A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 41. szám - Az aradi közjegyzői kamara jubileuma

292 A JOG döntötte, a felsőbb bíróságok egy-egy garasos tétel miatt az ítéletet feloldották s uj, vagy pót bizonyítási eljárást rendeltek. Ma, az uj perrendtartás szerint, a beismert, vagy egyébként bebizonyított tételre vonatkozólag részitélet hozatik, s ez az eljárás az igazságot kereső feleknek nemcsak hogy nagy könnyebbségére szolgál, de a perköltségeket is csökkenti. Vannak azonban jogesetek, a hol az uj törvény 103. és 104. §§-nak rendelkezései nem elégségesek. Vannak esetek, a midőn az egész keresetre vonatkozólag végitélet hozható, de nem dönthető el az: ki köteles a perköltségeket megfizetni? Az uj törvény 108. és következő szakaszai nagyon szépen intézkednek arról, hogy a perköltségeket a felperes, vagy az alperes tartozik e fizetni? de mig a perben tisztába hozható az, hogy melyik fél fizesse a perköltséget, addig néha több rendbeli tárgyalást, illetve bizonyítási eljárást kell megtartani, a per főtárgyára vonatkozó intézkedés pedig addig szünetel. Ez a szünetelés a bíróságok oltalmát igénybe vevő egyénekre hátrányos, az eljáró bíróságra pedig szégyenletes lehet. Felhozok egy jogesetet: Kis Pál tartozott Havas Józsefnek 140 forinttal. 1895 január 10-én az adós elvitte a 140 forintot a hitelezőnek, az asztalára leszámlálta, de minthogy egy hagyatéki ügyből kifolyólag közöttük még vitás kérdések voltak, a hitelező a 140 forintot elfogadni nem akarta. Ugyanakkor a két férfi összeverekedett. Másnap Havas József ügyvédhez ment, s a többi ügyeivel együtt a 140 forint behajtására felhatalmazta. Az ügyvéd még az nap beadta a keresetet a 140 frt iránt. Kis Pál a tárgyaláson beismerte, hogy tartozik, kijelentette, hogy fizetni is hajlandó, de a perköltségeket nem fizeti, mert ő a perre okot nem adott, miután a hitelező a pénzt elfogadni nem akarta. Minthogy Havas tagadta azt, hogy őt Kis a 140 forinttal megkínálta, Kis tanukra hivatkozott, a kik közül az egyik Lembergbe ment tüzér katonának, a másik pedig Szerajevóba. Nézetem szerint a fenforgó esetben a per főtárgyára az ité let meghozható azonnal, de a perköltségekre vonatkozólag bizonyítást kell rendelni, a mi hónapokig eltarthat. De előfordulhatnak peres esetek a haszonbérleti és különösen a bérleti ügyekből. Sok esetben a haszonbérlőre vagy a házbérlőre életkérdés az, hogy a haszonbérelt ingatlant, vagy a kibérelt házat megkapja, s a szolgáltatott bizonyítékok alapján a bíróság az ügy érdemében határozhatna is, de nem teheti, mert a perköltségekre vonatkozólag még vitás kérdések merültek fel. Nézetem szerint szükséges volna az 1893: XVIII. t.-c. 103. §-át a következőkkel pótolni: «Külön részitélet hozható a per főtárgyára, és külön a perköltségekre vonatkozólag is.» A magam részéről kinyilvánitom, hogy én most is az általam javasolt rendelkezés szerint járok el, mert eljárásomat a törvény szelleméből kifolyónak, a peres felekre üdvösnek, az eljáró bíróra kényelmesebbnek, és az igazságszolgáltatás gyorsaságára felette alkalmasnak tartom. Belföld. Dr. Plósz Sándor képviselőjelöltsége és programmbeszédje. Plósz Sándor igazságügy min. államtitkár f. hó 6-án Bajára utazott Veszter Imre képviselő kíséretében, hogy programmbeszédét megtartsa. Szabadkán Vojnich főispán, Vermes és Zákó képviselők csatlakoztak hozzá. Bikityén küldöttség várta, a melynek * tagjai voltak: Drescher Ede, Hegedűs polgármester, Róth kir. ítélő bíró, Szütrelyi, Schőn, Heller bizottsági