A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 38. szám - Utóörökösödés és annak következményei

152 A JOG Indokok: B. Márton tagadásával szemben a feljelentéshez csatolt jegyzék s vádlottnak arra vezetett és sajátjának ismert elismervényével, valamint a T. István, D. Ferenc és G. Hermann tanuk előadásával meg van állapítva, hogy B. Márton vádlott jogtalanul felvett 300 frt visszafizetése alkalmával a beszállított buza összes értékét az előlegül kapott 300 frt levonása nélkül felvette. Minthogy pedig nevezett vádlott ellenében beismerésével és a feljelentéshez csatolt nyugtával bizonyítva van, hogy a buza árába előlegül 300 frtot kapott, s hogy őt csak az azon felüli rész illette jogosan, s mégis a pénztárnok tévedése folytán birlalatába jutott egész összeget megtartotta; minthogy vádlott ellenében a 300 frt elsajátítására irányuló szándékot megállapítja az a cselekménye, hogy a felszólításra a buza összes árának felvételét megtagadta, állítván, hogy a fizetés alkalmából abból levonatott az előleg s a jogtalanul felvett 300 frtot csakis a feljelentés után fele részben váltókkal fedezte s csak a másik fele részt fizette készpénzben vissza; ugyanazért nevezett vádlott cselekményében a B. T. K. 367. §-ában körülirt jogtalan elsajátítás vétségének alkatelemei feltalálhatók; minélfogva az elsőfokú biróság ítéletének megváltoztatásával B. Márton vádlottat bűnösnek kimondani s büntetni kellett. Minthogy azonban vádlott büntetlen előéletű, a kárt megtérítette, tehát az fenn nem forog, eme nyomatékos és nagy számű enyhítő körülményeknél fogva a cselekményre a törvényben meghatározott fogházbüntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyosnak jelentkezvén, ugyanazért a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása helyén valónak s a kiszabott büntetés vádlott bünösségi fokával arányban állónak találtatott. (1895 febr. 6-án, 224. sz.) A kir. Curia Az 1883 évi VI. t.-c. 7. §-ának esetei nem forogván fenn: a felebbezés visszautasittatik. (1895. április 18-án, 3,444. sz.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az illetékkiszabással foglalkozó hivatalok az adóztatásra vonatkozó adatokat hivatalból kötelesek közölni a kir. pénzügy igazgatóságokkal. (A m. kir. pénzügyministernek 1895. évi 43,482. számú határozata.) Egetett szeszes italoknak a kizárólagos szeszitalmérési jogra vonatkozó szerződésben kitett árnál magasabb összegben való eladása az 1883. évi XLIV. t.-c. 101. §-a alapján büntetendő. (A m. kir. pénzügyministernek 1894. évi 84,844. sz. határozata.) Az ital-, fogyasztási és italmérési adókat, ha már az árverés kiíratott, a községek csak az esetben válthatják meg, ha a kikiáltási árt az árverés előtt legalább 6 nappal felajánlják. (A m. kir. pénzügyminister f. évi 45,981. számú rendelete.) Ha valamely árok tisztításának kötelezettsége s annak mértéke az engedélyezési hatóságok részéről még meg nem határoztatott, ezen kötelezettség vizrendőri eljárás során egyesek terheként ki nem mondható, hanem ezen kötelezettség csakis a vízhasználatok törvényesítése céljából indítandó eljárás keretében állápitható meg. Állatoknak vizmederben való fürösztése a mederrongálást már magában véve is megállapítja. Uj tárgyalás és Ítélet hozatala rendeltetvén el, a hozandó Ítéletben az első tárgyalás alkalmából felmerült eljárási költségek behajhatósága végett megfelelő jogalapról is kell a hatóságnak gondoskodnia. Belföldön elkövetett kihágás fölött a külföldi rendőrhatóság által hozott Ítélet belföldön végre nem hajtható, hanem a kihágásért a tettes csakis az illetékes belföldi hatóság ítélete alapján büntethető. Régi engedély vízi munkálatok fentartására jogalapot nyújt ugyan, a fentartásnak módozatai azonban az 1885. évi XXIII. t.