alkalmazandók akkor is, ha a felsőbb bíróság új eljárás rendelésével feloldó határozatot hozott. Minthogy pedig jelen perben az elsőbiróság az 1893. évi január 9-én kelt s a pert beszüntető és felperest perköltségben marasztaló 156. sz. a. végzést hozott, a kir. Curia pedig ezt a végzést és a győri kir. ítélőtáblának azt a helybenhagyó 1,976. sz. végzését a 6040. sz. az 1894'. június 13-án kelt végzésével feloldotta és a perletétel és a megszüntetés kérdésében a felek meghallgatását és új határozat hozatalát elrendelte és minthogy a fentiek szerint ítélet hatályával bíró feloldott véghatározata helyett a megrendelt póteljárás foganatosítása után ennek következtében hozta meg az elsőbiróság a 9,886 számú azt a végzést, melyet az időközben csődbe jutott alperes cég tömeggondnoka 30. sz. a. 1895. január 3-án benyújtott felfolyamodásával megtámadott: ezeknél 'fogva e végzésre és felfolyamodásra nézve nem az 1893: XVIII. t.-c. rendelkezései, hanem a korábbi törvények nyernek alkalmazást. A győri kir. itélő tábla tehát mint a korábbi jogszabályok értelmében a felülvizsgálatra hivatott másodbiróság szabálytalanul és törvényellenesen járt el, midőn az emiitett felfolyamodás elbírálása végett az iratokat a szombathelyi kir. törvényszékhez áttette, az utóbbi bíróság pedig szintén szabálytalanul járt el midőn ama felfolyamodás elbírálásába bocsátkozott. Ennélfogva a felülvizsgálati kérelemnek hely adatott, a győri kir. ítélőtáblának említett végzése valamint az eljáró alsóbiróságokna'" azt követően tett összes eljárása és határozata a korábbi törvények értelmében megsemmisíttetett és a győri kir. ítélőtábla további megfelelő eljárásra utasíttatott. Ha a felebbezési bíróság ítéletében a felek kérelmeinek előadása után nyomban a per tárgyát képező jogvita fejtegetésébe bocsátkozik, a nélkül, hogy a tényállást előre bocsátotta, vagy kijelentette volna, hogy az elsőbiróság ítéletben megállapított tényállást elfogadja, akkor az ügy eldöntésére nem alkalmas, s az 1893: XVIII. t.-c. 204. §. második bekezdése rendelkezéséhez képest feloldandó. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1895 szept. 25. G. 72.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha valaki az 1890. évi 1. t.-c. 99. §-án alapuló vámmentességgel is bir, de a 99. §. 21. pontjában jelzett hivata| los igazolványt felmutatni nem tudja, a vámdíjat megfizetni tartozik. A vámdij lefizetésének ily esetben való megtagadása kihágást képez s 1890. évi I. t.-cikk 143. § a szerint büntetendő. (A m. kir. kereskedelemügyi ministernek 1895. évi 27,407. sz. határozata). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Schreiber Vil mos e., gyulai tvszék, bej. nov. 18., félsz. dec. 2., csb. dr. Sereghy Mihály, tmg. dr. Reismann Adolf. — Ifj. Ondéra József e., rimaszombati tvszék, bej. dec. 9.. félsz. dec. 16., csb. Kolbay Sándor, tmg. dr. Strompf Ignác. — Ágoston János e., szegedi tvszék, bej. dec. 14., íelsz. 1896 jan. 11., csb. Hubucsek Pál, tmg. dr. Vecseri Sándor — Klein testvérek e.. gyulafehérvári tvszék, bej. dec. 31., félsz. 1896 jan. 22., csb, Gerászin János, tmg. dr. Rónay János. Friedmann Sándor e., lugosi tvszék, bej. dec. 12., félsz. 1896 jan. 9., csb. Havas Antal. tmg. dr. Marku Livius. — Scháffer Miksa e., budapesti keresk. és váltótvszék, bej. okt. 24., félsz, nov. 26., asb. Ney Aladár, tmg. Bencsik József. — Meisels Amália e., beregszászi tvszék, bej. nov. 7., félsz. dec. 2., csb. Szük Lajos, tmg. dr. Grünn Sándor. Pályázatok : A szász-régeni kir. közjegyzői áll. nov. 9. — Az abauj-szántói jbiróságnél aljegyzői áll. nov. 2. — A nagykikindai kir. ügyészségnél a 1 ü g y é i z i áll. nov. 2. — Az abrudbányai jbiroságnál aljegyzői áll. nov. 2. — A pétervásári jbiroságnál albirói áll. nov. 2. — A tokaji jbiroságnál aljegyzői áll. nov. 2 — A lyai jbiroságnál járásbirói áll. nov. 2. — A dicső-sz.-mártom }. . . ságnál albirói ál!, nov. 2. — A tordai tszéknél jegy.zői áll. nev. 2. A zombori tvszéknél aljegyzői áll. nov. 2. — A temesvári ítélőtábla kerületében több joggyakornoki áll. nov. 1. — A margittai jbiroságnál albirói áll. nov. 3. — Az aradi tvszéknél jegyzői áll. nov. 3. — A zombori tvszéknél aljegyzői áll. nov. 3. — A esik szeredai tszéknél aljegyző i áll. nov. 3. PAI.LAS RÉSZ VÉN YTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN