A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 31. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok. Folytatás

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 31, számához. Köztörvényi ügyekben. Dacára annak, hogy az 1893: XVIII. t.-c. 28. §-a az 1881 : L1X. t.-c. 5. íj-át hatályon kivül helyezte, mégis tárgyalás előtt kérheti felperes, - ki keresetét a nem illetékes járásbírósághoz adta be hogy a kereset az 1893: XVIII. t.-c. 17. és 18. íj a szerinti intézkedés (t. i. idézés) végett az illetékes járásbírósághoz áttétessék. A m. kir. Curia (1895 ápr. 26. 3,385. sz. a.") illetőségi összeütközés tárgyában, mely K. Kristóf felperesnek K. Mihály és társa alperesek elleni 100 frt iránti perében az ujaradi és a lippai kir. járásbíróság között felmerült, a kereset szabályszerű elintézésére a lippai kir. járásbíróság illetékessége állápittatik meg és a nevezett kir. járásbíróság az ennek megfelelő további eljárásra utasittatik. Indokok: Jelen esetben a perben az ujaradi kir. járásbíróság előtt pergátló kifogás nem tétetett és az ujaradi kir. járásbíróság az 1893. évi XVIII. t.-c. 28. §. utolsó bekezdése szerint sem visszautasító, sem megszüntető határozatot nem hozand, hanem a mennyiben az idézésből kitűnt, hogy alperesek nem az ujaradi kir. járásbíróság területén, a keresetben megnevezett községben, hanem a lippai kir. járásbíróság területén laknak, felperes a per tárgyalása előtt kérte a keresetnek az alperesek lakhelye szerint illetékesnek mutatkozó kir. járásbírósághoz leendő áttételét; minélfogva, habár az ujaradi kir. járásbíróság a kereset átvételénél helytelenül hivatkozott az 1881: LJX. t.-cikknek az 1893: XV1I1. t.-c. 28. íj. intézkedésével hatályon kivül helyezett 5. ij-ára, melynek esete különben fenn nem forog, de miután az 1893: XVill. t.-c. 28. íj. utolsó bekezdésében felsorolt körülmények sincsenek meg, az ezen ij-ban foglalt rendelkezés annak útjában nem áll, hogy a lippai kir. járásbíróság a felperes kértére hozzá áttett sommás kereset tekintetében, a 17. íj. figyelemben tartásával, a 18. íj- szerinti intézkedést megtegye, mivel az ujaradi kir. járásbírósághoz csakis a kereset adatván be, a keresetnek a lippai kir. járásbíróság által leendő elintézése a szóbeliség ama követelményeivel, hogy a felek perbeli cselekményeiket az ítélő bíróság előtt végezzék, összeütözésben nem áll. Az elárverezett ingatlanra a végreh. törv. 187. ij-a értelmében beadott utóajánlat elfogadása joghatálylyal foganatosított árverést feltételez, miért is az esetben, ha a megtartott árverés ellen egyidejűleg előterjesztés és utóajánlat is adatik be, első sorban az előterjesztés intézendő el s csak ennek jogérvényes elutasítása esetén bocsátható ki az utóajanlat alapján új árverési hirdetmény. IA pécsi kir. ítélőtábla 1895. évi június hó (j-án 2,210/P. sz. a.) Ha valaki a véghezvitt közösülés tudatában kötelezettséget vállal a gyermektartás iránt, annak megfizetésében marasztalandó, habar igazolva lenne is, hogy a gyermek anyja a fogamzás vélt időszakában feslett életmódot folytatott. iA m. kir. Curia 1895. évi június hó 25-én 3,321 P. sz. a. 1 Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A szerződő felek valamely jogviszony vagy üzletviszony megállapításánál magukat az e viszonyból kifolyólag jövőben létesítendő ügyletekre nézve a tőzsdebiróság illetékességének már előzetesen alávethetik. Ha alperes kijelentette egy régebben kötött ügylet kötése alkalmával, hogy felperessel fennálló üzleti összeköttetése egész tartamára és mindenesetre magát a tőzsdebiróság illetékességének aláveti, illetékességi kifogás esetén öt terheli annak a bizonyítása, hogy az ezen ügylet megkötésével kezdődő üzleti összeköttetés közte és felperes között a kereseti ügylet kötéséig folytonosan fenn nem állott. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága (1894 dec. 31. 3,172. sz. a.j: Dr. Österreicher Mór által képviselt P. Aladár felperesnek, dr. Vincze Ignác ügyvéd által képviselt G. Mór alperes ellen 862 frt 17 kr. tőke és járulékai iránti perében a következő végzést hozta: A bíróság megállapítja illetékességét; mert: Állandó bírói gyakorlat szerint a tőzsdebiróság illetékességének kikötése egymással állandó üzleti összeköttetésben álló felek között a jövőben kötendő ügyletekre érvényesen köthető ki és alperes a Cj alatti kötlevél utolsó pontjában magát ezen biróBudapest, 1895 augusztus hó 4-én. ság illetékességének felperessel szemben az üzleti összeköttetés egész tartamára kifejezetten alávetette. A budapesti kir. ítélőtábla (L95 január 2 í. 156. sz. a.) Az elsőbiróságnak a bírói hatáskör kérdésében hozott végzését megváltoztatja, a keresetet az eljáró bíróság hatásköréhez nem tartozónak nyilvánítja és ennek következtében az elsőbirói ítéletet az 1881: LIX. t.