A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 39. szám - Szilágyi - Erdélyi. 1895. október 1. - A perbíróság által más bíróság területén felvett bizonyítás

30. szárn. Budapest, 1895 szeptember 29. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Kudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Uf a IGAZSAnOGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE 1 MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI fa KÖZJEGYZŐI OR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 60 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — Szilágyi — Erdély. — A perbíróság által más bíróság területén felvett bizonyítás. Irta : Kovács Béla, karánsebesi kir. járásbiró. — Vádját a vádló mely hatóság előtt emelheti3 Irta : Lengyel Imre, kir, jbiró H -Szoboszlón. — Özvegyi jog az összehasonlító jogtudomány és codificatió alapján. Irta: dr. Szo kolay István, ügyvéd Budapesten. — Belföld (A bűnvádi eljárás életbeléptetési törvényének tervezete). — Ausztria és külföld (Külföldi judicatura. — Német birodalmi magánjogi codificatió ISi) t okt. —dec). — Sérelem (A lugosi kir. törvényszék telekkönyvi osztálya és a lugosi kir. bir. végrehajtó. Irta : O c s v a y Árpád, ügyvéd Szászkabányán). — Irodalom (Feladatunk a polgári házassággal szemben. Irta : Bagossy Bertalan, székesegyházi hitszónok, képezdei tanári - Vegyesek. — Curiai és táblai értesité•sek. — Hirdetések. "MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Köz!öny»-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás! Október ho i-jével új előfizetést nyitunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése f. hó végével lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart, 3. sz. alá küldendők. K Szilágyi — Erdélyi ^(18!).) október 1.) A midőn azon örökké emlékezetes nap közeledtét jelezzük, melyen régi házassági jogunkat eltemetni, és az új házassági jog uralkodását, mely annak örökébe lép, üdvözölni készülünk, lelkünk minden gondolata önkénytelenül is azon férfiak felé fordul, kiknek az új jog uralkodását megalapítani sikerült. Emlékezetünk visszavarázsolja azon nagy és küzdelmes idők képét, melyeket átélnünk kellett, mig egy régi, avult felfogásnak, mig századokon át uralkodó sötét előítéleteknek hatalmát megtörni, és egy új kor egészségesebb, szabadabb fölfogásának utat nyitni és alapjait lerakni sikerült. És ezen óriási harcok közepette, melyeknek harcterén — egy egész ország felekezeteinek lelkiismeretén — két kor kü/dötte élet-haláltusáját, ott látjuk az egyik férfiút, a mint szellemének fenségesen nyugodt erejével, tudásának kápráztató sokoldalúságával csaknem egymaga tervezi a háborút, szervezi a hadjáratot, irányítja a küzdelmet, kiadja a csataszót, bátorítja a harcosokat, mig a diadalt végleg zászlajához fűzni sikerült. Ott látjuk oldalán ama másik férfiút, ki mestere mellett és tanaiban nevekedve, hivatva lett előrelátó számítással, a legyőzöttek iránt való okos mérséklettel és kímélettel biztosítani a nagy vezér diadalmas hadjárata után annak eredményeit. Még háborognak ugyan a kedélyek, még sajganak ittott a vert sebek, megnyilallik még a fájdalom azokban, kik régi hatalmukat elvesztették a diadalmas új jog uralomra jutása által. De semmi kétség benne. A kedélyek meg fognak nyugodni; a sebek be fognak hegedni; a fájdalom el fog némulni és a dolgok új rendje nyomán a jövő nemzedék számára meg fognak nyílni az áldások bőséges forrásai, melyeket a lelkiismeret szabadsága, ama nagy küzdelmek diadaljutalma minden időben és mindenütt fakasztott. Szilágyi Dezsőnek, a volt nagy igazságügyministernek neve