A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 41. szám - Az aradi közjegyzői kamara jubileuma

A JOG 293 izmosodásához és teljes megszilárdulásához szintén alapos a remény, mert habár több felől voltak és részben még ma is vannak az intézmény megszilárdulásának és terjedésének megakadályozására irányuló törekvé­sek, melyek ugv kamaránknak, mint az egyes közjegyzőinknek sok küz­delmet okoztak és okoznak: ezen törekvések azonban az intézmény életképességén s a jogéletre mindinkább bebizonyult hasznosságán hajó­törést szenvedtek és fognak szenvedni. így az intézmény fejlődésében és megszilárdulásában, ha lassan is, ha akadályokkal küzdve is, időről időre mindinkább izmosodik. Kamaránk husz éves életére visszatekintve, megnyugvással jelent­hetem tisztelt kartársaimnak, hogy a kamarának tagjai, dacára annak, hogy a kamara székhelyétől távol laknak, a kamara hatásköréhez tartozó ügyek elintézésében mindenkor buzgalommal és készségesen működtek közre, habár e közreműködésük mindannyiszor idő és pénzáldozatukba került. A kamara évenkint megválasztott tagjainak e buzgalma és áldozat­készsége tette lehetővé a kamarának nemcsak a folyó ügyek elintézhe­tését, hanem több az intézmény érdekét érintő nagyfontosságú kérdés­ben is az igazságügyi kormányhoz az egyes törvényjavaslatok fölötti vélemények, indítványok és emlékiratok, valamint a kamara területén felmerült, felsőbb orvoslást igénylő ügyekre vonatkozó jelentések fölter­jeszthetését. Kamaránk husz éves működésének minden részletét nem foglal­hatom össze e megnyitó beszédbe, csupán általánosságban jelezhetem néhány nagyobb fontosságú ügyben való eljárását. Kamaránk kezdemé­nyezte ugyanis az országos közjegyzői egylet megalakítását, a mely — mint tudni méltóztatnak — meg is alakult és 188 í-ik év óta működik. Az igazságügvi konnánvhoz nagyobb fontosságú kérdésekben véleményt és fölterjesztéseket intézett a kamara : A közjegyzők hivatalos levelezéseinek portómentessége, a kir. kincstár, közhatóságok és gvámpénztárak magánosokkal kötendő szerző­déseinek és kötelezvényeinek közokiratban leendő fölvétele, a közjegyzői díjszabás rendezése, közjegyzői helyetteseknek első sorban leendő figye­lembe vétele, hagyatéki tárgyalásoknak kizárólag közjegyzőkhöz leendő utalása, a közjegyzői törvény revideilása, a zugirászat korlátozása és megszüntetése, az örökösödési eljárás roformja, valamint több előfordult panaszos esetek tárgyában. A kamara működése alatt fölmerült további mozzanatok és sta­tisztikai adatokból jelenthetem: hogy kamaránkhoz, megalakulása óta mostanáig . . . . beadványi szám érkezett ; melyek mind elintézést nyertek ; a kamara területéről más kamara területébe hat közjegyző nyert áthelyezést, állásáról leköszönt három, meghalt öt, uj közjegyző kineveztetett 17, az életbeléptetéskor kinevezett közjegyzők közül életben és működésben van még öt. A közjegyző jelöltekről vezetett névkönyvbe beiktattatott 84 je­lölt, kik közül helyettesi rendelvényt nyert 28. A kamara területén ma tényleg működő 19 közjegyzőségből a kamarához évenkint befolyt ügyforgalmi kimutatások szerint az ügyköny­vekbe bevezettetett 1894. év végéig 111,027 szám, a hagyatéki könyvekbe pedig 75,781 árvaszéki és birói megbizás. Az ügykönyvi számok közül mintegy 30 —40 százalék névaláirási hitelesítésekre és tanúsítási jegyző­könyvekre esik ; a közjegvzői kényszer alá eső jogügyletek száma pedig 9,477. Ezen számokból azután kitűnik, hogy kényszer alá nem eső jog­ügyletek és egyoldalú okiratok fölvételére a közönség mintegy 60,450 esetben kereste mpg a kamaránk területén működő közjegyzőket. Ezután következett az igazságügyi miniszterhez fölterjesztendő évi jelentés fölolvásasa, melyben a kamara az igazságügy­miniszter figyelmét fölhívja a közjegyzői törvény módosításának szükségére, mely egyhangúlag elfogadtatván, annak fölterjesztése rendeltetett el. Az 1895/96. évi költségvetés előirányzata felolvas­tatván, elfogadtatott. Dr. Téri Ödön hálás szavakban köszöni meg a közjegyzői kar nevében Bonts Döme elnöknek a közjegyzői intézmény érde­kében kifejtett működését és indítványozza, hogy az elnöki meg­nyitó a közgyűlési jegyzőkönyvbe szórói-szóra bevétessék, ezen jnditvány egyhangúlag elfogadtatott. Horváth Károly köszönetet mond elnöknek és a választ­mánynak eddigi működéséért és arra kéri a közgyűlést, hogy újból választassanak meg. Erre megejtetvén titkos szavazással a választás, az 1895,9">. kam. évre megválasztattak: elnökké Bonts Döme, rendes tagokká: Kénosi Sándor József, Horváth Károly, Kirileszku Gyula, Mikolay Mihály, póttagokká: dr. Téri Ödön és dr. Márki János. Elnök a maga és tagtársai nevében is a bizalom ismételt nyilvánítását megköszönvén, a közgyűlést bezárta. A közgyűlés berekesztése után dr. Téri Ödön emelkedett szellemű beszédben köszönetet mondott Bonts Döme elnöknek, a ki a kamarának megalakulása óta elnöke és kifejezését akarván adni az aradi kamarához tartozó közjegyzői kar elismerésének és hálájának, ennek emlékéül átnyújtott neki egy diszalbumot, mely­ben a közjegyzői kar tagjainak és a helyetteseknek arcképei foglal­tatnak. Az album a könyvkötészet műremeke; a külső táblája sárga bőrből van reneszánsz stílű diszitéssel, négy sarka és köze­pén Magyarország címere igaz gyöngy és drágakövekkel kirakva. Első lapján a következő ajánlás: * Nagyságos Bonts Döme kir. tanácsos, kir. közjegyző urnák, az aradi kir. közjegyzői kamara elnökének, érdemteljes elnöksége 20-ik évfordulója alkalmából tiszteletük és szeretetük jeléül a kartársak.» Bonts Döme meg­illetődéssel vette át a remek diszalbumot és köszönte meg a kar­társaknak a nem remélt kitüntetést. A közgyűlés után a «Fehér Kereszt* kis-termében a jubi­láns elnök tiszteletére zártkörű díszebéd rendeztetett. Az osztrák-magyar monarchia diplomáciai képviselői, consulai és ezek helyettesei mint magyar állami anyakönyvvezetők által követendő eljárásnál szükséges eltérések megállapítása tárgyában kiadott m. kir. ministerium 3,163,1895. M. E. számú rendelete. A magyar királyi ministeriumnak 1895. évi szeptember hó 26-ik napján tartott tanácsában hozott határozatához képest az osztrák-magyar monarchia diplomáciai képviselői, consulai és ezek helyettesei, min magyar állami anyakönyvvezetők által követendő eljárásnál szükséges eltérések megállapítása végett az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-cikk 79. §-ának 2-ik bekezdésében nyert felhatalmazás alap­ján rendeltetik : I. Fejezet. Általános határozatok. 1. §. Az osztrák-magyar monarchiának az a diplomáciai képvi­selője, consula és ezeknek ama helyettese, ki az 1894. évi XXXIII. t.-c. 79. íj-a alapján a magyar kormánytól felhatalmazást nyert arra. hogy saját kerületében magyar állampolgár születésére és halálesetére, nem­különben a házassági jogról szóló törvény 29. §-ának e) pontja értel­mében előtte, mint polgári tisztviselő előtt, kötött házasságokra nézve anyakönyvvezető gyanánt járjon el: magvar nyelven külön-külön, bekö­tött, lapszámozott, zsinórral átfűzött és a magyar királyi bclügvminister hitelesitésével s a zsinór végére helyezett pecsétjével ellátott három anyakönyvet vezet, úgymint születési, halotti és házassági anyakönyvet. Ezek az anyakönyvek az osztrák-magyar consuli község anyaköny­vével nem azonosak és az azokba történt bejegyzés a consuli község anyakönyvébe történt bejegyzés hatályával (1879: L. t.-cikk 31. §•) nem bir. 2. §. A "diplomáciai .képviselők, consulok vagy ezek helyettesei az 1894: XXXIII. t.-cikk 24. §-ának 1. bekezdése értelmében minden bejegyzést az anyakönyvek másodpéldányába is bevezetni tartoznak. Az anyakönyvek másodpéldányát minden év végével megküldik a magyar királyi belügvministernek. Ha valamelyik évben az anyakönyvben bejegyzés nem történt, a diplomáciai képviselő conzul, jvagyi ezek helyettese ezt a körülményt az anyakönyv évenkénti lezárása alkalmával az erre vonatkozó zára­dékban kifejezetten megemlíti. Ebben az esetben nem a záradék másolatát, hanem jelentést kell a belügyminiszternek küldeni arról hogy az illető évben az anyakönyv­ben bejegyzés nem fordul elő. Az ilyen jelentéseket mindenik anya­könyvre vonatkozólag külön kell megtenni. Anyakönyvi kivonatokat a jelen §. első bekezdésében említett másodpéldányok alapján is ad ki a magyar királyi belügyministerium. 