A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 41. szám - Igazságügyi érdekeink képviselése az 1895. évi költségvetésben

290 A JOG évben 20,656, 1887-ben 20,147, 1888-ban 19,440 és 1890 ben 18,074. Polgári törvényszékek ügybejövetele volt 1886. évben 203,149, 1887-ben 205,375, 1888-ban 200,476, 1889-ben 196,361, 1890-ben 189,879. Kereskedelmi törvényszékeknél ugyanazon öt év alatt a bejövetel 252 ezerről leszállt 195 ezerre. A békebirák előtt peres ügy 1871-ben 392x6 ezer fordult meg, 1886-ban pedig 323 ezer, 1887-ben 319 ezer, 1888. 314 ezer, 1889-ben 309 ezer és 1890-ben csak 300 ezer. A kibékitési ügyek 20 év alatt 21ji millióról leszálltak 1890-ben 1.700,000 re. A csődök azon öt év alatt szintén kevesbedtek: 3,972-ről 3,074-re. Az esküdtszéki ügyek is kevesbedtek, az 1886. évben volt 3,252 és 1890-ben 2,982. De több ügyszakban ezen időszak alatt is mutatkozott bejöveteli emelkedés. Nevezetesen általában a bűnügyek száma az 1887. évi 693 ezerről 1890 ben felszállt 695 ezerre. A fenyítő törvényszékeknél államügyész közbenjöttével bejött 1886-ban 169,314 ügy és 1890-ben 174,680. A rendőri kihások 387,917-ről 391,834-re felszaporodtak. Mellesleg megjegyezve, a bűnügyi visszaesések is szaporodnak Franciaországban, 1886-ban 202 ezer volt, 1889-ben 206 ezer és 1890-ben 207 ezer. A polgári törvénykezés némely ágában az utolsó öt év alatt is fejlődött ki bejöveteli emelkedés. Nevezetesen a válóperek tetemesen szaporodtak. 1886 ban számuk még csak 4,581 volt, 1887—1888. években már 6 ezerén túl, 1889 ben pedig 7,075 és 1890. évben 7,456. Az ingatlani árverések az 1886. évi 28 ezerről 1887-ben 30 ezerre, 1888 ban 31 ezerrel 1889- ben 31,744-re szaporodtak, 1890-ben némi csökkenéssé, 30,772-re. Az elnöki birói intézkedések és határozatok Franciaországban jelentékeny részét képezik a törvénykezési actusoknak. Ezek is szaporodnak. 1890 ben 329 ezer esetben hoztak határozatokat, 21/6 ezerrel több ügyben, mint 1889 ben, mig 1871. évben ezen elnöki szám csak 246 ezret tett ki. Olaszország jogéletéből csak a bűnügyeket emeljük ki, a melyeknek évi bejövetele jelentékeny szaporodást tüntet fel. Ugyanis az az 1887. évben 453,930, 1888-ban 492 ezer, 1890- ben már 547 ezer és 1891. évben 600 ezer ügyszám által képviseltetett. így van ez a német birodalomban is. A polgári perek száma 1884. évben volt 3.186,000 és 1889 ben 3.334,932. A legf. itélőszékhez 1890-ben 1,749 és 1891-ben 1,842 rendes polgári per jött be, házassági és gondnoksági pedig 78—97. Bűnügyekben 1890. évben 4,165 és 1891-ben 4,511 revisio terjesztetett fel, s polgári és bűnvádi panasz 795, 1891. évben 851. Szászországban 1860-ban polgári per indíttatott 78,539 és 1877-ben majd még egyszer annyi: 138,817; csőd 674 és 884. Ujabb időkben, nevezetesen 1881-ben az egyes bíróságokhoz érkezett 151,928, 1886—1887. években 165— 178 ezer, a törvényszékekhez azon időben kevés változással 13 ezer, felebbezés útján 1,336 és 1,846, a feltörvényszékekhez 771 és 832, panasz 208 és 242. így van ez a porosz, bajor és a többi német államokban is, és pedig főleg az egyes bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek tetemes felszaporodásával. Azért már évek előtt általános panasz tárgyául szolgált a német államokban az egyes bíróságok kellő szaporitásának mellőzése. Mert helyesen mondotta Juliusberg: «Im Interessé der Justizpflege liegt die grösstmöglichste Vermehrung der Amtsgerichte, an welche fast ausschliesslich die Vermehrung der anhangig gewordenen Sachen entfálltw. Az ügyfelszaporodás bajain Franciaországban nem anynyira a birói létszám emelésével, mint inkább a kibékítő intézmények s a nem jogász bíróságok terjesztése, az egyes bíróságok hatáskörének emelése s a kisebb törvényszékeknek összevonása által igyekeznek segíteni, mig Németországban nem riadnak vissza az új birói állások szervezésével járó pénzbeli áldozatoktól. A birodalmi törvényszék 1885. évben 3, 1887-ben 10 és 1889-ben ismét 10 bíróval szaporittatott; a feltörvényszékeknél 1885. és 1887. években 16 és 1889. évben 14 új birói állás szerveztetett, az elsőfolyamodásu törvényszékeknél pedig ugyanazon években 29, 33 és 57 új állás. Csak az egyes biróságokra nem gondoltak, a mi általános rosszalást vont magára. Bajorországban az 1892. évi budgetben 9 új tanácsosi állás, Münchenben magában 8, továbbá 7 új egyes birói és 2 titkári állás lett megállapítva; az irodai személyzet is