A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 35. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok (Vége.)

248 A JÖG Utólagos házasság általi törvényesités. D. Gy. agglegény nőül vette 2. házasságon kivül származott gyermeke anyját, úgy hallván, hogy ez által a gyermekek törvényesekké lesznek. Halála után a férjhez menendő leány is ezen a véleményen volt és kérte az anyakönyvben a törvényesség kitüntetését, de ezt előbb a hatóság, minap pedig a belügyminisztérium megtagadta. Az érdekes indok az, hogy az utólagos házasság által ugyan törvényesíthető a természetes leszármazó, de önmagától az anyjának nemző apa által nőül vétele ezt magában nem adja meg, hanem ez alapon az anyakönyvek hatóságilag kiigazitandók. Ez jelen esetben nem történt, de sőt az is kétséges, hogy ezen gyermek származott-e D. Gy.-től, mert keresztelő anyakönyvében csak anyja neve fordul elő, D. Gy.-é pedig még a jegyzet rovatában sem. — Most folyamodó perútra lépett a rokonok ellen. Illetékességi összeütközés végrehajtási eljárás folyamán. A m. kir. Curia azon illetőségi összeütközés elintézése tárgyában, mely Somogymegye árvaszékének néhai G. G. volt barcsi körjegyző ismeretlen örökösei elleni végrehajtás ügyében a kaposvári kir. járásbíróság és a szigetvári kir. járásbíróság között felmerült, következő határozatott hozott. A kaposvári kir. járásbíróságnak a végrehajtás foganatosítása iránt a szigetvári kir. járásbírósághoz intézett megkeresésére a szigetvári kir. járásbíróság mondatik ki illetékesnek; mert az 1881. évi LX. t.-c. 84. ij-ában foglalt azon rendelkezés, hogy a végrehajtató a végrehajtást csupán közpénztárból felvehető követelésekre kívánja vezetni, a kiküldött kirendelése mellőzendő, nem zárja ki azt, hogy az esetben, ha a végrehajtást elrendelő bíróság az idézett t.-c. 18. §-a szerint a végrehajtás foganatosítására nem illetékes, a 18. §. szerint illetékes bíróságot megkeresse a végrehajtás az idézett 84. §. szerinti foganatosítására és pedig annál kevésbé, mivel az idézett t.-c. 133. £-a szerint a kielégítés céljából szükséges bírói intézkedéseket amúgy is a végrehajtás foganatosítására a 18. §. szerint illetékes bíróság, nem pedig a végrehajtást elrendelő biróság tartozik megtenni; minélfogva a megkeresett szigetvári kir. járásbíróság a megkeresés teljesítését a 84. §. alapján megtagadni nem volt jogosítva. (1895. év június 19. 438(1 sz. a.) Kapcsolatos hagyatéki ügyek egyesítése. A m. kir. Curia azon illetőségi összeütközés elintézése tárgyában, mely a Vingán 1865Í ápril 30-án elhalt P. J., Békés-Gyulán 1888. február 10-én elhalt. P. M. és ugyanott 1893. ápril 2H-án elhalt P. Sz. hagyatéki ügyeiben a gyulai kir. törvényszék és a temesvári kir. törvényszék közötk.,felmerült, következő határozatot hozott: Jelen kapcsolatos hagyatéki ügyekben a perreutasitás kérdésében való határozathozatalra a temesvári kir ••'irívényszék mondatik ki illetékesnek. 1 nd okok: Habár a P. M. és r. Sz. hagyatéki ügyeiket illetőleg a iflo: *. nevezett örökhagyók utolsó lakhelyeire való tekintettel a gyulai kir. törvényszék volna illetékes, jelen esetben mégis figyelemre veendő azon körülmény, hogy a P. Sz. után jelentkező örökösök egyfelől, másfelől pedig a P. M. után jelentkező örökösök jogelődeik jogán örökösödési igényeiket P. J. hagyatékára is érvényesíteni kívánják és habár P. M. a második örökhagyó a vingai 337. sz. tjkvben tulajdonostárs gyanánt külön be van vezetve és így az ő külön jutalékára az örökösödési eljárást a gyulai kir. törvényszék előtt is keresztül lehetne vezetni, mégis miután a P. J. ugyan tjkvbeni másik tulajdonos jutalékáról az örökösödési jogot igénylök azt állítják, hogy az örökösödés útján a nevezett P. M. örökhagyóra szállott, a két tulajdoni jutalék tekintetében az eljárást külön vezetni és az ellentétes igényeket, melyek ugyanazonosak, mindkét tulajdoni jutalékra nézve külön megoldani