tagok. A bajai pályaudvaron Latinovics János üdvözölte az államtitkárt, a ki feleletében megköszönte a fogadtatást és megígérte, hogy a város érdekeit szivén fogja viselni. A bevonulás óriási közönség lelkes éljenzése mellett történt. Az impozáns menetet bandérium tette érdekessé és cigányzene kisérte a városba. A programmbeszéd 11 órakor volt. Impozáns közönség előtt mondotta Plósz Sándor államtitkár beszédét. Miután a jelölésben rejlő bizalmat megköszönte, kijelenti, hogy nemcsak hivatali állásánál, hanem meggyőződésénél fogva is híve a szabadelvű pártnak. 28 éves tapasztalás a 67-es alapot kipróbálta, hogy nemcsak a nagyhatalmi állást, hanem az államiságot megóvja és vele magvalósithatók azok az intézmények, melyek e nemzet fenmaradását biztosítják. Meg van győződve, hogy oly kormányzatra van szükség, a mely a nemzet hagyományainak megfelelve, féltékenyen megőrzi a közszabadság garanciáit, de a mellett a fejlődő társadalmi életnek igényeit is kielégíti a szabadelvű haladással, a mely a nemzetnek életkérdése. Ez és a közállapotok javítása a legbiztosabb nemzetiségi politika is. A szabadelvű párt pedig a józan körültekintő alkotások, a munka pártja, melynek elveivel a kormány működése is teljesen megegyezik. Utal a pénzügyminister expozéjára, mely szerint állami háztartásunk egyensúlya a növekvő kiadások és a súlyos gazdasági helyzet dacára, fenn van tartva. E fényes zárszámadási eredmények is igazolják, hogy a szabadelvű kormány épenséggel nem viszi a nemzetet az anyagi tönk felé, sőt épen ellenkezőleg áll a dolog. A kormány programmját teljes egészében elfogadja és így a közigazgatási reform kérdésében is, mert hazánk sajátos viszonyai között a felelős kormánytól kinevezett állami tisztviselőkre kell bizni a közigazgatást. E mellett azonban a helyi autonómia a megillető körben megóvandó. Szükségesnek talál egy helyes fegyelmi törvényt és a közigazgatási bíráskodás rendezését. • Állásánál fogva az igazságügyi terén van hivatva közreműködni Erre bőven kiterjeszkedik és kifejti, hogy csak tervszerű, a részletekbe mélyen beható erős munkának lehet eredménye és óva int a dilettantizmus kapkodásától, mely az igazságügy terén boszulja meg magát legsúlyosabban. ...'>, A mostani ülésszak az igazságügyi törvények törtenetében emlékezetes fog maradni fontos törvényeivel. Ilyen a sommás eljárásról szóló, a mely végre nálunk is megvalósította a közvetlen szóbeliség rendszerét, s a mely lehetővé tette az anyagi igazság érvényre jutását. Hála derék birói és ügyvédi karunknak, a kezdet elkerülhetetlen nehézségein már is tul vagyunk és a tervbe vett egyszerűsített ügykezelési eljárás csakhamar orvosolni fogja a netalán még mutatkozó hiányokat. E törvényt a kormány különben Fiúméra is ki fogja terjeszteni. A sommás eljárás megmutatta az irányt, a melyen haladnunk kell polgári peres eljárásunk teljes kodifikációjánál. A polgári perrendtartás tervezete már jó ideje készen és jelenleg véleményadás alatt van. És hogy a kormány nem nyújtja még be a javaslatot, annak oka az, hogy a sommás eljárásnál szerzett tapasztalatokat az uj javaslatoknál is érvényesíteni akarják és hogy jogászközönségünket nem szabad az uj törvényekkel túlterhelni. Az egyházpolitikai törvényekről szólva, kijelenti, hogy híve a kormánynak, a mely becsületesen és tapintatosan végrehajtotta őket, és törekszik a félbenmaradt alkotásokat befejezni. Az ellenszenv, melylyel e törvények némely részről találkoznak, el fog tűnni gyakorlati alkalmazásuk folytán, melynek