szaporittatott, a végrehajtói kézbesítők száma pedig 15-ről felemeltetett 20-ra. Poroszországban a törvényszékekre 1889. évben 57 új birói állás jutott, 1892-ben pedig már az egyes bíróságok körében is több új birói és ügyészi állás szerveztetett, különösen Berlinben. A vizsgáló birák száma éppen tetemesen emeltetett. , Ezen reform következtében a budget igazságügyi részének is mindenfelé emelkednie kellett. Bajorországban 1892/3. évre 13.709,215 márka állapíttatott meg igazságügyi költségekre, tehát 388,842 márkával több, mint az előbbi évben. A törvényszékekre 45 ezer márkával több lett fordítandó, az egyes biróságokra 28 ezerrel több. Az 1894—1895. évi budgetben a bírósági ^kiadások ismét emeltettek, a törvényszékek részére 2.645,717 m. állapíttatott meg, 109,351 márkával több előbbi évinél; az egyes bíróságoknak pedig 3.368,370 m., plus 114,630 m. Itt ez idő szerint a reform főtárgyát az u. n. «Schreibwerk» szervezése képezi, melynek nagy fontosságot tulajdonítanak s reá mintegy 100 ezer márkát fognak fordítani. Poroszországban 1892. évre 84"48 millió m. állapíttatott meg az igazságügyi költségekre, tehát 5219 millióval több, mint 1872-ben. A Justiz most a költségvetésnek huszadrészét képviseli. így fejlődtek ki az igazságügyi viszonyok hazánkban is, szintén lényeges befolyással a költségvetés alakulására. A gyorsabb fejlődésü, nagyobb szakképzettségű és szerencsésebb pénzügyi helyzetben levő nyugateurópai államokban, a gyökeres reformok, az igazságügyi nagy szervezési műveletek már befejezvék, azokban csak részleges javítgatásokra, kisebb hiánypótlásokra van szükség. Azok költségvetésére tehát lényegesb befolyással csak a jogügyi bejövetel alakulása, illetőleg évenkénti emelkedése van, a mi — mint fent láttuk — csakugyan mindenfelé mutatkozik. Nálunk ellenben mindkét szükséglet fenforog és sürgősen követeli már két évtized óta kielégittetését, úgy a nagy reformművek létesítése, codificatióban és szervezésben, mint az ügybejövetel évenkénti szaporodása. Mindkettőnek igényei, szükségletei főleg a munkára hivatott személyzet létszámának szaporításában összpontosulnak lényeges befolyással az igazságügyi költségvetés alakulására. Ugy hogy ezeknek viszonos közrehatása mellett biztosan nem határozhatjuk meg, mily része van egyiknek, milyen a másiknak a költségekben s ezek emelkedésében. A mi az ügybejövetelt.illeti, ennek emelkedését a következő adatok is eléggé kitüntethetik. A járásbíróságok ügybejövetele 1872. évben 2 millió 133 ezer, 1880-ban 3 millió, 1882-ben 31/* millió, 1884-ben 3 millió 315 ezer, 1885-ben 3Va millió, 1886-ban 3 millió 709 ezer, 1887-ben 3 millió 950 ezer, 1891-ben 4'/2 niSBá. Tehát utóbbi tíz év alatt több mint egy millióval, húsz év alatt két millióval szaporodott. Az örökösödési perek tiz év alatt 59 ezerről 82 ezerre, a kisebb polgári perek 170 ezerről 198 ezerre szálltak fel. A törvényszékekhez bejött 1872-ben l^a millió, 1880-ban 1 millió 800 ezer, 1881-ben 1 millió 700 ezer, 1885-ben 1 millió 660 ezer. Kereskedelmi ügy 1882-ben 46 ezer, 1887- ben 56 ezer és 1891-ben 60 ezer jött be. A budapesti kereskedelmi törvényszék bejövetele 1882-ben 13V2 és 1891-ben 16,784. Váltó-kereskedelmi peres ügy a törvényszékekhez bejött 1,690, az 1882. évben és 1891-6en 3,872. Polgári sommás per 1889-ben 170 ezer, 1891-ben 205 ezer. A decentralisatió előtt a budapesti kir. táblához bejött 1883. évben 110 ezer ügy, 1887-ben 115 ezer, 1888-ban 124 ezer, 1890-ben 134,800. A szervezési időszakban pedig 1891-ben 138,956, 1892-ben 147 ezer és 1893-ban 148 ezer ügy. Tehát a táblai ügyszaporodás folyvást tart a decentralisatió után ép úgy, mint előtte. Ugyanazon ügyforgalmi tapasztalatok a kir. Curiánál is. Már a semmitőszék feloszlatása után 1885. évben új bejövetele 19,228 volt, 1886-ban 20V« ezer, 1887-ben 2IV3 ezer, 1888- ban már 25ezer, ugyanannyi 1889-ben is; 1890-ben azonban már 27 ezerre emelkedett a curiai ügybejövetel és 1893. évben meghaladta a 28 ezret is (28,100). ' Bíróságainknak ezen súlyos ügybejöveteli helyzete már | magában is elégséges okot nyújthatott, sőt égető szükséget képezett arra, hogy a bírósági személyzet létszáma szaporittassék, mi azonban az alsó fórumon elégtelenül teljesíttetett; mig a felsőbíróságoknál — fájdalom — rendszerint csak pót-, kisegítő, számfeletti birák alkalmazása által eszközöltetett, a mit sohasem tudtunk a szilárd birói állással, a birói függet-