A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 37. szám - Igazságszolgáltatási baklövések. A szászkabányai kir. járásbíróság judikáturájából

146 A JOG Nem lényeges az sem, hogy az alperes által készített mérleg némely alkatrészében csekélyebb jelentőségű eltéréseket tüntet fel, mert még abban az esetben, ha ezek az eltérések javítást képeznének, alperes az 1852. aug. 15-én kibocsátott nyílt parancs 23. §. rendelkezése szerint a szabadalmazott tárgynak az ö készítményével megegyező részeit utánozni jogosítva nem volt. Végül a mi az alperes által birói letétbe helyezendő óvadék összegét illeti, az, tekintettel a mérleg értékére, megfelelő öszszegben állapíttatott meg. (1895. jul. 2. 11,505/94-.) A bérbeadónak törvényes zálogjoga nemcsak magára a bérösszegre, hanem annak járulékaira t. i. kamataira és mind ama költségekre is kiterjed, a melyek a követelésnek behajtása körül felmerültek. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését felfolyamodással meg nem támadott részeiben nem érinti ; felfolyamodással megtámadott abban a részében pedig, a mely szerint a végzés 4. tétele alatt F. K. követelésére 11 frt 60 kr. soroztatott, megváltoztatja és ezt az összeget is P. F., mint kiskorú Cz. E. gyámjának házbérkövetelésére sorolja; mert a bérbeadónak törvényes zálogjoga nemcsak magára a bérösszegre, hanem annak járulékaira t. i. kamataira és mindama költségeire is kiterjed, a melyek a követelésnek behajtása körül felmerültek; minthogy pedig a hátralékos házbér és annak törvényes járulékai a kielégítésre szolgáló tömeget felülhaladják, a tömegnek az előnyös tételek fedezésére szolgáló részét túlhaladó összeg a hátralékos házbér fedezésére volt sorolandó. (1895. június 21. 3,590.) A nem bejegyzett cég által vezetett könyvkivonat alapján a zálogjogi előjegyzés el nem rendelhető. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja és Sz. Gy.-t zálogjog előjegyzése iránti kérelmével elutasítja, mert a telekkönyvi rendelet 8o. §-a szerint könyvkivonat előjegyzés alapjául csupán akkor szolgálhat, ha a könyvkivonat bejegyzett kereskedőnek szabályszerűen vezetett könyveinek kivonatát tartalmazza, minthogy pedig folyamodónak cége a felfolyamodáshoz csatolt és az 1881: LIX. t.-cikk 29. §-ának rendelkezéséhez képest a felülvizsgálatnál figyelembe veendő könyvkivonat szerint csak 1894. évi október 19-ik napján jegyeztetett be, míg a követelés a számlakivonat szerint a cégjegyzés előtti időből származik; ehhez képest a nem bejegyzett cég által vezetett könyvkivonat alapján a zálogjogi előjegyzés törvényszerűen elrendelhető nem volt. (1895. június 21. 3,664.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A keresk. törv. 183. §-a második bekezdése szerint, a közgyűlés jogositva van az igazgatóság tagjait, különbség nélkül, akár lettek azok a társulat által megválasztva, akár az alapítók által kinevezve, bármikor, tehát akkor is, ha az igazgatósági tag elmozdítása a tárgysorozatba fel nem vétetett is, elmozdítani. Gyakorolhatja a közgyűlés jelzett jogát az oly igazgatósági taggal szemben is, a ki a keresk. törv. 183. §-a értelmében az alapítók által rendeltetett ki, mert a felhívott törvényszakasz második bekezdése az igazgatósági tagokról általán intézkedik, nem tesz különbséget a tekintetben, hogy az a 183. §. értelmében megválasztva vagy az alapítók által kinevezve lett. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék mint kereskedelmi biróság: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indokok: I. A kereskedelmi törvény 174. §-a alapján közgyűlési határozat megsemisitése iránt indított jelen perben alperes első sorban felperes kereshetőségi joga ellen emelt kifogást, tagadván alperes részvényesi minőségét. Alperesnek ezt a kifogását figyelembe venni nem lehetett, mert alperes beismerte, hogy felperesnek nála elhelyezett 20 részvényét, miután azokat felperes átvenni nem akarta, felperes részére letétbe helyezte, felperes ezt fel is vette és jelen per folytathatása a 10,825/92. és 12,669/92. számú végzések illetve jelentés szerint 10 drbot letétbe helyezett és azokat a 10,825'92. számú végzés intézkedése szerint, ha csak jelen pertől el nem áll, jelen per jogérvényes befejezéséig fel sem vehette. Felperes kereshetőségi joga tehát igazolva van. II. Felperes a közgyűlési határozatnak azt a részét, mely által igazgatósági tagsági állásától elmozdittatott, azon az alapon támadja meg, hogy a közhírré tett tárgy sorozatban J. C. indítványa felvéve nem volt és igy a felett a közgyűlés a keresk. törvény 177. §-a értelmében érvényesen nem határozhatott és hogy ő az alapítók által, az alapszabályok 183. §-a értelmében, három évre kineveztetett, ezen idő lejárta előtt őt ezen állásától a közgyűlés megfosztani egyáltalán nem jogosított; de felperesnek ezt az érvelését figyelembe venni nem lehetett, mert a keresk. törv. 183. §-a második bekezdése szerint, a közgyűlés jogositva van az igazgatóság tagjait, különbség nélkül, akár lettek azok a társulat által megválasztva, akár az alapítók által kinevezve, bármikor, tehát akkor is, ha az igazgatósági tag elmozdítása a tárgysorozatba fel nem vétetett is, elmozdítani. A törvénynek ez az intézkedése a dolog természetéből következik, mert a részvénytársaság nem kötelezhető arra, hogy ha esetleg a közgyűlés egybehivása után merültek fel oly körülmények, a melyek a részvényesekben az igazgatósági tag iránti bizalmat megrendítették, az illető igazgatósági tagot az egybehívandó ujabbi közgyűlésig ezen bizalmi állásában meghagyja és ezáltal a társaság érdekeit továbbra is veszélyeztesse Ez a körülmény kifejezést nyert a törvényben az által, hogy a keresk. törv. 183. §-a a közgyűlésnek megengedi, hogy bármikor érvényesítheti azt a jogát, mely intézkedés akadályozva volna az által, ha előzetes tárgysorozatba felvételnek kellene a határozathozatalt megelőznie, a mi a törvény szavai és céljával ellentétben állana. De gyakorolhatja a közgyűlés jelzett jogát az oly igazgatósági taggal szemben is, a ki a keresk. törv. 183. §-a értelmében az alapítók által rendeltetett ki; mert a felhívott törvényszakasz második bekezdése az igazgatósági tagokról általán intézkedik, nem tesz különbséget a tekintetben, hogy az a 183. §. értelmében megválasztva vagy az alapítók által kinevezve lett. De hogy az elmozditási jog utóbbiakra is vonatkozik, kitűnik abból a körülményből is, hogy a törvényhozó arról ugyanabban a szakaszban intézkedik, a melyben az alapitónak kinevezési jogát megállapítja, világos jeléül annak, hogy a közgyűlés nincsen kötve a kinevezéshez, ha a kinevezett igazgató ténykedése által a részvénytársulat érdekeit veszélyeztetve látja. Ezek szerint az a körülmény, hogy felperes az alapítók által lett kinevezve, a közgyűlés által való elmozdításra nézve akadályt nem képez. Jelen esetben pedig annyival kevésbé, mert a közgyűlési jegyzőkönyvből az is kitűnik, hogy az elmozdításra nézve hozott határozathoz felperest kinevező D. K. alapitó is hozzájárult. Az a körülmény, hogy a közgyűlés illetve a határozatot hozott részvényesek rendelkeztek-e oly bizonyítékok felett, a melyek a társaság érdekében tett intézkedés jogosultságát megállapítani kielégítők, jelen perben teljesen közömbös, mert mint fentebb jeleztetett, a közgyűlés jogosított az igazgatóság tagjait, bármikor, ha annak szükségét fenforogni látja, elmozdítani és az ekként