A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 40. szám - Az igazságügyi költségvetés

A J sen ismertetve vannak s bizonyára mindenki élvezettel fogja olvasni főleg azt a részét, mely az egyes megyékben s városokban a magyar elem szaporodását s az analphabeták csökkenését tünteti fel, valamint egyes kiváló irók pártoló nézeteit az esküdtszékről, igy pl. mily szépen hangzik Tocqueville szava, ki az esküdtszéket a polgári erények oktató iskolájának mondja, stb. Maga a javaslat is elismeri, hogy az esküdtszéknek, mint emberi intézménynek, vannak hibái s azt is elismeri, hogy esküdtbiróságunk manap elavult formák közt működik és az eddigi eljárások helytelen intézkedéseit a javaslat meg fogja változtatni. A mi az esküdtszék hatáskörének kiterjesztését illeti, ez nézetünk szerint nehézségekbe fog ütközni. Mert bár a polgárok nem szeretik ha valamely jogtól megfosztatnak, de egy ilyen teherrel járó jogot nem szívesen gyakorolnak. Mindnyájan tudjuk, hogy a fővárosban is mily nehezen jönnek össze az esküdt urak s hogy mennyire szeretnek kibújni e kötelesség alól s mily sokan vannak kik orvosi és egyéb bizonyitványnyal magukat felmentetik, — s az köztudomású dolog, hogy manapság az emberek nem szívesen pazarolják drága idejöket arra, hogy ők mások ügyében bíráskodjanak; már pedig az esküdtszék nem alakitható olyan egyénekből, kiknek semmi dolguk sincs — mert olyan nyugdíjazott öreg urak, vagy vagyonos magánzók talán még szívesen vállalkoznának erre, de kereskedők, iparosok s a honoratios osztályhoz tartozók java része — ugy tudjuk - idegenkedik s örvend annak, ha nem választják meg esküdtnek. Vannak vidékek, hol a magyarul tudó elemet csupán a honoratior osztály képviseli, ha már most esküdt csak az lehet, ki magyarul tud — az ilyen vidéken évente nagyon sokszor fog kerülni egy emberre a kötelesség, hogy törvényt üljön s idejét saját ügyei rovására, esetleg elhanyagolásával — mások ügyeinek ingyen való végzésére kell vesztegetni. Az ilyen jogot meg fogják köszönni azok az urak s azt fogják mondani, hogy ez nem jog, hanem egy súlyos teher. Nézetünk szerint ezen szempont nagyon megfontolandó akkor, midőn az esküdtszék hatáskörének kiterjesztéséről van szó. Nem fogadhatjuk el azon felfogást, hogy az esküdtszéki hatáskör kiterjesztése jelentékeny s eléggé meg nem becsülhető haladást jelez bűnvádi eljárásunk terén. Ugyanis ha figyelemmel kisérjük ugy a hazai, mint a külföldi esküdtszékek verdiktjeit, bizony igen gyakran találkozunk olyan ítéletekkel, melyek az igazságtól nagyon eltérnek, sőt azzal homlokegyenest ellenkeznek. Igaz, hogy a rendes bíróság is hozhat helytelen ítéletet, de azt a 2-ik és 3-ik fórum reparálhatja, míg az esküdtszék verdiktje mint csalhatatlan (?), csakis alaki szempontból támadható meg felebbezéssel. Az esküdtszéki bíróság hatáskörének kiterjesztését csak az esetben helyeselnénk, ha nálunk a) az esküdtképes egyének teljesen elfogulatlanok s minden előítélettől mentek lennének és b) ha az ilyen egyének szívesen teljesítenék ezen valóban szép politikai jogot s nem ugy mint most, hogy minden áron iparkodnak azt magukról lerázni. Hazánkban a nemzetiségi, felekezeti s osztálykülönbség még oly nagy szerepet játszik, hogy kevés ember képes ezek hatása alól kibontakozni, s Trefort igen helyesen mondta egy Ízben, hogy: «Magyarországon