-c. szelleméből folyólag mások érdekeinek teljes megóvásával határozandók meg. Ha a víz folyásában történt változtatás s azon változtatás miatt folyamatba tett eljárás között jelentékenyebb idő telt el, vagy általában, ha a vízfolyás visszaállítása az időközben módosult helyzet mellett mások érdekeire káros hatást gyakorolna, az eredeti állapot helyett a hatóság részéről, tekintet nélkül a régi állapotra, a helyzeti viszonyoknak legmegfelelőbb munkálatok rendelendök el. Bőr- és szőrmosás, valamint a timáriparnál felhasznait víznek visszaeresztése csakis hatósági engedély alapján foghat helyt, A Ferenc-csatornán belül a csatornái müveken eszközlendö átalakítások közigazgatási bejárás alapján közvetlen az illetékes kormányhatóságok által engedélyeztetnek. Valamely part lejtőjén való tilalmazott kirakodás a szálaknak és tutajoknak ily helyen történt kiapadásával egy elbírálás alá nem vonható, a mennyiben az első esetben önkényes ténykedés esete forog fenn, mig az utóbbi esetben a kiapadt szálak s tutajok tulajdonosát legfeljebb mulasztással lehet vádolni, de ez esetben is azok eltávolítására csak hatósági úton kötelezlietö. Ha valamely árok tisztításának kötelezettsége s annak mértéke az engedélyezési hatóságok részéről még meg nem határoztatott, ezen kötelezettség vizrendőri eljárás során egyesek terheként ki nem mondható, hanem ezen kötelezettség csakis a vízhasználatok törvényesítése céljából indítandó eljárás keretében állapitható meg. Állatok által okozott kárnál a hajtópénz csak a tényleg behajtott állatok után ítélhető meg. (A földmivelésügyi minister 1895. évi 49,372. sz. határozata.) Azoti utaknál, melyek helye pontosan kijelölve nincsen, útfoglalásról szó nem lehet. A kijelölés s ennek alapján az esetleges foglalás megszüntetése iránti intézkedés annak feladata, a ki az utat fentartani köteles. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 21,270. sz. határozata.) A községi közmunka-hátralék nagyságáfiak megállapítása és annak behajtása első fokban a községi képviselőtestület s nem a főszolgabíró hatáskörébe tartozik. A községi közlekedési közutakon természetben leszolgálandó tartozás részbeni leszállítása felett, valamint a leszolgálás helyének kijelölése iránt határozni, az illetékes úti bizottság hatáskörébe tartozik. A kirótt tartozás nagyságára, a leszolgálás helyének és a kavicstelepnek a községtől és egymástóli távolsága lényeges befolyással van. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 21,887. sz. határozata,) Korcsmának tisztátlanui tartása által elkövetett kihágás nem az 1876. évi XIV. t.-c. 10. §-a, hanem az 1892. évi 53,236. sz. pénzügyministeri rendelet 20. §-a alapján bírálandó el. (A m. kir. belügyminister 1894. évi 1,115. sz. határozata.) Ha a magyar állam kötelékéből elbocsátott egyén, az elbocsátási okirat kézbesítésétől számított egy éven belül a magyar korona országai területét el nem hagyja, elbocsátási okirat kiállításáért újból tartozik folyamodni. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 20,504. sz. határozata.) Az 1890. évi I. t.-c. 115. §-ának azon rendelkezése, hogy a nagyobb súlyú gépek, mozdonyok stb. fahidakon való szállítása az államépitészeti hivatalnak előzetesen bejelentendő, csakis a 4,000 kilogramm elegysulyt meghaladó jármüvekre, gépekre stb. vonatkozik. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. év 34,758. sz. rendelete.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Döry és Csepcsányi e., szatmár-németii trvszék, bej. okt. 22., félsz. nov. 2., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Böszörményi Emil. — Márkus Henrik e.. budapesti keresk. és váltótvszék, bej. okt. 22., félsz. nov. 21. — Sulyoki István e., szolnoki tvszék, bej. nov. 12.. félsz. dec. 5., csb. Lázár Sándor, tmg. dr. Schwarz Sándor Pályázatok: A topánfalvi járásbíróságnál aljegyzői állás szept. 30. — A lugosi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. szept. 30. — A budapesti törvényszék területén több a 1 b i r ó i áll. szept. 27. — A szegzárdi tvszéknél aljegyzői áll. szept. 30. — A nyíregyházai jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 1. — A fogarasi jbiróságnál a 1 b i r ó i állás okt. 1. — A nagykárolyi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 1. — A pancsovai tvszéknél birói áll. okt. 2. — A pozsonyi ítélőtábla kerületében 3 joggyakornoki áll. okt. 1. — A pécsi ítélőtábla kerületében három joggyakornoki áll. okt. 4. — A kis-czelli jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 4. — A nyitrai tvszéknél jegyzői állás okt. 4. — A kaposvári jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 4. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN