A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 41. szám - Az aradi közjegyzői kamara jubileuma

Kii A JOG vádi felelősség alá nem vonható; a kir. törvényszék felmentő Ítéletét helybenhagyta. (1894. május 22-én, 1,298. sz.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával B. Móric, B. Albert és B. Samu soproni kereskedők az 1890. évi II. t.-c. 23. §-ába ütköző és e szakasz szerint büntetendő védjegy-bitorlás vétségében bűnösöknek kimondatnak és e miatt a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával az 1892. évi XXVII. t.-cikkben meghatározott országos alap javára, a soproni kir. ügyészségnél, 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt fizetendő, egyénenként harminc-harminc forint, összesen 90 forint pénzbüntetéssel fenyíttetnek. Indokok: Az alsóbirósági Ítéletekben helyesen előadott tényállás szerint a vádlottak által «B. testvérek» cég alatt folytatott kereskedő-üzletben 9 darab oly likőrös palack találtatott, melyek mindenike ugy külső alak, mint felszerelés szerint, a magánvádló cég gyártmányának és különösen az 1884. évi VI. t.-c. értelmében a magyar korona területén a törvény oltalma alá helyezett, 1876. év óta belajstromozott védjegyének a B. T. K. 413. §., illetve az ezt helyettesítő 1890. évi II. t.-c. határozmányaival tiltott és az utóbb idézett törvénycikk 25. §-a szerint minősülő utánzatát képezi. Megállapittatott továbbá, hogy a lefoglalt 9 üveg azon 12 üveg küldemény maradványa, mely St. Pöltenből Gutmannsthal J. cég által vádlottnak üzletében 1887. évi július 20-án kelt számla mellett szállíttatott s melyekből időfolytán egy üveg elfogyasztatott, két üveg és pedig ezek egyike már az 1890: II. t.-c. életbelépte utáni időben, forgalomba tétetett; a többi ellenben az üzletben elárusitás céljából raktáron, illetve a kirakatban tartatott. A védjegy-bitorlás vétségének eme tárgyi elemei mellett vádlottakat e vétségben bűnösöknek Ítélni kellett, mert jóllehet az utánzatok olyannyira csalékonyak, hogy felületes szemlélő általuk könnyen tévedésbe vitethetik, még sem vehető birói figyelembe vádlottak védekezése, mely szerint ők is tévedésben lévén, nem cselekedtek volna tudatosan. Mert eltekintve a szóban forgó áru általános elterjedésétől, minek folytán az nemcsak kereskedői szakkörökben, hanem a nagy közönség körében is olyannyira ismeretes, hogy fel nem tehető, miszerint arról éppen vádlottak ne vettek volna tudomást; azt éppen kizártnak kell venni, hogy ők az áruk átvételénél azok minősége felől meggyőződést ne szereztek s azoknak utánzott voltát ekkor, vagy pedig a raktáron és a kirakatban létük hosszú ideje alatt fel nem ismerték volna és pedig annyival inkább, mert az utánzatokon az «imité» szó által ezen minőség nyíltan kifejezést nyert. A mennyiben pedig vádlottak a 26. alatt csatolt vagyoni bizonyítvány szerint 557 frt 18 kr. évi adót fizetnek, tehát oly kiterjedésű üzlettel bírnak, melynek vezetéséhez magasabb értelmiség nélkülözhetetlen: azt sem lehet elfogadni, hogy ők az «imité» szó jelentését felfogni képtelenek lennének. Vádlottak által védelmül felhozott mentséget tehát elvetni és őket a vádbeli vétségben bűnösöknek ítélni kellvén, a büntetés kiszabásánál súlyosító körülmény hiányában enyhítő ok gyanánt figyelembe venni kellett büntetlen előéletük mellett azt, hogy az utánzatokat kifejezetten meg nem rendelték, hanem azok a fent nevezett cég által egyéb árukkal együtt küldettek részükre; továbbá, hogy csak egy-két üveget hoztak forgalomba, figyelembe vehető kárt nem okoztak. (1895. február 28-án, 1894. évi 7,643. sz.) Magánokirathamisitás esetén illetékes azon hely birósága, hol a bűncselekmény a használat által befejeztetett. A kir. Curia: A jelen ügyben a budapesti kir. törvényszék mondatik ki illetékesnek. Indokok: Minthogy a B. T. K. 401. §-ában meghatározott magánokirathamisitás befejező elemét képező használat a jelen esetben legelőbb akkor létesült, midőn a hamis megrendelő cédula az ügynök cégének kezéhez jutott, ez pedig Budapesten történt meg; ennélfogva a bűncselekmény elkövetési helyéül Budapest volt tekintendő és ehhez képest a budapesti kir. törvényszék illetékessége volt megállapítandó. (1894. decz. 12-én, 11,510. sz.) Üresen, de utánvétel mellett feladott levél küldése által történt csalás, a kiváltás helyén követtetett el. Az aradi kir. törvényszék: A kir. törvényszék mint büntető bíróság illetékességének megállapítása mellett az ügyben a további eljárást megszünteti. Indokok: Az előnyomozat adatai a következő tényállást állapították meg: H. T. és társa cég két, összesen 1,070 frt o. é. váltó tartozásának rendezésére ezen cég egyik beltagja D. H. terhelt P. Joachim megbízottjával, G. Marcellel olyképen egyezett meg, hogy a cég 1,070 frt tartozásának fizetésére nevezett D. H. 642 frtot fog kifizetni olykép, hogy az 1,070 frt értékű két váltó 642 frt utánvét mellett Sz. József ügyvédnek posta utján lesznek beküldendők, ki azokat kiváltani fogja. P. Joachim terhelt ennek folytán 1892. június 4-én kelt levelet 321 frt utánvét mellett elküldött Prosznitzról Sz. József címére. Sz. József ügyvéd az egyik levelet, 321 frtot lefizetve, ki is váltotta és azt nyomban felbontván, abban csak a napló 1. alatti 1. m. alatti levelet találta, de váltót nem, minek folytán a másik 321 frt utánvét mellett terhelt levelet nem váltotta ki, hanem csalás miatt a feljelentést megtéve, az általa lefizetett 321 frt is a vizsgáló biró által zár alá vétetett. Terhelt ennek folytán kihallgatva, igazolta, hogy a másik ki nem váltott levélben tényleg az egyik 535 frtról szóló váltó bennfoglaltatott, a mennyiben annak visszaérkezése után azt a prosznitzi cs. kir. postahivatal felbontotta és ezen tényt constatálta (napló 31. sz. alatt); a másik 535 forintról szóló váltót pedig azért nem küldhette, mert azt az egyezség létrejötte előtt egy pénzintézetnél értékesítette és az csak 1892. július hó 31-én lett esedékes, illetve csak akkor jött kezeihez vissza, a mint az tényleg a 20. naplószám alatt elfekvő váltója igazolja is. Terhelt azt is adta elő, hogy a másik, ki nem váltott levélben irta is, hogy a másik váltót később fogja beterjeszteni, de ezen állítása megállapítható nem volt. Ezen tényállás mellett nyilvánvaló, hogy a vádbeli cselekmény Magyarországban, Aradon követett el; miután pedig a B. T. K. 5. §. 2. bekezdése szerint a hazánk területén elkövettetett és panasz tárgyát képező cselekmények a magyar büntető törvény alapján birálandók el, ugyanazért ebből folyólag csak a magyar bíróság lehet illetékes azok elbírálására, miért is a kir. törvényszék, tekintettel az elkövetés helyére, ezen ügyben a kir. ügyész indítványa ellenére illetékességét megállapítani kellett. Miután azonban terhelt a fentiek szerint minden körülmények között csak jogos követelését vette volna fel a 642 frtnak kézhezvételével, a mennyiben arra nézve semmi bizonyíték nincsen, hogy a még hátralevő 535 frtos váltóval büntetendő cselekményt követett volna el, de azt panaszos Sz. Józseffel szemben nem is követhette volna el, ugyanazért ezen ügyben a status quo ante helyreállításával a további bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. (1894. január 5-én, 10,145. sz.) A nagyváradi kir. itélő tábla: A kir. törvényszék végzését az egész eljárással együtt megsemmisíti. Indokok: Meg kellett semmisíteni a kir. törvényszék végzését az azt megelőzött eljárással együtt, mert P. Joachim, ki ellen Sz. József csalás miatt panaszt emelt, Morvaországhoz tartozó Prosznitzban lakik, tehát a monarchia másik államának honosa, s minthogy a B. T. K. 17. §-a nyomán a viszonosság elvénél fogva a monarchia másik államának törvényei szerint az eljárás megindítására nézve a törvényes alakszerűség hiányzik, annálfogva, minthogy a terhelt elleni eljárásra a saját államának birósága az illetékes hatóság: a kérdésben forgó ügyre nézve az aradi kir törvényszék nem illetékes. (1894. május 2-án, 1,218. sz.) A kir. Curia: Tekintve, hogy Sz. József a címére «321 frt utánvétel* mellett küldött levélre az utánvételi összeget abban a hiedelemben, hogy a levélben 515 frtról szóló váltó van, Aradon fizette le, tehát a panaszolt megtévesztés Aradon jött létre; tekintve, hogy ehhez képest P. Joachim ellen a B. T. K. 379. §-ában meghatározott és a büntető törvénykönyv szerint büntetendő, Magyarországban elkövetett csalás büntette miatt tétetett a bűnvádi feljelentés; tekintve, hogy ennélfogva a kir. törvényszék a vizsgálatot illetékesen rendelte el és a befejezett vizsgálati ügyben illetékesen határozott: az illetékesség kérdésében és érdemben a kir. itélő tábla végzésének megváltoztatásával a kir. törvényszék végzése hagyatik helyben az abban és a fentebb felhozott indokoknál fogva. (1894. október 26-án, 6,786. sz. a.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha a komp nem jelentetik be, úgy annak engedélyezése mint új jogosítvány biráltatik el és az engedély tartama 50 éven túl nem terjedhet. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 55,545. sz. határozata.) Az italfogyasztási és italmérési adok bérbeadására vonatkozó árverési hirdetéseket a szomszédos pénzügyigazgatóságokkal közölni nem szükséges. PA1J.AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ Kivonat a „Budapesti Közlönyé ből. Csődök : Fuchs Gyula e., s.-a.-ujhelyi tszék, bej. nov. 19., félsz. dec. 19., csb. Emödy Béla, tmg. dr. Tátray Dezső. — Weisz Ignác e., szolnoki tszék, bej. dec. 10., félsz. 189(5 jan. 8., csb. Lázár Sándor, tmg. dr. Végh Sándor. — Kotván Mihály e., gyulai tvsz bej. nov. 2.- félsz. nov. 25.. csb. dr. Seregh Mihály, tmg. dr. Kovács László. Kiss Ödön e., temesvári tszék, bej. dec. 12., félsz. 1896 évi jan 4 csb. dr. Küttel Samu, tmg. Korniss Géza. - Trimmel János e temesvári tszék, bej. dec. 12., félsz. 1896 jan. 4, csb. dr. Küttel Samu tmg dr. Goldmann Fülöp. - Csendes Gyula e., nagy-kikindai tvszék, bej. dec. 1., félsz. dec. 14., csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. dr. Operán Nesztor. — Bhtz József e., trencséni tvszék, bej. nov. 10. félsz dec 9 csb dr. Tahy Mihály, tmg. Porubszky János. - Fischhoff Izsó e. temesvári tvszék, bej dec 12.. félsz. 1896 jan. 9., csb. dr. Küttel Samu. tmg. dr. Steiner Adolf. & Pályázatok : A fehértemplomi tszéknél aljegyzői áll. okt. 19. - Az aranyos-maroth. tszéknél aljegyzői áll. okt. 21 - A kolozsvan tszékné. jegyző, áll. okt. 22. - A ceglédi járásbíróságnál J «• MI L oo"- °ktA 22-- -, A nagy«entmiklósi jbiróságnál aljegyző, all. okt. 22. - A satoralja-ujhelyi k i r. k ö z j e g y z ő i áll. nov?!