nincs szellemi szabadság, hiányzik a phil. szellem a tudományos kutatásnál, a magyar társadalom a confessionalis s conventionalis felfogások békóiba van nyűgözve*, ilyen körülmények közt tehát midőn az emberek egymást nemzetiségi, felekezeti szempontból, majd a foglalkozás és születés szerint mérlegelik, még bíráskodásra nem alkalmasak. Igen, majd ha a cultura legszebb s legáldásosabb gyümölcse a humanismus fogja az embereket vezérelni cselekedeteikben, akkor bátran bizhatjuk az igazságszolgáltatást esküdtekre. Különben maga a javaslat is érzi, hogy az esküdtszék verdiktje mint eddig is — igy ezentúl még több izben tarthatatlannak fog bizonyulni. Ezért eleve gondoskodik bizonyos correktivákról, melylyel ennek elejét vegye. Ilyen a bünv. eljár. 370. tj-a, mely szerint ha a bíróság azon nézetben van, hogy az esküdtszék határozata alakjára nézve nem szabályszerű, vagy valamely kérdés lényegére nézve homályos, hézagos vagy önmagának ellenmondó, felhívhatja az esküdteket, hogy határozatukat javítsák vagy egészítsék ki ... s ha az ügy érdemében tévedtek, a bíróság felvilágosítja őket, hogy előbbi határozatuktól egészen eltérhetnek. De még fontosabb a 371. §., mely szerint ha az esküdtszék vádlottat bűnösnek mondta ki s a bíróság valamennyi tagja arról van meggyőződve, hogy az esküdtek az ügy lényegében a vádlott sérelmére tévedtek, a biróság a további eljárást felfüggeszti és az ügyet, indokolás nélkül hozandó határozattal, a legközelebbi ülésszak esküdtbirósága elé utasítja. Ez ellen perorvoslatnak helye nincsen. Ezen intézkedés mindenesetre útját fogja állni sok esetben annak, hogy az igazságtól eltérő s absurd Ítéletek kerüljenek ki az esküdtszéktől, de egyszersmint a biróság ezen eljárása bántólag fog hatni az esküdtekre s késlelteti az ügyek befejezését. Meg kell említenünk, hogy a javaslat a régi esküdtszéki eljárás sok helytelen s ósdi intézkedéseit megszünteti. Igy a régi eljárás 47. §. szerint megnyittatván az esküdtszéki tárgyalás, ez minden megszakítás s a külvilággal való minden közlekedés nélkül mindaddig folytatandó, mig az esküdtek határozatot hoztak a vétkesség kérdésében. (Volt eset, mikor birák s esküdtek két nap és két éjjel folyton együtt voltak). Ezt az javaslat 376. §-a eltörli, amennyiben ez kimondja, hogy az elnök a tárgyalást elnapolhatja s félbeszakíthatja, s ez alatt az esküdtek lakásukra is távozhatnak. O G 285 Az esküdtszéki biróság hatáskörének kiterjesztését nem helyeselhetjük, mert ha egyes államokban talán bevált is s ha egyes világhírű jogtudósok elméleti szempontból pártolják is az esküdtszéket, a mi speciális viszonyaink s társadalmi felfogásunknál fogva ez mit sem fog javitni igazságügyi bajainkon. Belföld. Az igazságügyi költségvetés. Az igazságügyi tárcza keretében a jövő évben 342,051 frt emelkedés lesz. A főbb yáltozásokat a következőkben emeljük ki. K i r. Ítélőtáblák. A kir. Ítélőtábláknál jövő évre semmi lényegesebb változás nem lesz sem a személyzeti ügyekben, sem a dologi kiadásokban. Mindössze a személyzeti kiadások emelkednek 3,195 frttal, a mi a következőkből áll elő: 2 elnöki titkár 200—200 frt fizetésemelés 400 frt Debrecenben magasabb lakbér . . 2,295 » 2 budapesti nős irnok 100—100 frt lakbérpótlék 200 » Budapesti hivatalszolgák 20 —20 frt lakbérpótlék _ 300 » Összesen . 