A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 38. szám - Utóörökösödés és annak következményei

150 A JOG az elsó'birósági Ítélet megváltoztatásával ezt a főesküt felperesnek meg kellett ítélni és a per kimenetelét attól függővé tenni stb. A m. kir. Curia (1895. évi május 9. 166. sz. a.) a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben, a benne felhozott indokoknál fogva és azért, mert alperes üzletvezetőnek (direttore e aministratore) és e minőségben számadásra kötelezettnek csak abban az esetben tekintethetnék, ha felperes üzletének önálló vezetésével s az üzleti vagyonnak és jövedelemnek önálló kezelésével, — a vagyonnak a szolgálati viszony kezdetén tényleges átadása mellett, — lett volna megizva; már pedig az alperes által beismert abból a tényállásból, hogy ő felperesnőnek, illetve férjének felügyelete alatt felperes boltjában a K. T. 47. §-ában körülirt ügykörben eladásokat eszközölt, fizetéseket felvett s a pénzt naponként, illetve majd mindennap felperes férjének — ki e célból az üzletben megjelent — átadta, — önálló üzletvezetést és vagyonkezelést megállapítani nem lehet; egyéb bizonyítékot pedig felperes erre — a számadási kötelezettség tekintetében döntő körülményre nem szolgáltatott; s mert továbbá abban a tényben, hogy alperes felperesnek a 2. sz. alatti levélben foglalt felszólítására nála megjelent és neki a kivánt felvilágosításokat megadni igyekezett, a számadási kötelezettségnek elismerése nem foglaltatik stb. Habár magának a közadósnak a csődnyitás joghatályának kezdete után kelt levelében bérbeadóhoz intézett azon kijelentése, hogy csődbe jutván, a bérlet tárgyát bérbeadónak rendelkezésére bocsátja, a csődtörv. 22. §-ára való tekintettel, egymagában véve joghatálylyal bírónak nem tekinthető, mégis ezen rendes időben történt felmondást bérbeadóval szemben joghatályosnak kell elfogadni, ha bérbeadó arról, hogy közadósnak ezen felmondását el nem fogadja, sem a közadóst, sem a csődtömeggondnokot nem értesítette és a bérlemény a felmondási időn túl közadós részéről nem használtatott. Habár közadós a bérleti szerződést «für Helene S.» hozzátétellel fogadta el, nincs kizárva annak bizonyítása, hogy az maga közadós nevében és részére, nem pedig anyósa, S. Helén képviseletében kötöttnek tekintendő. A nagyszebeni kir. törvényszék mint csődbíróság (1893. március 9. 319. sz. a.) Arz Albert ügyvéd által képviselt B. Frigyes felperesnek, dr. Kabdebó Oszkár ügyvéd mint tömeggondnok által képviselt W. Hermán csődtömege alperes ellen 85 frt, továbbá 141 frt 662/8 kr. tőkék és jár. iránti perében következőleg ítélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes kereseti követelését az A) alatti bérleti szerződés alapján helyezi követelésbe, még pedig azon címen, hogy W. Hermán közadós mint szerződő fél bérlőként áll felperessel szemben kötelezettségi viszonyban. Tekintve, hogy alperes azt, miszerint az A) alatti szerződés alapján közadós W. Hermán szerződő félnek volna tekinthető, tagadja, mivel nevezett ezen szerződést nem a saját, hanem anyósa, S. Helén megbízásából, ennek nevében irta alá s e szerint saját nevében felperessel szerződést nem kötött, jelen perben mindenek előtt azon döntő kérdés bírálandó el, hogy az A) alatti szerződés alapján közadós szerződő félnek tekinthető-e, vagy sem? Az A) alatti szerződés bevezető részében igaz ugyan, hogy alperes van szerződő félnek megnevezve, de miután maga felperes keresetében azt adja elő, hogy az általa írásban is foglalt kész szerződést a más helyen lakó közadósnak csak aláírás végett küldötte át, azt pedig, hogy a kérdéses szerződés alperessel történt előleges megbeszélés értelmében foglaltatott volna