ezen alkotásokkal mindörökre összeforrva marad. Azon dicsőségből azonban, mely az ő emlékét késő koroknak fogja fentartani, kijut a kiérdemelt osztályrész derék munkatársának és utódjának, Erdélyi Sándornak, a jelenlegi igazságügyministernek is. Ugy lesz! perbiróság által más bíróság területén felvett bizonyítás. Irta : KOVÁCS BÉLA, karánsebesi kir. járásbiró. Ezen b. lapok t. olvasó közönsége előtt szükségtelen körülményesebben megokolni, hogy az uj perrendtartásnak az élet küzdő terére rázkódás nélküli s olyatén átvitele, hogy ott megingathatlanul gyökeret verjen, mindenek felett az azt alkalmazó bíróságoktól függ. A törvényhozó csak az útmutatást tette le törvény formájában a bíróságok kezébe, rájok hagyva, hogy annak holt betűibe életet öntsenek. A törvény maga nem oly kész mű, mint pl. egy mechanikai szerkezet, mely egy-egy rugója megnyomására csodákat produkál. A gyakorlat egymástól elütő ezernyi kívánalmai mindegyikére ilyen rugóval nem rendelkezhetvén, a bírónak kell a nem mindig találó törvényt a concrét jogesethez hozzásimitania s ezzel összhangzó egészszé illesztenie. Hát ez bizony nem könnyű mesterség. Hosszas tapasztalat, biztos kéz és nem téveteg körültekintés kell hozzá a létező jog alapos ismeretén kívül. Mindezeket pedig amúgy hipp-hopp varázsmódra megszerezni épp ugy nem lehet, mint a hogy a szobrász vésője se teremthet komoly tanulmány s az arányok és méretek legkisebb árnyalatának megállapítása hiján sikerült szoborművet. Kétség kívül, a magyar bírói kar e részben is a helyzet magaslatán áll. Minthogy azonban ezen a magas helyen a szédülés itt-ott elkerülhetlen — a kezdet nehézségeit soha se felejtsük — egyelőre nincs miért nagyon megütközni a felett, ha egynémely fiatal birótársunk lebukik onnét. A buzgó akarat, nemes cél és ifjúi hév mindenkor menti őket. Az 1893. évi XVIII. t. c. 82-ik §-a analógiájának egy csaknem hihetetlen bírói applikátiójáról értesülünk. Érdekesnek és alkalomszerűnek véljük annak kritikai megbeszélését. Be akarjuk bizonyítani, hogy a bírónak a kérdéses ügyben nem volt szabad a törvénymagyarázathoz folyamodnia és hogy törvénymagyarázata erőltetett, következőleg helyeslésre és követőkre nem számithat. A hivatolt t. c. 82-ik §-ának második bekezdése akkép intézkedik, hogy a bíróság a tanút a szomszédos járásbíróság területéről maga elé idézheti, ha a közvetlen kihallgatás idő- és költségkímélés tekintetéből célszerűnek mutatkozik. Egy kir. járásbíróság ebből per analógiám azt vonta le, hogy a perbiróság a szomszédos járásbíróság területén a szükséghez képest a bírói szemlét felvenni s ugyanott a szemle után külön kitűzött határidőben tárgyalást tartani is jogosult. A kérdéses per az iránt folyt, hogy felperesek alperestől egy cséplőgépet vettek bérbe s minthogy a gép a cséplésre állítólag nem volt alkalmas, felperesek alperestől a haszonbéri összeg leszállítását követelik. Alperes a perbiróság, mely a szerződésben kiköttetett, felperesek pedig a szomszédos járásbíróság területén laknak. Szükségessé vált a gépnek a bíróság és szakértők általi megszemlélése s mert felperesek a perbiróság területével határos szomszédos községbeliek s a bérelt gép is birtokukban volt, a perbiróság a szomszédos járásbíróság területén fekvő felperesi lakhelyre tűzte ki és ott is vette fel a szemlét. Az illető bíróság ezen eljárása azonban merőben elhibázott. Az 1893. évi XVIII. t.-cikknek a bírói szemléről és a szakértőkről intézkedő 94-ik §-a kilencedik bekezdése világos kijelentése szerint az 1868. évi LIV. t.-c. 21á-ik §-a érvényben maradt. Ez a Lapunk mai száma 12 oldalra téried.