A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 33. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok

236 A JOG Az uti szolgalom gyakorlásának megtiltása magában véve birtokháboritást képez. (1894. jan. 16. 577. sz.) A kamatfizetés kötelezettsége azonnal beáll, tekintet nélkül a tőke esedékességi idejére vagy egyéb feltételekre, ha a kamatfizetés szerződésileg vagy végrendeletileg el van rendelve. (1894. jan. 16. 612. sz.) Valamely ingatlanra a társtulajdonosok által felvett jelzálogos kölcsön osztatlanul terheli valamennyi ingatlan részt, tekintet nélkül arra, hogy a személyes kötelezettség egyetemleges volt-e, vagy sem. (1894. jan. 17. 431. sz.) A vélelem mindig a telkiszolgalom szabályszerintisége mellett szól, és a személyes szolgalom szorosan értelmezendő. (1894. jan. 23. 911. sz.) Megengedhető annak a szándéknak telekkvi feljegyzése, hogy kereset fog indíttatni a bekeblezés hatályon kivül helyezése iránt. (1894. febr. 27. 2,194. sz.) Zárgondnokság alatti ingatlan vevője nincs legitimálva a zárgondnoki számadás követelésére és kifogásolására. (1891. nov. 18. 1,375. sz.) A kereskedősegéd nem tarthat igényt fizetésre a tartalékos tiszti hadgyakorlat idejére. (1894. márc. 6. 1,733. sz.) A kúttulajdonosok által zár segélyével hozzáférhetlenné tett kútnak erőszakos megnyitása tényleges vízhasználatra jogosult személy által nem képez birtokháboritást. (1894. márc. 6. 2,590. sz.) Á zárlat valamely énekiskola jövedelmeire elrendelhető, ha az nem is képez ipari vállalatot. (1894. márc. 6. 2,799. sz.) A szinlegesség kifogása helyt foglalhat ugyan közjegyzői okirattal szemben, de sohasem foglalhat helyt bíróság előtt kötött egyezség esetében. (1894. márc. 7. 2,104. sz.) Fogatnak viszontszolgáltatás mellett használata iránti szerződés nem bérszerződés. (1894. márc. 7. 2,629. sz.) A férj birtokában levő, habár a nő s illetve örökhagyónő nevére szóló takarékpénztári könyvecskére nézve az örökséget igénylők esetleges jogaikat a rendes perúton tartoznak érvényesíteni. (1894. márc. 7. 2,756. sz.) A férjnek az osztrák által. polg. tvkv. 91. §-ában szabályozott tartási kötelezettsége nyilvánjogi természetű, s ennélfogva a házastársak megállapodása által sem szüntethető meg. (1894. márc. 13. 2,565. sz.) Valamely részvénytársaság alapszabályainak azon rendelkezései, hogy a névre szóló részvények tekintetében minden változás az igazgatótanácsnak szabályszerüleg bejelentendő; hogy a társaság a részvények eladása esetére magának az elővételi jogot fentartja; s hogy részvényesnek csak az tekintetik, ki mint ilyen a részvénykönyvbe be van vezetve: a társaság számára megállapítják azt a jogot, hogy a részvények eladása csakis a társaság jóváhagyása mellett történhetik. A társaság részére fentartott részvénybeváltási jog az alapszabályok szavai dacára sem tekinthető elővételi jognak, és annak gyakorlása nincs az osztr. által. polg. tvkv. 1,075. §-ában megjelölt határidőkhöz kötve. (1894, márc. 14. 2,882. sz.) Irodalom. Eljárás a házassági perekben. Összeállította Sztehló Kornél. Hornyánszky Viktor kiadása 1895. A f. é. október 1-én életbe lépő házassági jogról szóló törvény (1894: XXXI.) 136. §-a a házassági ügyekben való bíráskodást a kir. bíróságok hatáskörébe utalja, s így nagyon időszerű a mű, melyben a szerző — a házassági jog szakszerű művelője — azon rendkívül különböző forrásból eredő eljárási szabályokat gyűjtötte egybe és állította rendszeresen össze, melyek a házassági perekben a jövőben helyt fognak nyerni. Megjelent: A kecskeméti ev. ref. jogakadémia évkönyve 1894—95-ről. Szerkesztette: d r. Kovács Pál, a jogakadémia igazgatója. A bevezető értekezést dr. H e 11 e Károly jogtanár tanári székfoglalója: «Vis major a római is a modern forgalmi jogban», képezi. Vegyesek. Előfizetési felhívást bocsát közre K r i t s a Izidor csíkszeredai kir. tszéki telekkönyvvezető, t. munkatársunk a telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés és a bányatelekködyv körében előforduló számítási műveleteknek, könnyedséggel és gyorsan való eszközölhetésére irányuló .Telekkönyvi Számtan»-ra. Illusztrációkkal és könnyen megérthető magyarázattal ellátott specziális, részben új számítási rendszer alapján összeállított művecske, ajánlva különösen a telekkönyvi és úrbéri referens-bírói, a tagositó mérnöki, a telekkönyvvezetői, valamint az ügyvédi és a közjegyzői kar szíves figyelmébe. t\ra: 60 kr. A budapesti kir Ítélőtábla 1895. évi ügyforgalma július hó végéig. Elintézésre várt: polgári: 16,133, büntető: 9,627, összesen: 25,760. — Elintéztetett: polgári: 11,884, büntető: 8,025, összesen: 19,909. — Hátralék: polgári: 4,249, büntető: 1,662, összesen: 5,851. Perek statisztikája. Ausztriában, Angliában, Belgiumban és Franciaországban néhány éve a perek számának állandó hanyatlását észlelik. Franciaországban pl. a csökkenés 1887. évtől 1891. évig, (a mikorról az utolsó statisztikai kimutatás kelt), kitett kereskedelmi perekben 210,000-ről 173,000-re, a polgári perekben 147,000-ró'l 133,000-re való csökkenést. Ugy látszik, hogy a pejrek számának nálunk tapasztalható folytonos emelkedése egyedül álló jelenség. Ennek oka lehet ugyan egyfelől gazdasági viszonyaink átalakulóban levő mivolta, de lehet másfelől a kötelesség-érzet, és különösen a fizetési kötelezettség iránti érzék hiánya, a mely a mi pereinknek nagyon is nagy számában észlelhető. A 23-ik német jogászgyülés f. évi szeptember 10., 11. és 12-ikén tartatik meg Brémában. A megvitatásra kitűzött kérdések a következük: 1. Helyeselhetök-e a polgári törvénykönyv II. olvasás szerinti javaslatának alapelvei a bejegyzett egyesületekről? 2. Hozandók-e javaslatba intézmények az utóörökösödési jog behozatalára? 3. Mily tekintetben ajánlatos a kisebb ingóvagyonnak különös szabályozása az illetőségre való tekintettel ? 4. Ajánlatos-e a vízhasználatnak a porosz vízjogi törvényjavaslat szerinti átruházása? 5. Az 1894 jul. 18-iki részvénynovella által a nem szolid részvénytársaság-alapítás ellen létesített óvintézmények hatásosaknak bizonyultak-e? vagy ajánlatos-e azoknak másféle szabályozása? 6. Ajánlatos-e egyenlő jogi szabályozása az árúmentésnek és a segélyadásnak hajótörés veszélyében? 7. Ajánlatos-e törvényes jutalomigényt állapítani meg emberélet mentéseért hajótörés veszélyében? 8. A siker fentartandó-e a közös havária törvényes feltételéül? 9. Ajánlatos-e a szabadságbüntetések szigorításának behozatala az osztrák javaslat értelmében? 10. Helyettesittessék-e a polgári perben az eskü a feleknek tanukkénti kihallgatása által? 11. Ajánlható-e valamely általános jogi védelem a tisztességtelen verseny ellenében? 12. Ajánlatos-e a pénzbüntetés tekintetében a) annak önkéntes leszolgálásának megengedése és kezdeményezése, b) valamely intézetben (dologházban) való kényszerű leszolgálásának kimondhatósága az esetre, ha megállapítva van az akarathiány a pénzbüntetés lefizetésére? A budapesti törvényszék gyásza. A budapesti törvényszék palotáján gyászlobogó hirdeti, hogy C h i r a Elek, kir. Ítélőtáblai biró úr a törvényszék bírói karának régi jeles tagja, ki 27 évig működött e bíróságnál, 67 éves korában elhunyt. Á törvényszék a hozzá tartozó