A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 33. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok

A JOG Bűnügyekben. Ha a vádlott a becsületsértő kifejezések használata alkalmával nem nevezte meg az: az egyént, a kire azokat vonatkoztatni akarja, becsületsértésben nem mondható ki vétkesnek, habár a jelenvolt tanuk az eset körülményeiből arra a meggyőződésre jutottak is, hogy a sértő kifejezések panaszosra vonatkozólag lettek mondva. A pécsi kir. járásbíróság 1894. évi január hó 16-án 3i/b. szám alatt H. L. elleni büntető' ügyben következőleg itélt: H. L. a btkv. 261. §-ába ütköző s ugyanazon ij-a szerint minősülő becsületsértés vétségében bűnösnek mondatik ki s e miatt az 1892. évi XXVII. t.-c. által meghatározott célokra 15 nap és végrehajtás terhe alatt fizetendő s behajthallanság esetén a btk. 53. §-ához képest egy (l) napi fogházra átváltoztatandó három (3) forint pénzbüntetésre ítéltetik stb. Indokok: 1893. évi augusztus 19-én H. L. elpanaszolta Zs. Jánosnak, hogy az előző napon gabona asztagját valaki felgyújtotta. Zs. János a panaszos e fölött sajnálkozását fejezte ki, vádlott pedig, a ki az asztag felgyujtásával őt gyanúsította, sőt vádolta, ingerülten mondta panaszosnak: jövőben sem gyilkos, sem rabló, sem gyújtogató nem fog házamban lakni. Vádlott tagadja, hogy eme kifejezéseket a panaszosra vonatkoztatta volna. Tekintettel azonban, hogy az eskü alatt kihallgatott id. és ifj. U. M. tanuk határozottan vallják, hogy vádlott a gyilkos, rabló, gyújtogató kifejezéseket Zs. J. panaszosra értette s vonatkoztatta, a mi kétségtelen tanuk ama nyilatkozatából, hogy ők a vádlott által használt sértő szavakat panaszosra irányzottaknak észlelték, megerősíti tanuk ebbeli állítását ama körülmény is, hogy panaszos akkor a vádlott házában lakott; vádlott előadásából pedig kitűnik, hogy a már többször idézett sértő kifejezéseket lakóira értette, akkor, mikor kijelentette, hogy jövőben nem fog házában gyujtogatót, rablót lakni engedni. Ennélfogva kétségtelen lévén, hogy vádlott a panaszban foglalt sértő szavakat használta s kétségtelen lévén az is, hogy azokat — habár nem is kizárólag Zs. Jánosra, — de kétséget kizárólag erre is vonatkoztatva mondotta s az említett kifejezések a becsületsértés vétségének tényálladékát állapítván meg: vádlott eme vétség elkövetésében vétkesnek kimondandó s az Ítélet rendelkező részében kitett büntetéssel sújtandó volt. Vádlott cselekménye nem volt rágalmazásnak minősíthető, mert concrét eset megjelölése nélkül általánosságban használta vádlott a «rabló, gyújtogató, gyilkos» kifejezéseket s mert továbbá a btk. 258. §-ában megjelölt «többek jelenléte» — vagyis nyilvánosság is hiányzott. A pécsi kir. ítélőtábla (1894. évi április hó 25-én 67.6/b. sz. alatt) következően itélt: A kir. Ítélőtábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja s a vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Vádlott határozott tagadásával szemben miután a magánvádlót meg nem nevezte s a lakókról csak általánosságban beszélt, a kihallgatott tanuk vallomásai alapján, a kik csak gondolták, akkép vették, hogy a vádlott panaszolt kijelentése a magánvádlóra vonatkozik, azt azonban bizonyosan nem tudhatták, mert a vádlott nyilatkozatát meg nem magyarázta és igy a tanuk őt félre is érthették, nem lehet kétségen kivül megállapítottnak venni azt, hogy a vádlott a magánvádlót és nem egy harmadik személyt értette-e a panaszolt kifejezés alatt, miért is vádlott az ellene emelt vád alól felmentendő volt. A m. kir. Curia (1894. évi december hó 20-án 10,828/b. szám alatt) következő végzést hozott: Az 1883: VI. t.-c. 7. §-ban felsorolt esetek egyike sem forogván fenn: a felebbezés visszautasittatik. A ki ragályos betegség esetén a hatóságilag elrendelt zárlatot valótlan ministeri engedély felmutatása mellett megszegi, közegészség elleni vétséget követ el. U g y á 11 á s. A m. kir. belügyminister 1893. évi augusztus 11-én kelt 68,581. sz. rendeletével az ázsiai kolera továbbterjedésének meggátlása végett M. megye területén a tutajozás s a faanyagoknak a vármegye területéről más törvényhatóságok területére való vizén szállítása eltiltatott. V. B. K. k.-l —i lakos kormányosai és pedig S. F., valamint M. V. több felfogadott tutajossal 19 tutajt úsztattak a Tiszán K.-L.-ről s a tutajok a hivatkozott rendelet folytán H. város határában zár és felügyelet alá vétettek, tovább való szállítás megtiltatott s csakis az engedtetett meg, hogy a szétszórva levő tutajok könnyebb felügyelet és megőrzés végett összébb vonassanak. Augusztus 21-én G. M. G. által, ki S. F.