A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 42. szám - Uj decentralisatió

4:2. szám. Budapest, 1895 október 20. Szerkesztőség: TT X Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. sz. jtmxk w I S J m Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre ... 1 frt 50 kr Fél « _ 8 * . — « KiadÓhlVaial: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) „„..-•, , o BETH.«» ÍZ IGAZSACCGT ERDEKEINEK KÉPVISELETÉRE I MAGYAR UGYVEIU Bllííll, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. . V., Rudolf-rakpart .i. sz. ' ' Egész « _ 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. ^^^^ügyvédek1"' ®rr^^J^~''^^ MOR Az előfizetési pénzek Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. jyjw _ _ • _ i _ _ • „ J „ „ „, „ „ A _ „ küldendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM: Uj decentralisatió. — A bíróságok és az új házassági törvény. Irta: Tóth Gáspár, budapesti ügyvéd. — Szerzetesek végrendelkezési képessége és hagyatékukban való öröklés joga. Irta: Vrchovina Győző, rózsahegyi kir. törvényszéki biró. — Belföld (Az igazságügyi költségvetés tárgyalása a képviselőház pénzügyi bizottságában. — Az örökösödési eljárásról hozott magy. kir. igazságügyministeri 1895. évi 43,195. I. M számú rendelete). — Ausztria és külföld (Német birodalmi magánjogi codificatió 1894 okt.-decemberben. Irta: dr. Szokolay Isiván, budapesti ügyvéd. — Nyilt kérdések és feleletek (A felbujtás fogalom meghatározásához. [Kérdés). Irta: A 1 i q u i s). — Sérelem (Bírósági kinevezések. Irta: Aranv Sándor, budapesti kir. albiró). — Irodalom (A bélyeg és illetékek iránti törvények és magyarázatok cimü kézikönyv. Irta : L a s i t z Pál, p. ü. ministeri titkár. — A budapesti tőzsde könyve. Irta : dr. F é 1 e g y h á z y Ágost, ügyvéd, a bpesti áru- és értéktőzsde főtitkára. — Ügyvédi Határidő Napló. Szerkesztette dr. Pajor Rezső). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA . Sub auspiciis regis. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Uj de entralisatió Már a midőn az 1890. évi törvényhozás, az akkor még létezett két kir. táblát tizenegyre emelte, már akkor is szó volt arról, hogy a táblák e létszáma nem végleges. Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a másodbiróságok eme széttagolása csak kisérletszámba megy és a nagy mértékben felhalmozódott hátralékok elenyrésztetése s az elsőbiróságok feletti ellenőrzés és felügyelet intensivitásának fokozására üdvös eszköz gyanánt szolgált. Hiszen mindenki tudta, hogy a bűnvádi eljárás soká már nem késhet és a mint ez bekövetkezend, a táblák létszámában, területeik kikerekitésében szükségképeni változás áll be. Az 1890. évben megalkotott kir. táblák már eddigelé is és pedig az egy budapestit kivéve, talán valamennyi valósította a célba vett eredményt. Valósította azáltal, hogy az óriási hátralékokat feldolgozta és az elsőbiróságoknál a múltban észlelhetett fogyatkozásokat elenyésztette. Elenyésztette azáltal, hogy a bíráskodásnál vegyes okoknál fogva nem alkalmas egyénektől az igazságszolgáltatást megtisztította, s helyes, céltudatos személyi politika által a bíráskodásnak emberi feltételeit a lehetőleg biztosította. Hátralékok a vidéki tábláknál már nincsenek, de az új sommás eljárás manap teljes folyamatba léte mellett már nem is lehetnek és tudvalevőleg bekövetkezett az a paradicsomi helyzet, hogy a kir. táblák bíráinak hetenként alig akad 4—5 bejelenteni való ügyük. Ez azonban már soká nem fog igy tartani, s ha az igazságügyminister által nemrég beterjesztett bűnvádi törvényjavaslat törvényerőre emelkedik és hatályba lép, a bűnügyek elintézésének súlypontja az elsőbiróságokról a másodbiróságokra, t. i. a kir. ítélőtáblákra nehezedik. Mert a javaslat szerint joga lesz a kir. táblának a hozzá felkerült ügyekben a vádlottak, sőt tanuk beidézése által a