következtében a vallásos érzés mint külföldön is, csak erősbödni fog. Hozzájárul a kongrua és a kat. autonómia rendezése is. Az uj örökösödési eljárás pedig, melynek rendtartásáról és életbelépéséről szóló törvények legközelebb meg fognak jelenni, a vagyoni, különösen az ingatlan birtokviszonyok gyors rendezését és megszilárdulását eredményezik és telekkönyveink használhatóságát emelni fogják. Az igazságügyi kormány megalkotandó törvényeivel foglalkozva, megemlíti az uj bűnvádi eljárás javaslatát, a melynek kihatása az alkotmányosságra és egyéni szabadságra igen kedvező lesz, amikor a szabadelvű irányban biztos törvényi alapot ad neki. Ide tartozik az életbeléptetési javaslat, a mely egyebek között a bíróságok és esküdtszékek hatáskörét is rendezni, szélesbiteni fogja. Az igazságügyi minister programm-beszédéből ismeretes tervezetek közül a legfontosabb a magánjogi kódex, melynek elkészítése biztosítására a kormány állandó és kormányváltozásoktól független bizottságot szándékozik szervezni. Ezután rátérve a kerület helyi ügyeire, igéri, hogy a mennyiben az országos érdekkel megegyeztethető, az 1876-ban megszüntetett törvényszék visszaállítása mellett szóló érvekre annak idején figyelmeztetni fogja a törvényhozást. Biztosabb sikere lesz a dunai vasúti hidért való mozgalomnak, mert a kormány, az áthidalások közt első sorba helyezte ezen tervet. Vitális közegészségügyi és gazdasági érdek a Sugovica folyó szabaddá tétele. Erre már előirányoztak 47,000 forintot a jövő költségvetésen. A közép Duna szabályozásáról szóló törvényjavaslat már legközelebb tárgyaltatni fog és a város érdekeit elő fogja mozdítani. Ezzel befejezi részletes programmját, a mely mindenütt a szabadelvű haladás és a mostani kormány eszméit iparkodik megvalósítani. A város mindennemű érdekeit szivén fogja viselni, hogy választói bizalmát teljesen kiérdemelje. Köszönetet mond a megtiszteltetésért és befejezi beszédét. Óriási tetszés kisérte folyton a szónokot, a ki után id. Percei Miklós üdvözölte a jelöltben nemcsak a tudóst, hanem a lelkes és tiszteletreméltó politikust is. Délben a szabadelvű párt ebédet rendezett, melyen 200 főnyi előkelő közönség vett részt. A pompás hangulatot fokozták Hegedűs polgármester tósztja a jelöltre, ennek válasza Bajára, Ladányi főorvosé a vendégekre, továbbá id. Percei Miklós, Szutrélyi takarékpénztári igazgató és Veszter képviselő lelkes szavai. Az aradi közjegyzői kamara jubileuma. Az aradi kir. közjegyzői kamara 20-ik évi jubiláris közgyűlése folyó évi szeptember hó 29-ik napján tartatott meg Aradon a torvényszék üléstermében. Jelen voltak: Bonts Döme kir. tanácsos, aradi kir. közjegyző, kamarai elnök, Horváth Károly orosházai kir. közjegyző, kamarai PtJar^Kinieszku Gyula kisjenöi kir. közjegyző, rendes tag, dr. len Odon gy.-fehérvári kir. közjegyző, póttag, Omazata Gyula b.-csabai, Kratochvill Gyula békési, Török Árpád világosi, Krip Jozset pecskai, Molnár Imre nagybuttyini, Folyvich Sándor nagyenyedi, Cirlea Mihály abrudbányai, dr. Nánássy László balázsfalvai, Kornay karoly aradi, Sároi Szabó Péter szászvárosi, dr. Matisz Dezső korosbanyai kir. közjegyző. Megjelent a közgyűlésen Ottrubay Károly kir. törvényszéki elnök és Szathmáry Gyula Aradmegye alispánja és nagyobb számú hallgatóság. r ' • Bonts Döme a jubiláris gyűlésen érdekes beszédet mondott, melyből a következőket közöljük: ia^nláft köz^Syzői intézmény életképessége a lefolyt idő alatt teljesen igazolást nyert; az mar többé kétségbe nem vonható. Az intézmény meg-