írásba, maga felperes sem állítja, a szerződés mindkét fél között csak akkor volna létrejöttnek tekinthető, ha közadós ezen szerződést a ptk. 861. és 862. §§. értelmében a saját nevében, ügy a mint az felperes által Írásban foglaltatott, elfogadta volna. Minthogy közadós a szerződést ügy, a mint az felperes által szövegeztetett, nem, hanem anyósa S. Helén megbízása és nevében «für Helene S.» fogadta el, a mi a szerződésben lévő név aláírása melletti kikötésből határozottan kitűnik; minthogy a ptk. 861. §. értelmében a szerződés létesítéséhez az ígérő és elfogadó fél akaratának egyesülése kívántatik, jelen esetben pedig felperes és közadós akaratának egyesülése létrejöttnek nem tekinthető; minthogy az, miszerint közadós a szerződést a maga nevében fogadta volna el, a becsatolt egyéb mellékletekből sem tűnik ki, mert abból, hogy egyes bérösszegeket közadós küldötte meg felperesnek, még nem következik, hogy ő volt a szerződő fél, mert maga felperes által G) alatt csatolt, közadós által irt levél szerint a bérleti tárgynak más bérlőnek történt átengedése tárgyában közadós tudatja felperessel, hogy a bérletkülönbözetet nem ő, hanem anyósa S. Helén — kit ő szerződő félnek tekintett — fogja megfizetni. Végre tekintettel arra, hogy a bérleti szerződés tartalma szerint közadósnak joga volt a bérlet tárgyát anyósa S. Helénnek átengedni, a midőn tehát felperes a bérleti szerződést elfogadás végett közadóshoz elküldötte és azt nem a maga nevében fogadta el, közvetlen szerződő félnek annál kevésbé tekinthető, mert felperes nem is állítja, hogy a szerződésnek ily módon történt elfogadása ellen tiltakozott volna és igy figyelemmel a ptk. 862. §-ára, midőn felperes a S. Helén nevében mint bérlő által elfogadott szerződést fentartotta, hozzájárult ezen módosításhoz és szerződő félként mint bérlő S. Hermán lett általa is elfogadva. Mindezeknél fogva, miután közadós szerződő félnek nem tekinthető, felperesnek kereseti joga alperes csődtömege ellen sem volt megállapítható stb. A kolozsvári kir. ítélőtábla (1893 június 20. 2,205. sz. a.) az elsőbiróság ítéletének azt a részét, melylyel felperest az 1893 april hóra járó 141 frt 162/3 kr. bérösszeg iránt támasztott igényével elutasította, helybenhagyta, egyebekben megváltoztatja és az A) alatti bérleti szerződésben irt bérlemény után 1892. évi január 1-től azon évi július l-ig letelt két negyedévre járó á 42 frt 50 kr., összesen 85 frt bérösszeget valódinak kimondja, az alperes csődtömeget ennek elismerésére kötelezi és ezt az összeget kielégítés céljából a csődhitelezők második osztályába sorozza; továbbá alperes csődtömeget arra is kötelezi, hogy a felperesnek ugyancsak az A) alatti szerződés alapján 1892. évi jul. 1-től kezdve 1893. évi március 31-ig letelt három negyedévre járó 127 frt 50 kr. bérösszeget megfizessen stb. Indokok: Az a körülmény, hogy W. Hermán közadós az A) alatti bérleti szerződést nem a S. Helén nevében és megbízásából S. Helént kötelezően, hanem önmagát kötelezően a S. Helén számára kötötte és hogy ekként ama szerződés alapján a felperessel jogviszonyban kizáróan maga a közadós állott, bizonyítva van a közadósnak a felpereshez intézett, sajátkezüleg irt és aláirt G), J), K) alatt eredetiben mellékelt leveleivel, mely levelek közül az 1891. évi april 16-ról kelt G) alattiban jelenti a felperesnek, hogy az A) alattival kibérelt lakást a felperestől kifogásolt ácsmester helyett évi 150 frt bér ellenében P. József mérnöknek adta át és kéri a felperest, hogy a mennyiben a P. József személye ellen kifogása nincs s azzal szerződni kiván, azt vele tudassa, mire a felperes a H) alatti levélben kijelentette, hogy a kötelezett a közadós