főtárgyalást megismételni, illetve kiegészíteni, vagyis közvetlen bíráskodást gyakorolni. Ekként alakulván a dolgok, az igazságügyi kormány bizonyára rövid idő alatt arra a tapasztalásra fog jutni, hogy * Ezen cikkre, mely Lirói karunk egyik kiváló tagjától származik, felhívjuk az illetékes körök figyelmét. Szerk a szóbeliség ilyetén behozatala a nagy távolságok és ezzel kapcsolatos nagy költségek miatt az államra, a felekre és a tanukra vagy aránytalan terhet ró, vagy az ítélkezés közvetlenségét bénítja meg. A kir. táblák ugyanis előreláthatólag szívesen fognak élni abbeli jogaikkal, hogy a főtárgyalást kiegészíthetik vagy megismételhetik, mert ez ítélkezésük alaposságának biztositékát képezendi; ez pedig kapcsolatban azzal, hogy minden ügynek hivatalból kirendelt védője (közvédő) is lesz, az eljárást szerfelett meg fogja drágítani. Ha pedig a kir. táblák ebbeli jogaikkal csak nagyon ritkán fognak élni, úgy a közvetlenség garantiái csak papíron lesznek meg. E nehézségeknek correctivuma pedig csak a kir. táblák nagyobb megoszlása lehet. És ha e nehézségek a vidéki kir. tábláknál csak jövőben fognak megnyilatkozni, úgy azok a budapesti kir. ítélőtáblánál már ma is fenforognak. Mert mint fentebb jeleztük, a decentralisatió által célba vett eredmények a budapesti kir. ítélőtáblánál még be nem következtek, de aránytalanul nagy területi joghatóságánál és ebből folyó nagy testületénél fogva be sem következhettek. E kir. ítélőtáblán a polgári hátralékban csak igen csekély, fenyítő hátralékban pedig semmi apadás elő nem állott, sőt a fenyítő ügyekben a hátrálékok tetemesen növekedtek. Ha pedig az ítélkezés gyorsaságának kívánatos célja el nem éretett, úgy a tapasztalás szerint el nem éretett az sem, hogy az elsőbiróságok irányában az intentió szerinti felügyelet gyakorolható lenne. Mert eltekintve a budapesti három kir. törvényszéktől, e kir. ítélőtábla joghatósága alá tartozó egri, fiumei, kalocsai, kecskeméti, szolnoki, balassa-gyarmati, székesfehérvári, ipolysághi és besztercebányai kir. törvényszékek a szervezés óta talán egyetlenegy beható vizsgálatban sem részesültek, azok személyi és tárgyi előnyei vagy hátrányai, erényei vagy fogyatkozásai meg nem vizsgáltattak. Ha pedig a felügyelet a kir. törvényszékek felett is már nehézségekkel jár, majdnem képtelenség az, az e nagy területen létező légió kir. járásbíróság felett. Nagyon lehetséges, hogy ennek oka — a kir. ítélőtábla vezetőségeinek igen nagy elfoglaltsága mellett — az is, hogy a területről igazságügyi panaszok nem tétetnek, hogy tehát megbízható kir. törvényszéki elnökök kötelességteljesitésének tudatában, a vizsgálat szükségessége nem imminens; tény azonban az, hogy a törvény intentiójának elég téve e körülmények fenforgása mellett nincsen s nem is lesz addig, míg e kir. tábla területe meg nem csökken. Már az 1890. évi decentralisatió törvényhozási tárgyalása alkalmával is szembeszökő volt az, hogy Pozsonytól Kassáig egy kir. tábla sem terveztetik, holott Szeged—Temesvár, különösen pedig Debrecen—Nagyvárad megyéi szomszédságában alkotnak táblákat. Ennek akkor erős kifejezés adatott s kilátásba helyeztetett, hogy a táblák újabbi szaporítása esetén a Pozsony és Kassa közt fekvő és felvidéki culturális gócpontot képező, előnyös vasúti összeköttetések által igen alkalmas központot alkotó Besztercebánya első sorban lesz figyelembe véve. Ez új kir. tábla kerületébe pedig Liptó, Turóc, Zólyom, Gömör, Bars, Hont és Nógrádnak legnagyobb része bele vonatván, e megosztás a budapesti kir. táblának nagy megkönnyítésével járna. Mivel pedig ez a természeti fekvés és a jogszolgáltatási érdekek ez új kir. tábla létesítését önként, mintegy szemmel láthatólag követelik, nincs kétség, hogy az igazságügyi kormány e részben rövid idő alatt kezdeményező* leg fog fellépni. Lapunk mai száma 12 oldatra téried.