járásbíróságokkal együtt, a haláláról külön gyászjelentést adott ki. Szép ügyvédi honorárium. A budapesti kir. Ítélőtábla a napokban döntött a Kasselik-féle örökösödési perben, melyet Kasselik Eugénia indított Kasselik Jenő ellen. A budapesti kir. törvényszék az anyai hagyatékot illetőleg felperesnőt egész kereseti kérelmével elutasította. Az apai hagyatékot illetőleg felperesnőt a végrendeletnek és az ajándékozási szerződés érvénytelennek kimondására irányzott kereseti kérelemmel szintén elutasította és alperesnek viszonkeresete folytán kimondotta, hogy az 1884. évi deczember 6-án végrendelet hátrahagyásával elhalt Kasselik Ferencnek hátrahagyott összes vagyona végrendeleti örökösödés cimen Kasselik Jenő alperesre száll, mihez képest felperesnő tűrni tartozik, hogy örökhagyó hagyatékához leltározott összes vagyon alperesnek átadassék. A perköltség felek között kölcsönösen meglett szüntetve. Felperesi ügyvéd dr. Králik Lajosnak költsége és dija 12,703 frt 56 kr., alperesi.' ügyvéd Hódossy Imréé 22,594 frt g8 krban állapíttatott meg saját felök ellen. A budapesti kir. Ítélőtábla (előadó Somogyi Mihály) négy napi tárgyalás után az elsőbirósági Ítéletnek csak a perköltségre vonatkozó részét változtatta meg, a mennyiben alperest végrehajtás terhével kötelezte 17703 frt 56 kr. perköltség megfizetésére, egyebekben az elsőbirósági ítéletet helybenhagyta. A pozsonyi kir. akadémia tanrendje. A pozsony kir. akadémián az 1895/6. tanév első felében a következő előadások fognak tartatni : Dr. Rentmeister Antal: Római jog (hetenkint 8 óra); ugyanazon tanár: A hagyományok római jog szerint (2 óra)» dr. Fésűs György: Magyar alkotmány- és jogtörténelem (7 óra); ugyanazon tanár : Egyházjog (7 óra) ; dr. Vutkovics Sándor ifj.: Bevezetés a jog- és államtudományokba (2 óra); ugyanazon tanár: Alkotmányi és kormányzati politika (5 óra); dr. Ekmayer Ágost: Magyar magánjog (5 óra); ugyanazon tanár: Osztrák magánjog (6 óra); ugyanazon tanár: A harcjogról (1 óra); dr. Selseffer Vilmos: Jogbölcsészet (6 óra); ugyanazon tanár: Büntető jog (5 óra); dr. Virozsil Tivadar: Nemzetgazdaságtan (5 óra); ugyanazon tanár: Magyar pénzügyi jog (5 óra); ugyanazon tanár: A kereskedelmi közlekedési és bankügy nemzetgazdasági elmélete (publicum heti 1 órában); dr. Révffy László: Kereskedelmi és váltójog (6 óra); ugyanazon tanár: Peres és perenkivüh eljárás, beleértve a telekkönyvi eljárást (5 óra); ugyanazon tanár: A kereskedelmi társaságokról (1 óra); ugyanazon tanár: A telekkönyvről (publicum heti 1 órában); dr. Kmety Károly: Magyar közigazgatási jog (5 óra); ugyanazon tanár: Conversatoriúm a közigazgatási reformokról (5 óra); dr. Lendvay Benő: Törvényszéki orvostan (2 óra); dr. Fischer Jakab: Törvényszéki elmekórtan (2 ora); dr. Vutkovics Sándor idősb: Ethika (4 óra); dr. Ortvay Tivadar: Az ókor története (5 óra); ugyanazon tanár: Művelődéstörténeti fejlődés (3 óra); Wertheimer Ede: A középkor története (b ora); Konyöki József: Történelem előtti kor (2 óra). ,fiely,reigazitás- LaPunk mult számában Bodor Lászlónak: illetékesség a pénzügyi törvényekbe ütköző szabályellenesség KSCt£i *» ^mü cikkébe a következő értelemzavaró sajtóhibák csúsztak be: Első hasáb, második bekezdés, 10. sorban ^hatálytalanság, helyett szabálytalanság értendő; második hasáb, második bekezdés, 1. sorban «kétnemű» és «pénzzel» szók közt kimaradt: Dun téten do cselekmény; u. a. sorban .fenyítést, helyett lenyit eset; s végül második hasáb, hatodik bekezdés, 9. sorban ismeretét, helyett ismérvét olvasandó. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.