3. §. Minden oly bejegyzés, mely az anyakönyv első példányában a másodpéldány beszolgáltatása után történik, hiteles másolat alakjában egyidejűleg közlendő a magyar királyi belügyministerrel a ki gondos­kodik arról, hogy ezen utólagos bejegyzések az anyakönyv másod­példányába is azonnal bejegyeztessenek. 4. §. A ^diplomáciai képviselőnek, consulnak és ezek helyettesé­nek a jelen rendeletben körülirt működése fölött a felügyeletet a magyar királyi belügyminiszter gyakorolja. Az 1884. évi XXXIII. t.-cikk 19. §-ának esetében a fél a felügyelő hatóságánál panaszt nem tehet, hanem akár a diplomáciai képviselő, consul vagy ezek helyettesének közvetítésével, akár közvetlenül az ille­tékes (5. §.) kir. törvénvszékhez fordulhat. Az 1894. évi XXXIII. t.-cikk 19. és 76. §-aiban továbbá a 60,000/1895. számú belügyministeri utasítás 12., 92-96. §-aiban a köz­vetlen felügyelő hatóságra ruházott teendőket'^ a diplomáciai képviselő consul vagy ezek helyettese maga végzi. Ugyancsak ő maga végzi az 1894. évi XXXIII. t.-cikk 27. §-ának második bekezdésében, továbbá a 60.000/1895. számú belügyministeri utasitás 101., 102., 104., 105. §-aiban emiitett nyomozó bizottság teendőit, nemkülönben azokat, melyeket az 1894. évi XXXIII. t -cikk 27. §-ának esetében e törvényszakasz harmadik bekezdése és úgyszintén a 60.n00.'1895. számú belügyministeri rendelet 103. és 106. §-ai a felügyelő hatóságra ruháznak. 5 . §. Ha diplomáciai képviselő, consul vagy ezek helyettese az anyakönyvvezető: ugy az 1894. évi XXXIII. t-cikk 19., 27. és 75 — 76. §-ainak esetében első fokban a budapesti kir. törvényszék, másodfokban pedig a budapesti kir. ítélőtábla illetékes az eljárásra. Ily esetekben a kir. törvényszék és a kir. Ítélőtábla a 27.000. 27,199. és 27.197/1895. I. M. számú igazságügyministeri rendeleteket meg­felelően alkalmazza. 6. § A diplomáciai képviselő, consul vagy ezek helyettese, ha Magyarországon községi illetőséggel biró magyar állampolgár, a házastár­sára, gyermekeire vagy szüleire vonatkozó anyakönyvvezetői teendőket maga végezheti. Ily esetben nemcsak a házasság, hanem a születés és haláleset bejegyzésnél is két tanúnak kell jelen lennie, a kik a bejegyzést aláírásukkal (kézjegyükkel) szintén ellátják. Ha a szóban forgó esetben az anyakönyv nyomtatott része, bejelentő hiányában, a bejegyzésre nem volna használható, azt keresztül kell húzni és a bejegyzést a lap szélén kell teljesíteni. 7. §. A diplomáciai képviselő, consul és ezeknek helyettese a jelen rendeletben körülirt hatáskörében külön pecsétet használ, mely Magyarország címerével a következő körirattal van ellátva : »A i cs. és kir. nagykövet fkövet, diplomáciai ügynök, főconsul, consn.l stb.* mint magyar királyi anyakönyvvezető » 8. §. Ha egyes diplomáciai képviseleteknél vagy consulátusoknál a szolgálati vagy helyi viszonyok, avagy más körülmények különleges intézkedéseket tennének szükségesekké, azokat a magyar királyi minis­terium állapítja meg. II. Fejezet. A születési és halotti anyakönyvekről különösen. 9. §. A diplomáciai képviselők, consulok és ezek helyettesei a magyar kormánytól nyert felhatalmazás alapján születési vagy halotti anyakönyvi bejegyzést csak Magyarországban (nem Horvát-Sl svonorszá­gokban) községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak születésére vagy halálesetére nézve teljesíthetnek. 10. §. A születés vagy haláleset bejegyzésére a diplomáciai kép­viselő, consul és ezek helyettese illetékes, ha a születés vagy haláleset kerületében fordul elő. A vasúton vagy nem tengeri utazás közben hajón

Next

/
Thumbnails
Contents