-c. 96. §. a) pontja alapján megsemmisíti és a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli stb. I n d o k o k : Az 1881: LIX. t.-c. 94. íj. b)ésd) pontjainak szövegével és szellemével nem ellenkezik ugyan, hogy a szerződő felek valamely jogviszony vagy üzletviszony megállapításánál magukat az e viszonyból kifolyólag jövőben létesítendő ügyletekre nézve a tőzsdebiróság illetékességének már előzetesen alávethetik. Az az eset azonban jelenleg fenn nem forog; mert az 1893. évi március 16-án kelt és C) alatt csatolt kötlevél csak egy meghatározott különálló ügyletre vonatkozik, és bár alperes abban ki is jelenti, hogy felperessel fennálló üzleti összeköttetése egész tartamára és mindenesetre magát a tőzsdebiróság illetékességének aláveti: ez a kikötés a dolog természetéhez képest nem vonatkozhatik egyébre, mint a C) alattinak kiállítása idejében a szerződő felek közt fennállott üzleti összeköttetésből folyólag, illetve a C) alattinak folyományaként és az abban foglalt ügylettel kapcsolatosan esetleg megkötendő ügyletekre; nem terjeszthető ki ellenben a peres felek között hosszú idő eltelte után 1894. évi november havában létrejött, a C) alattiban foglalt ügylettel semmi kapcsolatban nem álló és a Cj alatti idejében fennállott üzleti összeköttetés folyományának egyáltalában nem tekinthető, hanem attól teljesen különálló kereseti ügyletre, mert felperes nem is állította azt, hogy a C) alatti ügylet megkötésével kezdődő üzleti összeköttetés a peres felek között a kereseti ügylet megkötéséig folytonosan fennállott, hogy a C) alattit követőleg és abból folyólag a peres felek között további ügyletek is keletkeztek és a kereskedelmi ügylet is ezeknek volna folyománya. Minthogy pedig a kereseti ügyletre vonatkozólag annak megkötésekor vagy később alperes magát az eljáró bíróság illetékességének felperes előadása szerint sem vetette alá és ez az ügylet nem is köttetett a tőzsdén vagy a gabonacsarnokban; minthogy e szerint a kereset elbírálására az eljáró bíróság az 1881: LIX. t.-c. 94. §-a egyik pontja értelmében sem illetékes, ennek dacára azonban alperes illetékességi kifogásának elvetésével hatáskörét megállapította és a per érdemében ítéletet hozott: a hatáskört megállapító végzésének a fentebbi módon megváltoztatása melletti ítéletet az idézett törvény 96. §. a) pontja alapján megsemmisíteni, a kereset visszaadását elrendelni kellett stb. A m. kir. Curia (1895 márc. 27. 357. sz. a.): A másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróságnak birói hatáskörét megállapító végzése hagyatik helyben. Ennek folytán az eljáró bíróság ítélete megsemmisítésének helye nem találtatván, ez az ítélet hatályában fentartatik stb. Indokok: Tekintve, hogy alperes a tárgyalás folyamán nem is állította azt, hogy a közte és felperes között a C) alattival létesített üzleti összeköttetés az ebben érintett ügylet lebonyolítása után megszűnt: valónak kell elfogadni az eljáró bíróság részéről végzésének indokai szerint megállapított azt a tényt, hogy peres felek a C) alatti megkötése után állandó üzleti összeköttetésben állottak egymással, valónak annyival inkább, mert e mellett szól az a körülmény is, hogy a C) alatti az abban érintett ügyletnek lebonyolítása után is a felperes birtokában maradt. Tekintve pedig, hogy eme C) alatti kötlevélben alperes kijelenti, hogy felperessel fennállé) üzleti összeköttetése egész tartamára és mindenesetre magát a tőzsdebiróság illetékességének aláveti. Az eljáró külön bíróság helyesen állapította meg birói hatáskörét az előbbieknek folyományát képező kereseti ügyletre is; miért is a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróságnak hatáskörét megállapító végzése indokainál fogva helybenhagyandó és ennek folyományaként az ügy érdemében hozott Ítélete is, miután ez az illetőségen kivül egyéb szempontból nem nehezteltetett, hatályában fentartandó volt stb. A kereseti ügylet nem felperessel, mint közvetlen eladóval jővén létre, alperes jogosan tagadta meg a felperes által a kereseti vételi ügyletről kiállított olyan tartalmú kötlevélnek az aláírását, melyben az előleges szóbeli megállapodás ellenére felperes volt eladóként kitüntetve és jogosan tagadta meg a szóbelileg kikötött 800 frtnyi foglalónak felperes, mint eladó kezéhez való kiszolgáltatását is. A kereseti szerződés mikéntjére a bizonyításra nem köte-