lévén, nem tartozik reá, hogy a közadós az albérlőjével mi módon szerződik, különben a P. személye ellen kifogása nincs, az 1892, évi april 8-án kelt J) alatti levélben pedig a közadós a negyedévi bér lefizetése körüli késedelmét mentegetve jelenti a felperesnek, hogy őt még egy negyedévi bér lefizetésével a további kötelezettség alól mentse fel és ne kívánja az ő romlását, minthogy ő a bérlemény tárgyát képező lakással gyakori távolléte miatt nem foglalkozhatik; végül a közadós a saját kérése folytán 1892 ápril 12-től fogva joghatálylyal a 2,331. sz. a. kelt végzéssel megnyitott csőd után, az 1892 ápril 14-én kelt K) alatti levélben a felperessel fizetésképtelenségét, illetve csődbejutását tudatván, a szóban forgó lakást a felperesnek rendelkezésére bocsátotta. Az ügynek ily állásában és arra tekintettel, hogy W. Hermán közadós a H) alatti vétele után a B), C), D) alatti postautalványszelvények tanúsítása szerint, a felperesnek negyedévi bérrészleteket fizetett s azoknak saját javára Írását kérte és hogy olyan további bérrészleteknek a fizetését az I) alatti levélben is saját személyében Ígérte, nem forog fenn kétség az iránt, hogy az A) alatti bérleti szerződést a napája S. Helén számára maga a közadós kötötte és hogy azzal a szerződéssel a felperessel szemben kötelezett nem S. Helén, hanem maga a közadós volt. Annálfogva és mert a csőd hatályának kezdete után (1892 ápril 12.) a csődtörvény 3. §. intézkedésére tekintettel, a közadós a K) alatti levéllel a bérletet joghatálylyal a felperesnek fel nem mondhatta, a tömeggondnok pedig azt a bérletet, mely a csődtörvény 22. §-a értelmében a csődtömegre szállt át, a per adatai szerint fel nem mondotta: a szóban forgó bérlet az alperes csődtömeget terhelvén, hatályban levőnek kellett tekinteni. És miután az alperes nem bizonyította, de nem is állította, hogy a felperes az 1892. évi január 1-től kezdve 1893. évi ápril l-ig letelt öt negyedévre járó, á 42 frt 50 kr. bérösszeget megkapta volna, abból a kereset zárkéréséhez képest a csődnyitásig lejárt két negyedévi á 42 frt 50 kr., összesen 85 frtot kitevő öszszeget valódinak kimondani s azt a részt a csődhitelezők második osztályába sorozni, a későbbi három negyedévre, vagyis az 1892. évi július 1-től 1893. évi ápril l-ig letelt időre járó 127 frt 50 kr. és jár. megfizetésében pedig az alperest, mint személyesen kötelezett felet elmarasztalni kellett; megjegyezvén, hogy a most emiitett 127 frt 50 krból az 1892. évi okt. 1-én esedékessé vált 72 frt 50 kr., valamint az 1893. évi január 1-én esedékessé vált további 42 frt 50 kr. a kereset beadásakor nem jártak volt le ugyan, mégis a kereset e vonatkozásban időelőttiség okán elutasítható azért nem volt, mert eme részletek is a per folyamán az elsőbiróság Ítéletének keltéig már lejártak. A kir. ítélőtábla mellőzte az alperes részéről abban az irányban ajánlt tanubizonyiték bevételét, hogy a bérleményt P. József mérnök 1892 ápril 1-én B. Károlynak, a felperes fivérének felmondotta és hogy annak folytán B. Károly a ház kulcsait a lakáskiüritéskor (1892 ápril 30) P.-tól átvette s a bérlethez tartozó kertet 1892. évben használta, mi az alperes szerint a felmondás elfogadását jelenti; mert a J) alattiból kitűnik, hogy P. a lakást magának a közadósnak, kivel jogviszonyban állt, mondotta fel és nem B. Károlynak, ki a per adatai szerint a felperesnek csak a bérleményre felügyelő megbízottja s nem a felmondás elfogadására is feljogosított meghatalmazottja volt; a kinek cselekménye tehát az állított felmondás elfogadását s a bérlemény egy részének használását tárgyazóan a felperest nem kötelezik. Ellenben az elsőbiróság ítéletének azt a részét, a melylyel