és ugyanazon telekkönyvi joszágtestek különböző jutalékára nézve külön bíróságok előtt, esetleg külön pert folytatni célszerűnek nem mutatkozik; a mennyiben tehát P. J. első örökhagyónak utolsó lakhelye Vingán, a temesvári kir. törvényszék területén volt és a másik két örökhagyó hagyatéki ügye az ő hagyatéki ügyével annyira összefüggésben áll, hogy akár peren kivül, akár perben a fenforgó örökösödési igények csak együttesen oldhatók meg, az összefüggés elvénél fogva a nevezett három örökhagyó hagyatéki ügyeiben a perre utasítás kérdésében való határozathozatalra az első örökhagyó P. J.-ra nézve illetékes temesvári kir. törvényszék volt utasítandó. (1895. június 11. 3619. sz. a.) Feloldás a felüvizsgálati eljárásban. A budapesti kir. keres ke delmi és váltótörvényszék következő végzést hozott: A kir. törvényszék a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad s az elsőbiróság Ítéletét feloldja, stb. Indokok: Felperes az A. alatti könyvkivonat alapján, meg- és átvett árúk vételárának, az A. alatti könyvkivonatban kitüntetett fizetések után még fönmaradt hátráléka iránt támasztott keresetet. Ezzel a keresettel szemben az alperes az első tárgyalásnálérdemlegesellenkérelmet elő nem terjesztett, hanem felperestől részletes számlát kivánt, a melynek becsatolására az elsőbiróság felperest ujabb tárgyalás kitűzésével utasitotta. A második tárgyalásnál a felek közül csak alperes jelent meg, s abbeli előadása alapján, hogy felperestől árúkat nem rendelt és át nem vett, a kereset elutasítását kérte. Mire az elsőbiróság felperest abból az okból utasitotta el keresetével, hogy semmit sem bizonyított. A második tárgyalás az 1893. évi XVIII. t.-c. cO. §-ának negyedik bekezdése szerint az adott esetben első tárgyalásnak volt tekintendő, s az alperes által előadottakra nézve az idézett t.-c. 50. §-ának első bekezdésében foglalt vonatkozó rendelkezés volt alkalmazandó. Az elsőbiróság azonban az ügy eldöntésére befolyással biró lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy az alperes által nem is PAUAS RÉ8Z /ÉNVTÁRBA8AG NYOMDÁJA BUDAPESTEN. tagadott azt a kereseti ténykörülményt, hogy ő a megvett árúk vételára fejében már törlesztéseket teljesített, az idézett t.-cz. 50. §-a ellenére figyelmen kivül hagyta, s az alperesnek minden tekintetben hiányos védekezését a kereset elutasítására elégséges alapúi fogadta el. Alperesnek ugyanis első sorban arra kellett volna nyilatkoznia, hogy azokat a törlesztéseket, melyek az aj alatti könyvkivonatban részletesen kitüntetvék, teljesitette-e; és hogy az emiitett könyvkivonat -Tartozik* és .Követel* rovatainak szemben álló tételei helyesek-e? Addig azonban, mig alperes erre nem nyilatkozik, nincs súlya annak a védekezésének, hogy ő valamelyes árút meg nem rendelt és át nem vett. Ezekből az okokból tehát a felülvizsgálati kérelemnek az idézett t.rc. 185. §-ának c) pontja alapján helyt adni, s minthogy a tényállás az ügy eldöntésére alkalmas módon kifejtve nincs, az elsőbiróságot ítéletének a 204. §. értelmében való feloldásával további szabályszerű eljárásra, s ujabb határozat hozatalára utasítani kellett. (1895. június 28. E. 194. sz. a.) Más perben letett eskü mint bizonyíték. — Tanú vallomásának mellőzése. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék következő ítéletet hozott: A kir. törvényszék alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmét az 1893. évi XVIII. t.-c. 185. §-ának c) pontjára alapítja és pedig arra, hogy az eljárt kir. járásbíróság az ügy eldöntésére befolyással biró lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy a kihallgatott Löwy Gusztáv tanú vallomása által nyújtott bizonyíték kiegészítéséül az 1893. évi XVIII. t.