3,195 frt. Ellenben töröltetett egy segédfogalmazói állás és némi pótlék összesen 1,962 frt. Kir. főügyészségek. Változás csupán a debreceni főügyészségnél lesz a lakbérekben, emelkedés itt 2f>5 frt, budapesti két szolgának 20—20 frt lakbértöbblete. Más változás a kir. főügyészségeknél nem lesz. Kir. törvényszékek és járásbíróságok. Emelkedés lesz 282.450 forint. Személy szaporítás lesz: 10 jegyzői, 80 Írnoki és 25 hivatalszolgai állás (Birói létszámemelkedés nem lesz.) Uj korpótlékot kap: 10-ed éveset 2 elnök, 15-öd éveset 3 albiró, 20-ad éveset 5 biró. Fizetésfelemelést kap: 23 biró a VIII. fizetési rangosztályból a Vll-ikbe sorozás által fejenkét 400 frttal és 12-nek 70 frt, 11nek 50 frt lakbéremeléssel. Továbbá 50 biró fejenként 200 frt fizetéstöbbletet, 120 albiró fejenként 100 frt fizetéstöbbletet, 20 telekkönyvvezető évi 100 frtot, 25 irodaigazgató évi 100 frtot, 60 hivatalszolga fejenként 50 frtot. Magasabb lakbért kap a debreczeni, szegzárdi, tordai, dévai, rimaszombati, székelyudvarhelyi, aranyosmaróti, gödöllői, kaposvári, nagybányai, érsekújvári és zentai bírósági személyzet. Helyiség szaporítást kapnak: beszterczei törvényszék 480frtot, dévai 100 frtot, fehér-templomi 600 frtot, máramarosszigeti 400 frtot, nagybecskereki 375, sátoralja-ujhelyi 600 frtot, aradi járásbíróság 400 frtot, beregszászi 900 frtot, budapesti IV. ker. 2.500 frtot, VI. ker. 1000 frtot, VII. ker. 2000 frtot, VIII.—X. ker. 400 frtot, enyingi 175, gyönki 10, gyulai 150, miskolci 192, munkácsi 1600, lugosi 480, szarvasi 25, tasnádi 300, török-kanizsai 70, újvidéki 200, vágujhelyi 120 frtot. Hivatali és irodai költségszaporurlat 20.000 frt. Ez azonban aligha lesz szaporurlat, mert eddig is tulkiadások voltak. A minister reméli, hogy «az első folyamodási bíróságok gazdálkodásának a kir. ítélőtáblák elnökei által eszközlendő behatóbb ellenőrzése mellett» ez az összeg elég lesz, mi azonban, sajnos, ezt nem reméljük, mert ez az összeg még mindig kevés. Uj telekkönyvi hatóságok: a balaton-füredi, bács-almási, berettyó-ujfalusi, buziási, derecskéi, hévizi, iglói, nagy-halmágyi, nagyilondai, ökörmezői, pécs-váradi, sárbogárdi, szelistyei, teregovai tisza-füredi, uj-egyházi, vajdahunyadi és znió-váraljai járásbíróságok' Kir. ügyészségek. Költségemelkedés lesz a kir. ügyészségnél: Korpótlék 275 frt (12 alügyésznél) egy uj alügyészi állás Szolnokon 1340 frt, 4 fővárosi alügyésznél fejenkint 300 frt működési pótlék, 20 alügyésznek 100—100 frt fizetésemelés, a fogházőrmesternek előléptetésére 2,000 frt, több városnak magasabb lakbérosztályba helyezése folytán a lakbéremelkedés 2,290 frt, a fővárosi szolgák, fogházőrök stb. lakbértöbbletére fejenkint 20 frt, I irnok részére 100 frt lakpénzpótlék. A szolnoki uj alügyész kisegítőként másutt is fog alkalmaztatni, működési pótléka lesz 300 frt. Fegyintézetek. A tisztviselők uj beosztást nyernek. 3 igazgató VB. oszt. 3 fokozat, 2 igazgató VIII. oszt. 1. fok., 1 igazgató VIII. oszt. 2. fok. 3 igazgató IX. oszt. 1 fok., 2 ellenőr IX. oszt. 1 fok., 2 ellenőr X. oszt. 2 fok., 1 ellenőr IX. oszt. 3 fok., 2 ellenőr X. oszt. 1. fok., egy ellenőr X. oszt. 2 fok., végül egy ellenőr X. oszt. 3 fokozat. Központi gyűjtőfogház Budapesten A büntetéspénzek országos alapjából Budapesten 1,154.000 frttal egy uj fogház építtetett 800 főnyi fogolyra és pedig ugy