-hoz kormányostársul lett K. L. által felfogadva, tudva azt, hogy a tutajok felügyeletével megbízott G. J. és M. V. őröknek egy írást mutatott fel, előadván, hogy a tutajok elszállítására miniszteri engedélyt nyert; az őrök ezt elhitték, G. M. G. több embert tutajosokul fogadott fel s a zár alá vett tutajok közül 12 tutajt V. községébe s igy más törvényhatóság területére szállíttatott. Mennyiben G. M. G. ezen cselekménye által a járvány továbbterjedésének megakadályozása végett elrendelt zárszabályokat megszegte: miután S. F. társának cselekményében szintén részt vett, a mennyiben mint kormányos a tutajosok felfogadása s azok kifizetése alkalmával lényegesen közreműködött a huszti kir. járásbíróság a btk. 316. §-ába ütköző közegészség elleni vétségben vétkesnek mondta ki s azért G. M. G. egy hónapi fogházra, S. F. tizennégy napi fogházra Ítélte. Az előbbinél súlyosbító körülményül vétetett az, hogy az őröket és a tutajosokat, tévedésbe ejtette. A debreceni kir. Ítélőtábla az elsobirosag íteletet helybenhagyta. További felebbezés folytán a kir. Curia fenti szamu határozatával, mivel az 1883. évi VI. t.-c. 7. <j-ának esete, nem forogtak fenn, a felebbezést visszautasította. A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A gazdákat cselédjeik, vagy a megbízókat megbízottjaik ténykedéseiért büntetőjogi felelősség csak abban az esetben terhelheti, ha a cseléd vagy a megbízott utasítás alapján jár el, egyébként pedig az illetőket a következményekért csakis közvetett s csakis vagyonjogi felelősség terheli. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. minister úrnak m, évi 65.696. sz. a. V. vármegye alispánjához inlézett rendeletében.) A halászati jog a meder tulajdonosát csakis a meder feletti vízterületen illeti meg. Az 1885. évi XXIII. t.-c. 4. §-a szerint átellenes partbirtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt s igy azon túl az átellenes birtokosok megegyezés hiányában a halászatot nem gyakorolhatják. (Ily tartalmú kijelentés foglaltatik a földmivelésügyi m. kir. minister úrnak f. évi 14.316. sz. a. J. vármegye alispánjához intézett rendeletében.) Azon kőfejtőtelep tulajdonosa, a ki telepén robbantást az előirt övrendszabályok megszegésével eszközöl, nem iparkihágást, hanem közegészség és testi épség elleni kihágást követ el. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 1,983. sz. határozata.) Ha rám. kath. lelkész, mint felekezeti iskolaszéki elnök felettes hatóságához benyújtott beadványban sértő kifejezéseket használ, e miatt felettes hatósága: a róm. kath. szentszék által vonandó felelősségre. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 1,768. sz. határozata.) Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlőt*} értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolc/áltat/a'c. Az ide uoiuitlcozó lev 'lesést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Keszthely, V J. Lakatos M* — Lakatos J érk. 2,366/95. sz. a. n. e. eld. Egrv. — Palágy, L. P. László P. — úrbéri rendezés és arányositási per érk. 76/95. úrbéri sz. a. n. e. eld. Tergovcsics. — Szeged, dr. P. S. Kriska E. Ore A.-né — Kriska A. és Kriska Zs. érk 2,10U/95. sz. a. n e. eld. Béres. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök. : Weinberger Albert e., kaposvári tvszék, bej. szept. 10., félsz. okt. 8., csb. Dreven Lajos, tmg. dr. Hochreiter Kornél. — Fritze Bódog e., nyitrai tvszék. bej. október 5., félsz. nov. 5. - Citron Ábrahám e., erzsébetvárosi tvszék, bej. szept. 16., félsz szept. 30., csb. Kaszba Gábor, tmg. Grass Albert. — Filipovits Gávra e.. n.-becskereki tvszék, bej. szept. 26., félsz okt. 23.. csb. Benedek Jenő, tmg. Müller Lajos. Pályázatok : A csákigorbói jbiróságoknál aljegyzői áll. szept. 7. — A halmi jbiróságnál albirói áll. aug. 25. — A szatmárnémeti! jbiróságnál albirói áll. aug. 25 — A győri jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 25 — A nyíregyházai tvszéknél a 1 j e gy z ő i áll. aug. 26 — A gyönki jbiróságnál albirói áll. aug. 26. — A karánsebesi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 27. — A gyulai tvszéknél aljegyzői áll. aug. 28. Dr. Sziklay Zoltáll kalocsai kir. közjegyző irodájában egy a hagyatéki ügyek elintézésében teljes jártassággal biró közjegyzőjelölt, esetleg segéd azonnal alkalmazást nyerhet. A román nyelvben jártas közjegyző helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet a belényesi kir. közjegyzőnél. Kir. közjegyző Budapesthez közeli városból állását más közjegyzővel elcseréli. Cim a kiadóhivatalban. A nagykőrösi kir. k jzjegyző irodájában alkalmazást nyerhet olyan jelölt vagy segéd, ki az irodai expeditiók kezelésére, valamint az egyszerűbb hagyatéki és telekkönyvi ügyek önálló elintézésére képes.