-c. 96. §-ának intézkedése ellenére, alperesnek eskü alatti kihallgatását el nem rendelte, hanem egy a felek közt előzőleg lefolytatott más perben nyújtott bizonyíték alapján hozta meg az Ítéletet. A bizonyítékoknak az idézett törvény 64. §-a alapján történt mérlegelése felülvizsgálat tárgyát nem képezi és igy az a kérdés sem, hogy az eljárt kir. járásbíróság helyesen mondotta-e ki azt, hogy a kihallgatott tanú vallomását bizonyítékul el nem fogadja, mert az csakis a bironyiték mérlegelésének eredményét képezi. Ha tehát az elsőbiróság a kihallgatott tanú vallomását bizonyítékul el nem fogadta, az 1893. évi XVIII. t.-c. 96. tj-ának utolsó bekezdésében felhozott eset, a bizonyíték kiegészítése fenn nem forgott és igy alperes, mint biztosító fél, eskü alatt a 96. §-nak első bekezdése értelmében kihallgatható nem volt, mert a per egyéb adatai alperes kifogását nem valószínűsítik. De nem sértett a kir. járásbíróság lányeges eljárási szabályt az által sem, hogy mellőzte alperes, min* a bizonyító fél ellenfelének eskü alatti kihallgatását és kimondotta, hogy a felek közt ugyanazon vételügyletből folyólag folyamatban vo't, a perhez csatolt második perben felperelési cégnek Aufricht Sámuel nevü birtokosa á/tai lettett főesktí által bizonyítva van az a körülmény, hogy vttótlan alperesnek az a kifogása, hogy felperes a jelért pernek is tárgyát ' képező árúknak visszavételére kötelezte magát. Nem sértett pedig lényeges eljárási szabályt azért, mert nincs oly eljárási szabály, mely szerint ugyanazon felek között ugyanazon jogalapon indított másik perben eskü alatt kihallgatott fél vallomása mint bizonyíték figyelembe vehető ttem volna. (1895. évi május 10. E. 135. sz. a.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk, Az ide vonatkozó levelesést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Arad, A. F. Wechsler E. — Pohl K. ügy a C.-hoz nem érk. — Dicső-Szt.-Marton, dr. F. Á. Alpár J. — Kis-Küküllő vármegye érk. 2.300/95. sz. a. n. e. eld. Gottl. — Eger, Cs. J. Peszeki J. — Várkonyi J. 686/95. sz. a T. f. hó 22. rendv. Hódmezővásárhely, K. M. Hódmezővásárhelyi tak. pénztár — dr. Perger E. rendes per érk. 869—870/95 v. sz. a. n. e. eld. Janicsek. — Ipolyság, dr. S. F. Szurovi J. — Setény J. érk. 10.930/91 sz. a. n. e. eld. Debreczenyi. — Kun-Félegyháza, dr. L. L. Seres János és M. — Makai J. és neje érk. 5,978/95. sz. a. n. e. eld. Major. — Medgyes, dr, S. J. Kammermayer és fia — Zintz G. érk. 7,469/95, sz. a. n. e. eld. Gottl. -- Nagy-Kőrös, A. S. Vajda József ügye érk. 8,892/95. sz. a. n. e. eld. Székács. — H. L. Vég M. s ts. — Jakabházi S. érk. 215/95. sz. a. n. e. eld. Forster. — Zombor, Sz. M. Görtner Mátyás ügy érk. 8,494/95. b. sz. a. n. e. eld. Székács. — Veith J. — Braun J. érk. 895/94. v. sz. a. n. e. eld. Kormos. — Roheim K. - Erdőtársaság érk. 1,708/94. sz. a. n. e. eld. Beck. — Bács-Bodrogh várm. árv. — Szilágyi M. érk. 5,358/95. sz. a. n. e. eld. Süteö. — Dr. V. J. Virágh J. — Glisiu L. érk. 8,833/94. sz. a. n. e. eld. Vaszilievics. -— Pfeifer J. — Komnenov Uros és Ráda ügy nem érk. a C.-hoz. — Csonits Dobren fenyitő ügy érk. 8,263/95. sz. a. n. e. eld. Nyers. — Majszky P. — Löbel J. és V. ügy nem érk. a C.-hoz. Rövidítések : f. k. = figyelemmel kisért; T. = Tábla ; C. — Curia n. e. — nincs elintézve ; eld. — előadó ; n j. = nem jött; p. = polgári v. = váltó ; b. == büntető ; ker. = kereskedelmi; érk. = érkezett; hh. = helybenhagyólag intézte el; mv. = megváltoztatólag intézte el; rhh. = részben helybenhagyólag intézte el; rmv. = részben megváltoztatólag intézte el; fo. = föloldólag intézte el; rend. = rendelvényileg intézte el; - pótlás végett vissza ; ms. megsemmisítette; h. n. a. = hely nem adatott ; ü. k. = ülésen kivül. A román nyelvben jártas közjegyző-helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet a belényesi kir. közjegyzőnél. Román nyelvben jártas közjegyzőhelyettes avagy jelölt alkalmazást nyerhet a fogarasi kir. közjegyzőnél. A somorjai kir. közjegyzőnél egy a hagyatékok tárgyalásában-jártas közjegyzői jelölt azonnali alkalmazást nyerftet