elmozdított tagnak esetleg csak kártérítéssel tartozik. Ha tehát az elmozdításra törvényes ok fenn nem forgott, ez a körülmény az illetőt csak kártérítési jogának érvényesítésére jogosítja, de az elmozdításra, mely a részvénytársaság feltétlen joga, akadályt nem képez. III. Semmisnek kérte kimondani felperes a közgyűlési határozatnak azt a részét is, a melylyel az 1890. évre összeállított mérleget elfogadta és az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak a felmentvényt megadta. Miután felperes keresetében csak általánosságban jelezte a mérleg helytelen összeállítását, a királyi törvényszék a válaszban felsorolt hiányokat, azok felsorolása rendjében vette elbírálás alá és mert azokat részben alaptalan, részben kellően bizonyítottaknak nem találta, felperest keresetének ezen részével is elutasította stb. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének azt a részét, melylyel felperes az alperes részvénytársaság közgyűlése által 1891-ik évi március 12-én a mérleg jóváhagyása s az igazgatóság és felügyelő bizottság részére a felmentvény megadása tárgyában hozott határozatoknak megsemmisítése iránti keresetével elutasittatott, helybenhagyja; egyebekben azonban megváltoztatja, ugyanannak a közgyűlésnek felperest igazgatói állásától felmentő határozatát megsemmisíti. Indokok: A felperes kereshetőségi joga ellen emelt alperesi kifogást az elsőbiróság helyesen hagyta figyelmen kivül, mert alperes beismerte, hogy a megtámadott közgyűlési határozatok hozatala s a kereset megindítása idején felperesnek alperesnél 20 drb részvénye volt letéve s hogy ugyanezeket a részvényeket alperes felperes részére a per folyama alatt birói letétbe helyezte s mert a 10,825/1892. számú kérvényhez 6 NB) alatt csatolt végzés szerint az eljáró biróság az emiitett 20 darab részvényt csak 1892. évi február hó 8-án utalványozta ki felperes részére, az ellenkezőnek bebizonyításáig tehát nem foroghat fenn kétség az iránt, hogy ezek a részvények felperes tulajdonát képezték és képezik; mert továbbá felperes az eljáró királyi törvényszéknek 66,469/91. számú felhívására 1892-ik évi február hó 21-én 10,825. sz. a. ujabb 10 drb részvényt is helyezett birói letétbe; ekkép tehát részvényesi minősége s ezzel a keresk. törv. 174. §-a értelmében a társaság közgyűlési határozatainak megtámadására vonatkozó kereshetőségi joga is kellőleg igazoltnak tekintendő. Az ügy érdemében az elsőbiróság ítélete annyiban, a menynyiben felperes a mérleg jóváhagyása és a felmentvény megadása tárgyában hozott közgyűlési határozatok megsemmisítése iránti keresetével elutasittatott, helyben volt hagyandó, mert a keresk. törv. 174. §-a szerint megtámadás tárgyát csak azok a közgyűlési határozatok képezik, melyek a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkeznek, miből önkényt következik, hogy közgyűlési határozat, melylyel az igazgatóság által előterjesztett mérleg elfogadtatott és jóváhagyatott, csak annyiban képezheti megtámadás tárgyát^ a mennyiben a jóváhagyott mérleg a törvény vagy az alapszabályok intézkedéseinek nem megfelelőleg készittetett,vagyis ha oly tétel, mely a tartozási rovatba volt volna felveendő, a követelés be, vagy ellenkezőleg vétetett volna fel, vagy ha valamely a mérleg helyes rovatában felvett egyes tétel összegének a törvény, vagy az alapszabályokkal ellenkező volta nyilvánvalólag magából a mérlegből tűnik ki, mit azonban felperes maga sem állit; és mert a felmentvény megadására vonatkozó határozatot felperes csak azon az alapon kéri megsemmisíttetni, hogy a mérleg hamis, a mi azonban a fentiek szerint nem állapíttatván meg, a felmentvényre vonatkozó határozat megsemmisítésére sincs alap ; nem