A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 38. szám - Utóörökösödés és annak következményei

272 Csodabogár. Többször foglalkoztunk már lapunkban — irják a P. L. — a bírósági kiadmányok pongyola voltával, melyet a leíró személyzet selejtes volta okoz. Annak igazolásául, hogy az olcsó — vagy pláne potya — húsnak, milyen hig a leve, közöljük a pécsi kir. törvényszék tlkvi osztályából a napokban hozzánk jutott következő végzést: «Végzés tekintve, hogy telekkönyvi ügyekben a perek a sommás eljárás szabályai szerint vitetnek miből folyólag a tanú vagy benyújtott kérvénypontokra vagy az eljáró biró által adandó kérdésekre halgatandók meg; s tekintve, hogy sem kérdő pontok csatolva, sem a kérdések szövegezve nincsenek, az eljáró biró pedig szabadságon van; s tekintve, hogy az adós levél, melyre Tóth János kihalgatandó becsatolva nincs, s tekintve, hogy személyek különbözőségének megállapithatása végett mi—ndkétTóth János meg sem idézhetett, ugyan azért szeptember hó II. napjára kitűzőt határnap beszüntetetik s Gleiringer ügyvéd úr felhivatik, hogy az eredeti adós levelet 8. napok al -att mutassa be. Iratai ba felhivatik be nem érkezés esetén jelentést tételre. Miről értesitetnek Ür. Miltényi Miklós 2. Szilber Nándor 3. Gleiringer ügyvéd urak helyben 4. Felstein János 5. Tóth János bezárólag nős Gelecser Erzsébettel Málonban.» Hja! a helyesírás nehéz tudomány, a melyet nem vesztegetnek tiszteletbeli diurnistaságra. Személyzetszaporitás a budapesti királyi törvényszéknél. A felgyűlt nagy ügyforgalom folyományaként nagy személyzetszaporitás — és egyben előléptetés is — lesz legközelebb a budapesti törvényszéken. A rangban legidősb biró kap királyi táblai birói rangot és egyben a Chira Elek halálával megürült birói állás, valamint a válóperi-biróságnál egy uj birói és egy albirói állás fog betöltetni azon megszaporodott teendők ellátására, melyet az októberben ide átteendő különféle egyházi-birósági válóperek nagy száma igényel. Mig azonban ezen állásokra való kijelölési jog fentartatott a törvényszék elnöke számára, ki legközelebb jön vissza külföldi útjáról, addig a segédszemélyzet kinevezése iránt már előzőleg történik intézkedés annyiban, hogy e napokban közzé lesz téve a pályázat egy irodatiszti és 8 irnoki s több gyakornoki állásra. Makacssági Ítélettel eldöntött perben perújítással élt a fél. A nagybecskereki kir. járásbíróság a következő érdekes indokolással hozott elutasító határozatot : Perújításnak helye nincsen. Indokok : A per fogalmának meghatározása vitás. A hogy még a római jogtudósok a per fogalmát megállapították, ugy van ez ma is érvényben lényeges változtatás nélkül. E fogalommeghatározás szerint a kereset csak akkor hoz létre pert, ha alperes ténylegesen közreműködik, vagyis a bíróság előtt megjelen és a kereset felett nyilatkozik, e nélkül sem jogi, sem közönséges értelemoen perről szó nem lehet, mert perlekedés alatt két vagy több ellentétes érdekű személy szóváltását kell érteni. Egyoldalú előadás nem tekinthető pernek s ha alperes a biróság előtt meg nem jelen, a kereset nem eredményez pert, hanem csak ügyet. A prts. 111. §. alapján hozott határozatok tehát nem perre, hanem csak ügyre vonatkoznak. Hogy a törvényhozás a prdts megalkotásánál e körülményt figyelembe vette, ez abból tűnik ki, hogy az 1868. évi 54. t-c. 111. §-a, ellentétben más §-ok rendelkezéseivel, nem perköltségről, mely csak perben merülhet fel, hanem csupán költségről intézkedik. Felperes perujitási keresete a 11,975/93. sz. itélet hatályon kivül helyezésére irányul, mely itélet az ő, mint alperes meg nem jelenése folytán ellenfelének a volt felperesnek és mostani alperesnek egyoldalú kérelmére a prdts 111. §. alapján keletkezett. Minthogy azonban a perújítás alappert feltételez, jelen esetben pedig alapper nem létezik s igy a keresetnek tárgya nincs, ennélfogva a perújítást megengedni nem lehetett. — A szegedi kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, a perújításnak helyt adott, kimondván, hogy az elsőbiróság ítéletének indokaiban a per és ügy fogalmára nézve felhozott érvelés a prts szabályaival ellentétben áll, az 1881 : 59. t.