A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 40. szám - Az igazságügyi költségvetés

286 A JOG fegyenczek, mint börtönbüntetésre és fogházra elitéltek részére Sőt lesz elmebeteg foglyok részére is külön dapartement. A fogház 23 épületből áll. A fogház építése megkezdetett 1895 március havában és készen lesz 1896 október hó végén. Uj államfogház. Vácon már a folyó évben vett az állam egy épületet, melyet államfogháznak rendezett be, miután a szegedi kevés. A minister nagyon előrelátó. Erre vall az indokolás következő része: «Az utóbbi év alatt több bűnvádi ügy tétetett folyamatba államfogházzal büntetendő cselekmények miatt s igy jövőre valószínűleg meg fog szaporodni az államfoglyok száma.» Igazságügyi kiállítás. A jövő évben az igazságügy is szerepel a kiállításon, lesz egy külön csarnok, a minek a felépítése stb. 20,000 frtba kerül. Ebbe jönnek a letartóztatási helyiségek tervrajzai és modelljei (10,000 frt költséggel), a törvénykezési épületek fényképei stb. Uj építkezések. Aradon és Besztercebányán űj törvényszéki palota építése iránt a tárgyalások folyamatba tétettek. Debrecenben és Deésen egy építkezés már nemsokára befejeztetik. Déván és Kalocsán a tárgyalások folyamatba tétettek. Kaposvárt és Kolozsvárt legközelebb fogják az építés iránt az előkészületeket megtenni. Komáromban az építés folyik. Lúgoson, Maros-Vásárhelyen, MármarosSzigeten, Miskolcon, Nagyváradon, Sátoralja-Ujhelyen, Sopronban, Szatmáron új törvényszéki és fogházépületek emeltetnek, Székelyudvarhelyt egy kész épület megvétetetett, Újvidéken új épület lesz, Veszprémben kibővittetik az eddigi épület. Járásbíróságoknál: Algyógyon, Bethlenben, Hevesek, Hódmező-Vásárhelyen, Huszton, Kisvárdán, Körösbányán, Makón, Nagy-Bányán, Nagy-Kállón, Orsován, Ökörmezőn és Szamosujváron. Legközelebb sorra kerülnek még a következő építkezések: Besztercén (új), Kecskeméten (kibővítés), Nyitrán (új), Szegeden (kibővítés), Székesfehérvárt (új) törvényszékek és fogházak, Bácsalmáson (vétel), Mezőtúron (új), Mohácson (új), Nagykaposon (vétel). Még az 1896. év folyamán lehetőleg megkezdik az építkezést a következő helyeken: Arad, Déva, Kecskemét, Kolozsvár, Lúgos, Miskolc, Nagyvárad, Szeged, Veszprém, Bácsalmás, Hódmezővásárhely, Kőrösbánya, Makó, Mezőtúr, Mohács, Nagy-Kálló, Szamosujvár. A közigazgatási bíróságok. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az annak törvényhozási tárgyalásának előkészítésére kiküldött bizottság letárgyalta és elfogadta. Az erre vonatkozó bizottsági jelentés a képviselőház asztalán lévén, a javaslat immár a képviselőház tárgyalására vár. A kormány kiváló súlyt helyez arra, hogy e javaslat mielőbb napirendre tűzetvén, törvényerőre emelkedjék és a közigazgatási bíráskodást 1896. október l-ével szándékozik életbe léptetni. A jövő évi költségvetésbe a költségvetés realitása szempontjából be lettek állítva a költségvetésbe a közigazgatási bíráskodásnak a mondott időpontban életbe léptetése esetén az államkincstárt terhelő költségek. E költségek előirányzásánál csupán a felső közigazgatási bíróság szervezésével járó kiadások vétettek figyelembe, ellenben az elsőfokú bíróságok költségei mellőztettek és pedig azért, mert ez utóbbi költségek egyelőre hozzávetőleg is alig állapithatók meg és mert az elsőfokú bíróságok felállítása, a javaslatban foglalt tervezet szerint, az államkincstárra nézve számbavehető megterheltetést nem von maga után. A képviselőház bizottsága által elfogadott törvényjavaslat szerint a felsőbíróság egy elnökből, egy másodelnökből, a szükséges számú tanácselnökből, birákból, segéd- és kezelőszemélyzetből fog állani s az alkalmazandó tanácselnökök, bírák, segéd- és kezelő hivatalnokok és a szolgák létszámát az első szervezéskor a ministerium határozza meg. A mennyire a felsőbíróságnak a javaslatban körvonalozott hatásköre alapján a felsőbíróság ügyforgalmát hozzávetőleg megbecsülni és ehhez képest az alkalmazandó személyzet létszámát is megállapítani lehet, az első szervezéskor körülbelől a pénzügyi közigazgatási bíróság mostani személyzetének kétszeresére lesz szükség, vagyis a felső közigazgatási bíróságba beolvadó pénzügyi közigazgatási bíróság személyzetén felül még ugyanannyi személyzetre lesz a felső közigazgatási bíróságnak általános közigazgatási osztályában szükség. így a felső közigazgatási bíróság személyzete az első szervezéskor az elnökön, másodelnökön, 3 tanácselnökön kivül 24 bíróból, 2 elnöki titkárból, 8 tanácsjegyzői tisztet teljesítő segédtitkárból és megfelelő kezelőszemélyzetből fogna állani. Miulán pedig a felső közigazgatási bíróság alkalmazottjait, a törvényjavaslat szerint a kir. kúria alkalmazzottjaival egyenlő rang és jelleg fogja megilletni, a felső közigazgatási bíróság alkalmazottjainak javadalmazását a kir. kúria megfelelő alkalmazottjai javadalmazásával megegyezően kell felvenni. A személyi járandóságok csak '/, évre (1896. októbertől kezdődőlegi vannak előirányozva, míg a házbérek címén 1'., évi szükséglet lett felvéve, mert hogy a felső biróság működését október elején megkezdhesse, a megfelelő helyiségek biztosításáról, átalakításáról, berendezéséről korábban kell gondoskodni. Ausztria és külföld A nemzetközi jog reformálására és törvényhozási rendézésére alakult egyesület október 1-től 4-ig tartja Brusselben 17. evülését A gyűlésen Sir Richárd E. W e b s t e r angol parlament! képviselő és Anglia főügyésze fog elnökölni. Az ezidei gyűlés tárgyai: Az Óceánok és azok mellektengereinek semlegesítése; a nemzetközi bíráskodás szervezése és e biróság álláspontja békeidőben; külföldi Ítéletek végrehajtása; összeütközések a tengeren a felelősségre való tekintettel akkor, midőn mindkét részt mulasztás terheli. Jelentések tétetnek továbbá a territoriális vizek ügyében tett rendelkezésekről, a brüsseh alaptörvény 6. szakaszáról (kereskedés szeszes italokkal Afrikában), a házassági törvényekről, valamint az állampolgári kötelékről szóló törvények ellentmondásairól. Sérelem. Kit terhel a jegyzőkönyvi bélyeg lerovásának kötelezettsége? Husz éves ügyvédi gyakorlatom alatt mindig úgy tudtam eddig, hogy peres ügyekben a tárgyalási jegyzőkönyvek bélyegeit, akár sommás, akár jegyzőkönyvi tárgyalás lett légyen az, miről felvétetett, mindenkor felperes, illetve a tárgyalást maga után vonó beadványt beadó fél előlegezi. A bélyeg- és illetéktörvényekben is ezt találtam: «A bélyeglerovási kötelezettség azt terheli, kinek érdekében a jegyzőkönyv felvétetik^ s én azt úgy értelmeztem, hogy annak érdekében vétetik fel a tárgyalási jegyzőkönyv, a kinek beadványa folytán a tárgyalás elrendelve lett. Ámde a nagyméltóságú m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság nem igy tartja s ezt 7 frt 50 krom bánja meg. Bátorkodom elmondani mások okulására, hogy mint s miként magyaráztatik a törvény. Egy, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék által elrendelt váltóvégrehajtási ügyben, a sokat próbált végrehajtást szenvedett, minden igaz ok nélkül végrehajtás megszüntetése iránti keresetet adván be, ennek tárgyalása alkalmával, a számok összezavarásával a biróság megtévesztésére törekvő s megszüntetést kérő felperes ellenében én, végrehajtató, kénytelenitve lettem a hosszú éveken keresztül apró részletekben eszközölt törlesztéseket felsorolni s azok összeadása s a főösszegbőli levonásával kétségtelenné tenni, hogy a végrehajtás-megszüntetési kereset alaptalan. Igy a tárgyalási jegyzőkönyv a két részről lehetett hat vagy hét, esetleg több is; de én most sem tudom, hogy a szükségessé vált összeadás és kivonás mennyire terjedt; lehet, hogy megvolt 3 iv, lehet, hogy nem volt: elég az, hogy én beírván a tényállás tiszta világításba helyezésére szükségeseket, a jegyzőkönyvet alá is irtam, nem törődve azzal, hogy felel-e meg és pedig hosszan vagy röviden felel-e arra a keresetet inditó végrehajtást szenvedő felperes, nyugodtan eltávoztam s az ügy érdemére nézve nem is származott ebből semmi hátrányom, mert a végrehajtás megszüntetése iránti kereset el lett utasítva; hanem lett az a hátrányom, hogy egyszer csak kézbesítenek nekem egy fizetési meghagyást, hogy a kérdéses jegyzőkönyvről 3 darab 50 kros bélyeg hiányozván, fizessek 7 frt 50 krt. — Igaz, hogy én ezen fizetési meghagyásra nem sokat adtam, hanem megfelebbeztem azzal, hogy nem én, de a másik fél tartozott a tárgyalási jegyzőkönyv bélyegeit felragasztani, igy engem a reám rótt illeték nem terhelhet; de a felebbezés eredménye is csak az lett, hogy nemcsak a pénzügyigazgatóság, hanem a pénzügyi közigazgatási biróság is azt mondotta ki, hogy a 7 frt 50 krt meg kell fizetnem. Igy tehát, mivel a pénzügyi közigazgatási biróság ítéletében azt mondja, hogy mivel a jegyzőkönyvben védekeztem, az az én érdekemben is vétetett fel, igy fel tartoztam volna ragasztani a bélyeget, az lesz nyilvánvaló, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvek pontosan felmérendők, hogy kinekkinek védelme mennyi területet foglal el, hogy igy kiszámittassék, hányadrészben köteles viselni ki-ki a tárgyalási jegyzőkönyv bélyegét ? De hát ha olyanok is vétetnek be a tárgyalási jegyzőkönyvbe, melyek egyik fél javára sem esnek, az azok által elfoglalt részlet bélyegét ki ragasztja fel? Ezek után már azon kérdést vetem fel, hogy kit okoljak én azért, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvre, mely felperes érdekében vétetett fel; de mely azért tárgyalási jegyzőkönyv, hogy megtárgyaltassék benne a kérdés, igy alperes előadását is tartalmazza, bélyeget nem ragasztván, ezért 7 frt 50 krt kell fizetnem: a felperest-e? a leletezőt-e? a pé n z üg y i k ö z i g a z g a t á s i bírósagot? vagy a törvényt és azon alapuló gyakorlatot mely azt tanítja, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv bélyegét mindig az tartozik felragasztani, igy előlegezni, a kinek kérelme iolytan vagy a bélyegtörvény szövege szerint: érdekében) a tárgyalás elrendelve s a tárgyalási jegyzőkönyv felvéve lett? Utoljára pedig — a nagyméltóságú pénzügyi közigazgatási biroság magyarázata szerint - ha azt az .érdek, szócskát szorosan veszszúk, akkor azt, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tényleg kinek érdekeben ,s lett felvéve, legjobban c s a k a zi t é 1 e thozatalutan tudható meg. Különben nem az van a belyegtorvényben, hogy a kinek érdekében történtek a jegyző-