-c. 69. §. 2. pontja a makacssági és más Ítélettel eldöntött perek közt különbséget nem tesz. A m. kir. Curia a másodbiróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta. (3,534/94.) A durva bánásmód fogalma. Egy nő tartásdíj iránt perelte be férjét, a ki a perben beismerte ugyan, hogy nejét — felperest — egy alkalommal tettleg bántalmazta (arcul ütötte), azt állította azonban, hogy ezt a miatti erős felindulásában tette, mert a neje őt huncut gazembernek nevezte. Az elsőbiróság marasztaló határozatot hozott, a pécsi kir. tábla azonban az asszonyt elutasította keresetével, mert a jelzett bántalmazás közvetlen előzményeit elő nem adta és nem jelezte, 'hogy a felek közt bekövetkezett egyenetlenséget mi idézte elő és a jelzett egyetlen bántalmazás nem tekinthető olyannak, mely felperesnek férje házától távozását igazolná és különben is a férj a perben oda nyilatkozott, miként kész és hajlandó felperest bármikor visszafogadni. A m. kir. Curia a másodbiróság Ítéletét helybenhagyta azért, mert a férjnek durva bánásmódja rendszerint jogszerű okul elfogadható ugyan arra nézve, hogy a nő a férje házát elhagyván : tőle tartásdijat követelhessen ; mindazonáltal a «durva bánásmód* fogalma ily esetre a férj sértő eljárásának folytonosságát és olyan mérvét feltételezi, a mely a nőnek a férjével való együttélés megszakítását indokolja, illetve vele a további együttélést lehetetleníti ; a jelenleg bizonyított az a körülmény azonban, hogy a férj csak ingerült állapotban egy izben bánt durván nejével, nem esik a durva bánásmódnak ama fogalma alá, a mely abban az esetben is, ha nem való az, hogy felperes férjét az alperest, az az által történt arcul csapást megPALLA8 RÉ8ZUÉNrr*RS»8*0 előzően sértő módon szidalmazta, a nőnek jogos indokul szolgálhatna a férje házát elhagyni és tőle különváltan élni annál kevésbé, mivel nem mutattatott ki adat annak feltevésére, hogy az egyszeri durva cselekedet ismétlése bekövetkezni fog és mert felperes nem bizonyította, hogy férje ellen a válópert megindította. (10,635/94.) A zárda adósságai. F. Lajos kereskedő a grabáci g. keleti zárdának lisztet, vetőmagot és egyéb árut szállított Matkovits Antal volt zárdafőnök megrendelésére. Miután a számla 415 frt 23 krt tett ki és az kiegyenlítve nem lett, a kereskedő pert indított. Az elsőbiróság elutasító határozatot hozott. A pécsi kir. Ítélőtábla pótesküt itélt felperesnek, hogy a számlában kitüntetett árukat a zárda részére kiszolgáltatta, indokul a következőt hozván fel : habár igazoltatott az, hogy a budai g. kel. egyházm. administrativ választmánya még 1880. évben a grabáci zárda volt főnökét M. A-t a zárda részére hitelbe vásárlástól eltiltotta és ezen tilalom a bonyhádi járás szolgabirája által még ugyanazon évben közhírré tétetett : mégis tekintve, hogy nevezett M. A. zárdafőnöki minőségében továbbra is meghagyatott, sőt a zárda-vagyon egy részének kezelésével és a zárda-szükségletek beszerzésével is megbízva lett ; tekintve, hogy a közigazgatási uton közhírré tett tilalom a zárdafőnök elmozdítása nélkül oly törvényszerű intézkedésnek, a mely harmadik személyek ellenében főleg akkor, a mikor a hitelbe vásárolt áruk a zárda valódi szükségleteire fordíttattak, hatálylyal nem bírhat. A m. kir. Curia helybenhagyta a tábla ítéletét. Azok a vidéki bíróságok. A budapesti kir. ítélőtábla : A kir. Ítélőtábla az elsőfokú (szolnokij biróság Ítéletét az azt megelőzött eljárással együtt hivatalból megsemisiti s a kir. járásbíróságot ujabb szabályszerű eljárásra és határozat hozatalára utasítja. Mert : Ha eltekinteni lehetne is attól, hogy az ügy az eljárási rendelet 17. §. rendelkezése ellenére a kir. ügyészszel közölve egyáltalán nem lett, de az ügyiratok adatai szerint, jóllehet az eljárási rendelet 73. §. rendeli, hogy a tárgyalás szóbeli és nyilvános legyen, ennek dacára vádlottat az Ítélőbíró személyesen ki nem hallgatta, de sőt szóbeli tárgyalás nélkül, vádlottnak más hatóság előtt lett jegyzőkönyvi kihallgatása alapján és a felek jelenléte nélkül hozta meg ítéletét és azt megkeresés utján hirdettette is ki vádlottnak, tehát a törvényes közvetlenséget és nyilvánosságot teljesen mellőzte, minélfogva eljárását és Ítéletét hivatalból megsemmisíteni és ujabb szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1895. szept. 3. 4,403.) Curiai és táblai értesítések. Czegléd, T. A. Rosenfeld K. — Közalapítvány 5.399/94. sz. a C. f. hó 17-én fo. — Debrecen, V. S. Katona P. 8,286/94 sz. ügyet a C. f. hó 12. hh. — Duna-Adony, K. L. Kovács I. — Kovács J. 6.363/94. a T. f. hó 19. fo. — Duna-Földvár, R. L. Deutsch S. és Deutsch J. J. — Salamon A. 8,449/8,450. sz. ügyet a C. f. hó 12. hh — Duna-Szerdahely. P. P. Abelesz A. Werner L. 3,986/94. sz. a C. f. hó 13. hh. — Gyöngyös, F. S. Klein L. Kovács A. 6,445/94. sz. a T. f. hó 19. hh. — H.-Böszörmény, F. J. 10,936/94., 11,040/94., 5,406/95., 5,674/95. sz. ügyek elintézetlenek. — Jász-Apáti, dr. V. S. Szűcs M. — Tóth M. G. 8,317/94. sz. a C. f. hó 12. hh. — Fülöp A. J. — Kornya M. 9,525/94. sz. a T. f. hó 13. mv. — Kecskemét, Gy. B. P. Szálai J. — Hodu M. 8,858/94. sz. a T. f. hó 11-én hh. — K.-Vásárhely, dr. Sz. Gy. Zsidó J.-né — Zsidó Gy. érk. 6,970/94. sz. a. n. e. eld. Farkas. — Turóczi M. — Turóczi M. érk. 6,829/94. sz. a. n. e. eld. Tatity. — László L. — Soliosu P. érk. 8,061/95. sz. a. n. eld. Ruby. — Ambrus F. — Ambjus J. — érk. 8,088/94. sz. a. n. e. eld. Mezey. — Biró M. — Hankó J. érk. 6,906/95. sz. a. n. e. eld. Trux. — Magyar francia — Bartha M. 280/94. sz. febr. 26. rend. újabb száma 616/95. sz. n. e. eld. Janicsek. — Vajda M. érk. 7,227'95. sz. a. n. e. eld. Trux. — Zakariás Á. Tréfás J. érk. 5,495/94. sz. a. n. e. eld. Trink. — Bartho A. — Barthos A. érk. 8.539/94. sz. a. n e. eld. Németh. — Özv. Csulak P.-né — id. Csulak Gy. érk. 4490/94. sz. a. n. e. eld. Mezey. Zakariás Á. — Thieme K. érk. 8,179/95. sz. a. n. e. eld. Ruby. — Komán M. — ifj. Veres J. nem érk. a C.-hoz. - - Márkosfalvi és Matisfalvi ügy a C. aug. 7-én vu. — Gyulai K. — Teszt A. érk. 2.128/95. sz. a. n. e. eld. Pásztélyi. — Kolozsvár, dr. Gy. B. Rosenberger B. — György P. 4,581/94. sz. a C. f. hó 17-én fo. — Kőszeg, M. J. 8,483/94. sz. ügyet a C. f. hó 13. hh. — Nagy-Kanizsa, dr. H. J. Batorfy L. — Király K. 10,111. és 10,112/94. sz. a C. f. hó 12. rvu. rhh. — Nagyszeben, dr. A. A. Melczer Gy. — Fink A. 11,698/94 sz. a C. jul. 2. v. u. — Nagyszombat. B. E. Schlesinger H. — Bittó F. 2,460/95. sz. a C. f. hó 12. hh. — Rimaszécs, N. J. Bernát F. 4,837/94. sz. ügyet a C. f. hó 13. rend. — Szécsény, P. E. Berke V. — Balcza J. érk. 5,184/95. sz. a. n. e. eld. Lehoczky. — Verbói J. fenyitőügy érk. 7,189/95. sz. a. n. e. eld. Burg. — L. Kukuk - Prágai S. érk. 201/95. sz. a. n. e. eld. Emmer. — Székesfehérvár, dr. H. S. Freund. — Breuer 795/94. sz. a C. f. hó 17. hh. — Sz.-Gotthárd, dr. L. F. Tanisch J. — Winter J. 7,153/94: sz. a C. f. hó 13. rmv. — Szirák, Cs K Otyehel.A. — Kállai J. 6,372 94. sz. a T. í. hó 17-én hh — P G Balásy A. - Deutsch S. 13.212/94. sz. a. T. f. hó 18. hh. — Titel V. Zs. Gertner. — Szurity 4,942/94. sz. a C. f. hó 13. hh. — TörökKauizsa, dr. P. L. Jozanov. — Miskov5,:'184/94. sz. a. C. f. hó 12. rend. — Újvidék, R. Gy. Papik M. — Mészáros M. érk. 6,207/95. sz. a. n. e. eld. Németh. Gyakorlattal biró ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet dr. Szacsvay Gyula kézdivásárhelyi ügyvéd irodájában. Ügyvédjelölt azonnal felvétetik Bölöni László bánffyhunyadi ügyvéd irodájában. A román nyelvben jártas közjegyző-helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet a belényesi kir. közjegyzőnél. NYOMDÁJA BUDAPESTEN.